Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-7

473 Az Országgyűlés 7. ülése 1964. január 30-án, csütörtökön 474 lagos havi forgalma lassan eléri az egymillió forint bevételt. Ezzel az egy példával azért kívánom megvilágítani, mert a kérdés nem mai keletű. Ugyanis már négy év óta minden esztendőben a főváros költségvetési programjában szerepel egy — megfelelő nagyságú — Ungvár utcai üzletház építése, a helye is biztosítva van, s az üzlet végeredményben ötezer ember ellátási problémáját oldaná meg. Nem tudom minek folytán, de minden év novemberéig a költségvetésben szerepel, viszont november után a négyéves tapasztalatok után valahogy kilép belőle. A múlt év novemberében pedig úgy kilépett, hogy az idei tervbe már be sem került, annak ellenére, hogy a fővárosi tanács egyik ittjilő elnökhelyettese is a legmesszebbmenő támogatását ígérte meg ebben az ügyben. Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyozni kívánom, hogy mi nem vagyunk elégedetlenek, azonban az általam felemlített példa több ezer ember évek óta húzódó problémája és sok-sok ígéret hangzott el ebben a kérdésben. Az említett példával kívántam bemutatni a tisztelt Országgyűlésnek a kerületi üzlethálózat korszerűtlen voltát. Kérjük az illetékes szerveket, a Belkereskedelmi Minisztériumot és a Fővárosi Tanácsot, vizsgálják felül az üzletház megépítésének szükségességét és a lehetőséghez képest nyújtsanak segítséget a probléma megoldásához. A kereskedelmi bizottság ülésén több hasonló probléma vetődött fel képviselőtársaim részéről is, amelyek szintén ilyen fontosak és megoldásra váró problémák az elkövetkező időszakban. Véleményem szerint ezeket csakis úgy oldhatjuk meg, ha sokkal gazdaságosabban és nagyobb körültekintéssel dolgozunk. Kicsit többet kell törődni a város, a külkerületek kereskedelmi hálózatával, a falun és városon egyformán , megnőtt jogos igények kielégítésével. Mi, ipari munkások azzal kívánjuk kereskedelmünket segíteni, hogy több és jobb áruval látjuk el a lakosságot és minden törekvésünk az, hogy olcsóbbá tegyük gyártmányainkat. Ebben a nagy munkában a Hazafias Népfrontba tömörült dolgozók tízezrei segítenek bennünket és ennek tudatában mind a magunk, mind a kereskedelmi bizottság részéről az 1964. évi népgazdasági tervet jónak tartjuk és annak megvalósításáért harcolunk. A kereskedelmi bizottság nevében az 1964. évi költségvetési tervet elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 17.05—17.29. Elnök: POLYÁK JÁNOS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Czinege Lajos honvédelmi miniszter elvtárs kíván szólni. CZINEGE LAJOS honvédelmi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Évről évre fennáll az a kötelességünk, hogy számba véve az elmúlt esztendő eredményeit, az állami költségvetési tervezet vitájának keretében fel- adatainkat és lehetőségeinket egybevetve, meghatározzuk anyagi, pénzügyi eszközeink felhasználását, elosztását, a tervgazdálkodásban kitűzött céljaink elérése érdekében. A fő irányok a második ötéves tervben adva vannak. Most az 1964. évre eső feladatoknak megfelelően, a népgazdaságban elért eredményeink alapján kell kialakítanunk az 1964-es állami költségvetésünket. Felszólalásomban a védelmi kiadások, a fegyveres erők költségvetési előirányzatának összegszerűségével kapcsolatban kívánok javaslatot tenni, illetve a tisztelt Országgyűlésnek az 1963. évi felhasználásról és az 1964. évi előirányzat rendeltetéséről jelenteni. Az 1963-as évre megszabott költségvetés felhasználásáról elmondhatom, hogy rendeltetésének megfelelően, az eredeti 1963-as célkitűzéseink megvalósítására használtuk fel. Ennek során az 1963-as esztendőben is tovább folytattuk hadseregünk korszerűsítését. Fegyveres erőink jelentős mennyiségű korszerű fegyverzetet, harci technikát kaptak. Fejlesztettük a korszerű kiképzéshez szükséges anyagi-technikai bázisainkat. Megfelelően gondoskodtunk a fegyveres erők tagjai szociális, kulturális és egyéb ellátásának tovább javításáról. Mindezek hatására fegyveres érőink ütőképessége erkölcsi, politikai értéke tovább növekedett. Annak érdekében, hogy a népgazdaságban jelentkező nehézségeket, természeti csapások következményeit csökkentsük, 1963-ban a néphad? sereg tagjai az elemi csapások — árvíz, különböző szerencsétlenségek — elhárításán túl több mint egymillió munkanapot dolgoztak az iparban, a mezőgazdaságban, s mintegy 400 millió forint értékű munkát végeztek. Az évi kiképzési feladatok maradéktalan teljesítése és a fentebb jelentett népgazdasági munka elvégzése a parancsnoki állománytól nagyon gondos szervező munkát, az egész személyi állománytól pedig odaadó helytállást kívánt. Jelenthetem, hogy Népköztársaságunk fegyveres erői e követelményekkel szemben becsületesen helytálltak. Még egy jelentős intézkedésről kívánok említést tenni. A mezőgazdaság vonalán fellépő szállítási problémák enyhítésére a néphadsereg gépkocsi készletéből 1963 végén ezer darabot véglegesen átadtunk a mezőgazdaság részére., összefoglalva: a védelem céljára az 1963. évi költségvetésben megszavazott összeget rendeltetésének megfelelően, eredményesen használtuk fel. Tisztelt Országgyűlés! A fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő állampolgárok — parancsnokok és sorkatonák egyaránt — a dolgozó nép fiai, akiket ugyanazok az eszmék hatnak át, ugyanazok, a szocializmus teljes felépítésére irányuló célkitűzések lelkesítenek, mint dolgozó népünket. Ügy vélem, hogy ezt az összeforrottságot, a célok és az érdekek teljes azonosságát jól példázta fegyveres erőink tagjainak szilárd, áldozatkész helytállása az imperialisták által előidézett berlini és kubai válság idején, továbbá az a néhány tény, amelyet az előzőkben az elmúlt évben jelentkezett népgazdasági problémák leküzdéséhez részünkről nyújtott segítségről mondottam. A nép és a fegyveres erők érdekazonosságából adódik az is, hogy a fegyveres erők tagjai