Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-2

37 Az Országgyűlés 2. ülése 1963. március 25-én, hétfőn 38 tési tervek koordinálása, ami a szocialista országok gazdaságának gyorsabb fejlesztését teszi lehetővé. A költségvetés számos tétele szorosan kapcsolódik termelőszövetkezeteink gazdálkodásához. A mezőgazdaságnak nyújtott állami támagatás fő formája 1963-ban is a hosszú- és középlejáratú hitel. Érre a költségvetésben 4,8 milliárd forintot irányoztunk elő, 1,4 milliárd forinttal többet az elmúlt évinél. E keretek lehetővé teszik, hogy a szarvasmarha-férőhelyek száma 38 000-rel, a borjú-férőhelyek száma 14 300-zal növekedjék, közel 100 000-rel gyarapszik a sertésférőhelyek menynyisége. A növénytermelés körébe tartozó feladatok közül a legnagyobb erőkifejtést a szőlő- és gyümölcstelepítési előirányzatok teljesítése követeli meg. 1963-ban a második ötéves tervben előirányzott program egyharmadát kell teljesítenünk. Az ez évi telepítéseket zömmel Szabolcs, Bács és Pest megyék homokos területein kell megvalósítani. A második ötéves terv 650 000 katasztrális hold öntözését írja elő, és ebből ez év végére megvalósítjuk 500 000 kat. hold öntözését, 132 000 kat. hold talajjavítását. Ezek a munkák rendszerint nagyobb területi egység, de legalább is több termelőszövetkezet, állami gazdaság területére terjednek ki és több szerv összehangolt munkáját teszik szükségessé. A mezőgazdasági géppark és különösen a termelőszövetkezetek gépállományának fejlesztésére a költségvetés közel 1,3 milliárd forintot fordít. Tovább folyik a használt erő- és munkagépek átadása is. Az év során 3600 új traktort kapnak a szövetkezetek. Ez a folyamat szükségessé teszi a gépjavító hálózat kiépítését. Növekszik a gépállomások feladata a még hiányosan, vagy egyáltalán nem gépesített gazdaságok munkájának elősegítésénél. A fejlesztés egyik legfontosabb tennivalója a gazdaságilag még meg nem szilárdult szövetkezetek felhozása a jól dolgozók színvonalára. E célkitűzés közvetlen megvalósítására a beruházáson, a gépesítésen, ár- és díjkedvezményeken túl a költségvetés az elmúlt évhez hasonlóan 520 millió forint támogatást irányoz elő. Ezzel államunk lehetőséget ad e szövetkezeteknek arra, hogy a szükséges termelési intézkedések megvalósításával együtt a közös munkában részt vevő tagság részére megfelelő, legfeljebb a járási átlag 80 százalékáig terjedő jövedelemszintet tudjanak biztosítani és Ösztönző pénzelőlegezést valósítsanak meg. A pénzügyi támogatás folyósításának előfeltétele a jó szakmai vezetés és a helyi adottságoknak megfelelő termelési, szervezési intézkedések kidolgozása és végrehajtása. Ha ez nem történik meg, tulajdonképpen úgy járunk, mint akik szitával hordják a vizet. A tervezési és szervezési munka irányításában járási és megyei tanácsaink és mezőgazdasági osztályaik tevékenysége korántsem áll a megfelelő szinten. Sok esetben a „mindenhova valamit" elv vezeti őket, pedig ez nem visz eredményre. A szakemberek kihelyezésénél jellemző például, hogy a jól működő szövetkezetekben nem egyszer két-három embert is fizetnek, ugyanakkor egyes gyenge termelőszövetkezetekben egyáltalán nincs szakember. Így nem sokra megyünk az erre a célra rendelkezésre bocsátott évi közel 150 millió forinttal. 1963-ban felső- és középfokú mezőgazdasági szakképzésre 260 millió forintot fordítunk. Több mint ezer hallgatót vesznek fel egyetemeink, és 750 mezőgazdasági mérnök és állatorvos kap diplomát a nappali tagozatokon. 19 felsőfokú technikumban folyik agronómusképzés. örvendetes a szövetkezeti tagok fokozott tanulnivágyása. Jellemző, hogy mintegy 20 000 szövetkezeti tag vesz részt levelező formában a középés felsőfokú képzésben. A mezőgazdasági termelés fejlesztése szempontjából fontos feladatunk, hogy tovább javítsuk az anyagi érdekeltség alkalmazási formáit és növeljük ezek hatásfokát. E tekintetben jelentős a szarvasmarhatenyésztés továbbfejlesztése érdekében közelmúltban hozott határozat. A tej felvásárlási árának emelése, valamint a leellett üszők után nyújtható 4000 forintos állami támogatás javítja a "szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségét a közösben és a háztáji gazdaságokban is. Termelőszövetkezeti gazdálkodásunk további szilárdításában fontos szerepe van a számvitel, a nyilvántartás nagyobb megbecsülésének. A szövetkezeti irányításban nem használják fel eléggé a számvitel adta lehetőségeket. A zárszámadási közgyűléseken a mérlegek ismertetése sokszor nem szolgálja a valódi célt, azt, hogy a tagság tisztán lásson, a gazdálkodás ráfordításai és eredményei tekintetében. A vezetőknek, különösen a főkönyvelőknek fontos feladatuk, hogy olyan adatokat bocsássanak a tagság elé, amelyek alkalmasak a közös problémák közös megvitatására, s az ebből való okulásra és következtetésre. Jelentős emelkedést mutatnak 1963. évi költségvetésünkben az úgynevezett közületi kiadások. Az előző évhez képest az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások 8,4 százalékkal, az igazgatási, rend- és jogbiztonsági kiadások 3,7 százalékkal nőnek. Honvédelmi kiadásaink növekedése 1,6 milliárd forint. Az egészségügy terén az év során a kórházi ágyak száma meghaladja a 75 000-et, ami komoly előrehaladást jelent a második 5 éves terv végére kitűzött 78 000 ágy eléréséhez. Érdemes megemlíteni, hogy kórházaink ma háromszor annyi beteget látnak el, mint 1938ban. Ebben közrejátszik az is, hogy a korszerű gyógymódok alkalmazásával csökkent az ápolási idő. Az oktatás valamennyi szintjén nőtt a tanulólétszám. Az általános iskolákban a beiratkozottak száma majdnem eléri a másfél milliót. A középiskolákban, valamint a szakmunkásképző intézetekben az általános iskolát végzetteknek mintegy 80 százaléka tanulhat tovább, ami nagy eredmény Magyarországon. Gyors ütemben nő a felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma, s a nappali tagozatokon meghaladja a 44 000 főt. A nemzeti jövedelemnél nagyobb arányban növekednek a tudományos kutatás fejlesztésére szolgáló összegek.