Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-7

463 Az Országgyűlés 7. ülése 1964. január 30-án, csütörtökön 464 az üvegházban termelt primőr áruk bevételeivel növelhetik majd bevételeiket. Tisztelt Országgyűlés ! Nemcsak ezek a hibák vannak meg mezőgazdaságunkban, vannak komoly eredményeink is. Hiszen ugyanennyi erővel elmondhattam volna sok szépet és jót is a megyékben tapasztalt fejlődésről és előrehaladásról. Ügy gondolom azonban, az nem segítette volna elő a problémák jobb megismerését és a hiányosságok kiküszöbölését. Felszólalásomat azzal akarom befejezni, hogy a mezőgazdaság termelési eredményeinek növeléséhez nemcsak több műtrágya, több gép, több és jólképzett szakember, dolgozók kitűnő hozzáállása kell, hanem szükséges az összes járulékos beruházások megvalósítása is. Ezért azt javaslom, hogy a népgazdaságban elérhető megtakarításokat elsősorban a mezőgazdaságban elmaradt járulékos beruházások pótlására használjuk fel. A költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Nagy Dániel képviselőtársunkat illeti a szó. NAGY DÁNIEL: Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalás alatt álló 1964. évi állami költségvetés számadatai és előirányzatai megszabják azokat a nagy feladatokat, amelyeket 1964-ben meg kell oldani. Felszólalásomban én a Földművelésügyi Minisztériummal és néhány mezőgazdasági problémával szeretnék foglalkozni. Három évvel ezelőtt fejeződött be hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s az eltelt három év alatt termelőszövetkezeteink nagyban megerősödtek, sokat fejlődtek és még az úgynevezett gyenge termelőszövetkezeteknek is kialakultak a nagyüzemi alapjai. Az eltelt három év alatt nálunk, Csongrád megyében is sokat fejlődtek a termelőszövetkezetek, és az állami gazdaságok termelési színvonalát megközelítő nagyüzemek jöttek létre, mint például a szegedi Felszabadulás, a szegedi Haladás, a szentesi Árpád, a szentesi Űj Barázda Termelőszövetkezet és a jól működő négy makói termelőszövetkezet. És általában az Alföldön kizárólag mezőgazdasági termeléssel foglalkozó termelőszövetkezetek is sokat fejlődtek. Például Hódmezővásárhely nagy határában, ahol 13 termelőszövetkezet működik a 60 000 katasztrális hold területen, az elmúlt évben még hat termelőszövetkezet volt mintegy 7 000 000 forintos mérleghiánnyal, most, az 1963-as gazdálkodási évben már csak két termelőszövetkezet mérleghiányos, a többi pedig jelentős eredményjavulással zárta a gazdálkodást. Termelőszövetkezeti parasztságunk az eltelt három év alatt egyre inkább megszerette a termelőszövetkezeti gazdálkodást, bízik pártunk és kormányunk helyes politikájában, lassan fejlődnek, a felemelkedés útján haladnak termelőszövetkezeteink. A termelőszövetkezeti termelést nagyban elősegíti, hogy termelőszövetkezeteink is feJ ismerték az alapvető agrotechnikai eljárások jelentőségét,' így a gondos talaj előkészítés, az optimális időben végzett vetés, a gondosan elvégzett őszi mélyszántás jelentőségét, ami a tavaszi munkálatoknál nagy könnyebbséget és jelentős terméshozamokat is jelent. Csongrád megyében például a korán beköszöntő tél ellenére is a homokterületek kivételével 97 százalékra elvégezték az őszi mélyszántást. A szervestrágya-kezelés és felhasználás mellett gyors ütemben növekszik az egy katasztrális holdra jutó műtrágyafelhasználás is. Az 1960. évi 50 kilogrammról 128 kilogrammra emelkedett egy katasztrális holdon a műtrágyafelhasználás megyénkben. Kormányunk öntözési programjának megfelelően Csongrád megyében is gyors ütemben növekszik az öntözéses gazdálkodás. Az öntözött terület megyénkben az 1959. évi 4680 holdról 1963-ra 23 980 holdra emelkedett. Meg kell azonban mondani őszintén, hogy nem megfelelő az öntözéses területek kihasználása megyénkben, mert 1963-ban mintegy 4200 katasztrális hold — egyébként öntözésre berendezett terület — nem öntözéssel működött. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy megyénkben, táj jellegének megfelelően fontos ipari és szerződéses növény termeltetést folytatunk. Ismeretes, hogy országunkban a vöröshagyma termelés a makói járás területén hagyományos is és jelentős is és nem kis része van abban, hogy a Makón jól működő négy termelőszövetkezet a hagymatermelést alapvető feladatának tekinti. 1963-ban 6700 katasztrális holdon termeltek itt vöröshagymát, és a tervezett 4150 vagonnal szemben 6230 vagon került felvásárlásra. A fokhagymánál sajnos lemaradás van, elég nagy volumenű, 258 vagonnal szemben csak 188 került felvásárlásra. Szeretném megemlíteni — országos és megyei szinten is — az öt legfontosabb cikk felvásárlásával kapcsolatos problémákat. Meg kell mondani, hogy a termelőszövetkezetek 100 katasztrális hold szántóra vetítve három év alatt itt is jelentős eredményeket értek el. Például 1961-ben hízott sertésből száz katasztrális holdra 20,1 mázsa, 1963-ban 28,1 mázsa esett, vágómarhánál 17,8 mázsáról 23,4 mázsára, baromfiból 240 kilogrammról 460 kilogrammra, tojásnál 340 darabról 856 darabra, tejnél 47,8 hektoliterről 62,0 hektoliterre emelkedett a felvásárlási eredmény. Megyénkben — Csongrád megyében — ugyanennek az öt cikknek a felvásárlása néhány cikknél így sikerült: hízott sertésnél 16,1 mázsáról 30,7 mázsára, vágómarhánál 8,9 mázsáról 16,5 mázsára, baromfiból 290 kilogrammról 420 kilogrammra, tojásnál 248 darabról 1437 darabra, tejnél 26,6 hektoliterről 52,6 hektoliterre emelkedett. Szeretném megmondani, hogy e legfontosabb mezőgazdasági termékek és cikkek felvásárlásánál — mint azt Friss István képviselőtársunk előadói beszédében is említette —, rendkívül nagy szerepe és jelentősége van a háztáji gazdaságoknak. Ez különösen megyénkben, ahol nagy a tanyavilág, nagy jelentőségű, és fontos erről a kérdésről beszélni. A háztáji gazdaságok kérdéséről, szerepéről és feladatairól pártunk és kormányunk illetékes vezetői az elmúlt években többször nyilatkoztak, hivatalosan és helyesen foglaltak állást. Felhívták a figyelmet a háztáji gazdaságok, a háztáji állat- és baromfitenyésztés fontosságára. Az előbb említett felvásárlással kapcsolatban sze-