Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-7

475 Az Országgyűlés 7. ülése 1964. január 30-án, csütörtökön 476 teljes mértékben helyeslik és a maguk eszközeivel igyekeznek elősegíteni a szocialista tábornak a béke megőrzéséért, a háborúk elhárításáért, a békés egymás mellett élés megvalósításáért folytatott harca győzelmét. Valamennyien jól tudjuk, hogy a háborúk kiküszöbölésével, az általános és teljes lefegyverzéssel óriási energiák és eszközök szabadulnának fel a békés építőmunka fokozására, a boldog emberi élet megteremtésére. Hazánk, népünk vonatkozásában is igen nagy jelentőségű lenne, ha a most szükségszerűen honvédelemre fordított eszközöket új iskolák, kórházak, utak, lakások építésére, dolgozó népünk anyagi, szociális, kulturális jólétének fejlesztésére használhatnánk fel. Mindenki előtt ismeretesek azok az erőfeszítések, amelyeket a szocialista országok és a békét óhajtó erők világszerte folytatnak a háború kiküszöböléséért. Ez a küzdelem a szocializmus és a béke erőinek növekedése alapján már számos sikert ért el, melyek sorában biztató eredménynek számít a múlt évben Moszkvában megkötött részleges atomcsend-egyezmény. Mi ezt jó kezdetnek tartjuk, de tudjuk, hogy a szilárd és tartós béke biztosítása még további következetes munkát, küzdelmet feltételez. Ezt igazolják azok a jelenségek, hogy a háború megszállottjai az imperialista országokban még egyáltalán nem mondtak le a fegyverkezési hajszáról és a szocialista országok ellen irányuló rakéta-, termonukleáris háború előkészítéséről. A nemzetközi helyzet alakulása tehát azt kívánja, hogy népünk, szocialista építő munkájának, hazánk függetlenségének biztosítására a varsói szerződésben tömörült országokkal együtt továbbra is jelentős anyagi erőket fordítson a honvédelemre, hogy a magyar néphadsereget, népköztársaságunk fegyveres erőit a szükséges anyagi, technikai eszközökkel ellássuk, korszerű színvonalon tartsuk. A szocialista tábor katonai ereje a béke fenntartásának egyik legfőbb biztosítéka, a kalandor-lépésektől visszatartás döntő eszköze. A nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése ellenére a helyzet egyelőre nem engedi meg, hogy nagyobb jelentőségű intézkedéseket tegyünk a védelmi kiadások csökkentésére. Ugyanakkor feladatunk, hogy állandóan keressük a megoldást a védelemre fordított összegek minél gazdaságosabb felhasználására, s ahol lehet, megtakarítások elérésére. Egyrészt, mert erős, szilárd népgazdaság nélkül elképzelhetetlen a minden nehézséggel dacoló honvédelem, másrészt azért, mert a honvédelem nem egyszerűen technikai eszközök mennyiségét jelenti, hanem jólétben élő, a szocialista rendszert, annak vívmányait szerető, ezért annak védelmére kész állampolgárok millióit is. Ezért mi, akiknek az a megtisztelő feladatunk, hogy hazánk fegyveres erőiben dolgozzunk, állandóan törekszünk a rendelkezésünkre bocsátott anyagi, pénzügyi eszközöket gazdaságosan felhasználni, s ahol lehet, könnyíteni a népgazdasági terheken. Tisztelt Országgyűlés! Az 1964. évi költségvetés parlamenti tárgyalásra való előkészítése során a forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott, hogy a fegyveres erők 1964. évi költségvetését a népgazdasági tervekben előzetesen jóváhagyott előirányzatokhoz képest mintegy 300 millió forinttal kell csökkenteni, úgy, hogy az alapjában ne érintse védelmi képességünk, harckészültségünk színvonalát. E határozatnak megfelelően az eredeti költségvetési tervhez viszonyítva a képviselőtársaim között szétosztott állami költségvetési előterjesztésben már mintegy 300 millió forint csökkentéssel került be a védelmi előirányzat. A költségvetés részletes kimunkálása során azonban úgy ítéltük meg a helyzetet, hogy a kormányhatározatban megszabott 300 millió forintos csökkentésen túlmenően mintegy további 150 millió forinttal lehetséges az 1964. évi költségvetési előirányzatot csökkenteni. A fentiekben javasolt csökkentést. az alábbi szempontok figyelembevételével eszközöltük: Először: a csökkentés ne befolyásolja a fegyveres erők és testületek harckészültségét, ütőképességét, vagyis az 1964-re tervezett fejlesztés fő tételeihez ne nyúljunk. Másodszor: ne csökkentse a kiképzés és a katonák anyagi, kulturális ellátásának színvonalát. Harmadszor: a megtakarítások közvetlenül a fogyasztói árualapok növelését segítsék. Költségvetésünk javasolt csökkentése megköveteli, hogy jelentős takarékossági intézkedéseket vezessünk be a hadseregben, illetve a fegyveres erőknél. .Tisztelt Képviselőtársaim! Abban bízva, hogy képviselőtársaim egyetértenek a csökkentésre vonatkozó javaslatommal és hozzájárulnak, hogy a népgazdasági tervben 1964-re előzetesen megszabott előirányzatokhoz képest a védelmi kiadásokat 450 millió forinttal csökkentsük — szeretnék rámutatni —, hogy ez nemcsak takarékossági intézkedés, hanem egyben kézzelfogható bizonyítéka is lesz népünk őszinte, a béke ügyét szolgáló törekvéseinek. Nyugodt szívvel jelenthetjük ki azt is, hogy ha a helyzet megengedi és ha mások — értem ez alatt például a NATO-országokat — elindulnak a tartós békét biztosító úton, a Magyar Népköztársaság, annak népe és kormánya, az elsők között lesz az újabb és még jelentősebb lépéseket megtevők sorában. Ezek után kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett állami költségvetést — benne a védelemre vonatkozó előirányzatot — az általam javasolt csökkentés figyelembevételével hagyja jóvá. Biztosíthatom képviselőtársaimat, hogy a végrehajtásban ugyanolyan gondosan fogunk eljárni, mint a csökkentési terv kidolgozásában. Tisztelt Országgyűlés! Kérem képviselőtársaimat, engedjék meg, hogy röviden szóljak egy végrehajtás alatt levő munkáról, amely ugyan nem függ össze szorosan a költségvetés vitájával, de súlyánál fogva és miután az állampolgárok nagy részét érintő ügyről van szó, szükséges, hogy az országgyűlés előtt erről beszéljünk. Az Elnöki Tanács által két ülésszak között hozott határozatokról szóló jelentésben szerepel az 1964. évi 1. sz. törvényerejű rendelet, amellyel az Elnöki Tanács módosította az 1960. évi 4. számú honvédelemről szóló törvény egyes rendelkezéseit.