Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-2
39 Az Országgyűlés 2. ülése 1963. március 25-én, hétfőn 40 Lakásépítési programunk 1963-ban 50 700 lakás felépítését irányozza elő, amiből 20 700 állami kivitelezésben, 2,7 milliárd forint értékben, 30 000 pedig magánerőből létesül 1,3 milliárd forint állami támogatással, hosszú lejáratú hitellel. Az említett egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális feladatok nagy része a tanácsok közvetlen irányítása alatt valósul meg. Elsősorban a főváros és a legnagyobb vidéki városok — Miskolc, Debrecen, Pécs, Győr, Szeged — kommunális ellátásának fejlesztésére biztosítottunk magasabb előirányzatokat. E táj centrumok kulturális, egészségügyi, gazdasági súlya is egyre nagyobb jelentőséget kap. Növekedésükben kifejezésre jut a „vidék" évszázados elmaradottságának gyorsuló felszámolása. Fokozódó fejlődést tapasztalhatunk a kisebb városoknál is. A tanácsi költségvetés és községfejlesztési alap előirányzatai nagyobb lehetőséget nyújtanak a falusi lakosság életkörülményeinek javítására. Elsősorban a belterületi utak jobbátételére, közvilágításra, ingatlanok tatarozására, orvos- és pedagóguslakásépítésre szánt, összegek emelkednek. A megnövekedett előirányzatok nagyobb felelősséget jelentenek az anyagi eszközök felhasználása tekintetében az új tanácsok és új végrehajtó bizottságok számára. Az egészségügyi, szociális, kulturális kiadásokon túl a költségvetés számos más tétele is szoros kapcsolatban van a lakosság bevételeivel és kiadásaival. Az 1963. évi előirányzatok közül a lakosság adói további csökkenő tendenciát mutatnak. Adórendszerünkben a stabilitást, a szocialista törvényesség érvényesítését tartjuk szem előtt, ugyanakkor fokozatosan felszámoljuk az adórendszer időszerűtlenné vált maradványait. így ez évben reformra került a már több mint 15 éve változatlan házadó-rendszer, amely sok időszerűtlen vonást tartalmazott. A házadóref orm a lakosságot kb. 70—80 milliós teher alól mentesíti és hozzájárulhat, hogy a tulajdonosok nagyobb gondot fordítsanak a házak tatarozására. Emellett valószínűleg a kedvezőbb adózási feltételek eredményeképpen több lakrészt adnak majd bérbe az eddiginél. A költségvetés a tervvel összhangban egyéb életszínvonalemelő intézkedések fedezetét is biztosította. A január 1-vel végrehajtott árleszállítási és egyéb intézkedések alapján érintett árucikkek forgalma január—februárban jelentősen emelkedett. Például a motorkerékpárok forgalma az elmúlt év hasonló időszakához képest megkétszereződött. Az év elején felemeltük az alacsony összegű özvegyi nyugdíjakat. A nők helyzetének további könnyítése érdekében a fizetett szülési szabadság ideje 20 hétre nőtt és lehetővé vált, hogy az anyák gyermekük 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot vegyenek igénybe. További életszínvonal-növelő intézkedésekre a tervezett nemzeti jövedelem és a költségvetési bevételek megvalósulásának arányában kerülhet sor. A költségvetés a vásárlóerő és árualap mellett nemzetközi pénzügyi kapcsolataink is kiegyensúlyozottak. Célunk külkereskedelmünk továbbfejlesztése elsősorban a szocialista, továbbá a nemrég függetlenné vált és a tőkés országok vonatkozásában is. A fejlődő országoknak szerény, de hatékony segítséget nyújtunk 1963ban is, hasonlóan az előző évhez. A szocialista országok bővülő együttműködését szolgálja a létrehozandó közös bank és ennek keretében a sokoldalú elszámolások rendszere. Tisztelt Országgyűlés! 1963. évi gazdálkodásunk nem a legkedvezőbb körülmények között indult. Az elmúlt évi ismétlődő aszály után a szokatlanul erős tél újabb nehézségeket hozott. A meteorológia adatai szerint ebben az évszázadban hasonló keménységű tél csupán kétszer fordult elő hazánkban. A rendkívüli hidegek, fagy, hóesés, majd újabban az ár- és belvíz miatt a termelésben sok a kiesés és a többletköltség. Természetszerűleg elsősorban azok a területek érezték meg a rendkívüli időjárás hatását, amelyeken a termelés részben vagy egészben szabadban folyik, illetve ahol a fűtőanyagfelhasználás magas. Főleg a nehézipari ágak és az építőipar voltak kitéve a hideg által támasztott nehézségeknek. A mezőgazdaságban az őszi munkák elmaradása és a tavaszi munkák késői beindulása jelent problémát. A rendkívüli intézkedések egész sorára volt szükség a közlekedésben. Mindent összevetve a többletköltségek és károk 600 millió körüli összegre tehetők. És mindez — amint azt Kádár elvtárs is említette — még nem tartalmazza az ár- es belvizekkel kapcsolatos további károkat, az utak, töltések, épületek terén, ami óvatos becslések szerint is 300— 400 millió. A károk helyreállítására a költségvetés tartalmaz bizonyos előirányzatokat. Bár számos esetben az időjárás a feladatok módosítására kényszeríti a gazdasági vezetést, mégis az elmúlt hónapok megváltozott körülményei miatt tervünket és költségvetésünket nem módosítjuk. Ezt az álláspontot indokolja, hogy a legtöbb helyen az illető területen dolgozók szerint megvan a lehetőség arra, hogy az év hátralevő részében a termeléskieséseket pótolják, és többletráfordításokat ellensúlyozzák. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy a vállalatok exportszállítási kötelezettségeiknek eleget tegyenek. A kiesések és többletköltségek pontos felmérésével, az ellensúlyozásukhoz szükséges intézkedések alapos kidolgozásával nemcsak hogy pótolhatjuk ezeket, hanem egyúttal növelhetjük az érintett vállalatok szervezettségét, munkájuk színvonalát. Tisztelt Országgyűlés! Terveink, költségvetésünk jó végrehajtásának alapvető követelménye a termelés mennyiségi célkitűzései mellett a termelés szervezettségével összefüggő feladatok megoldása. A szervezettebb gazdálkodás munkaerővel, anyaggal, készletekkel, a gazdaságosság fokozott szem előtt tartása, a minőség, korszerűség javítása, a beruházási keretekkel való észszerűbb gazdálkodás, a gyengébb gazdasági egységek problémáinak gondos elemzése, feltárása és a kijavításra szolgáló intézkedési tervek kidolgozása, az anyagi ösztönzés hatékonyabb alkalmazása, a szigorú takarékosság biztosítása, a kellő általános és pénzügyi ellenőrzés gyakorlása: ezek a követelmények szükségesek terveink végrehajtásához.