Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-7

427 Az Országgyűlés 7. ülése 1964. január 30-án, csütörtökön 428 megszilárdításának ez egyik leglényegesebb feltétele. Döntő jelentősége van a termelőszövetkezeti termelés fellendítésében a szubjektív tényezőnek. az embernek. Számos példa mutatja, hogy rossz szövetkezetekben egy-két éven belül néhány vezető, aki megfelelően összefogja az emberek jószándékát, milyen eredményeket tud elérni. Példa erre az abonyi Március 21., a besenyszögi Lenin, a györei Petőfi, a katymári Vörös Csillag, a mohácsi Üj Barázda, a békésszentandrási Rákóczi Termelőszövetkezet és a felsorolást még hosszan lehetne folytatni. A modern szocialista nagyüzem nem nélkülözheti a gépesítésben és egyéb szakmunkában (öntözés, kertészet, növényvédelem stb.) jártas mezőgazdasági dolgozók tíz- és százezreit. Ennek megfelelően a költségvetés traktoros- és egyéb szakmunkásképzésre kereken 230 millió forintot irányzott elő. A Földművelésügyi Minisztériumra és a tanácsokra, gépállomásokra és szövetkezetekre vár a feladat, hogy e kétségtelenül nagy és szerteágazó oktató- és nevelőmunkát megszervezzék. A feladatok sikeres végrehajtásában nagy szerepet játszik, hogy a járási, a megyei és a felsőbb irányító szervek milyen segítséget, iránymutatást tudnak adni a gazdálkodás során alkalmazandó eljárások terén, illetve a termelés feltételeiről hogyan gondoskodnak. Erőforrásaink hatékony felhasználása azonban mindenekelőtt attól függ, hogy ez milyen mértékben párosul a termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági és gépállomási dolgozók szorgos, hozzáértő munkájával. Ezért alapvető népgazdasági érdek a helyes munkaszervezés, munkadíjazás, jövedelemelosztás, a közöst kiegészítő háztáji gazdálkodás. A jelenleg folyp zárszámadási, majd hamarosan következő tervjováhagyó közgyűlések fontos politikai fórumai annak, hogy ilyen szellemben fogjanak hozzá az 1964. évi feladatok végrehajtásához. A szántóföldeket sok helyen még hó borítja, a tavaszi munkák ideje azonban közeleg. A mezőgazdasági munka az ősszel megfelelő ütemben és minőségben folyt. Mindent elő kell készíteni, hogy ehhez hasonló jó tavaszi munkánk nyomán jó aratásunk legyen. Tisztelt Országgyűlés! Az 1964. évi tervünk és költségvetésünk célja népgazdaságunk erősítése, az életszínvonal növelése és a további fejlődés előfeltételeinek megteremtése. A lehetőséghez mérten az idén is teszünk néhány lépést a lakosság jövedelmének emelése tekintetében. Január 1-ével 8, illetve 12 százalékkal nőtt a MÄV és a Posta dolgozóinak fizetése. Ez évi tervünkben szerepel a kétgyermekesek családi pótlékának lényeges emelése és sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére is. Ennek megfelelően 5,1 százalékkal emeljük a kereskedelem áruforgalmát. A fogyasztás növekedésében évről évre nagyobb mértékben játszanak szerepet a költségvetés közületi kiadásai. Ezek között a szociális és egészségügyi kiadások 6,5 százalékkal, a kulturális és tudományos kiadások 10,4 százalékkal haladják meg az előző évit. Az igazgatási kiadások 1,1 százalékkal nőnek. Ezek az előirányzatok lehetőséget nyújtanak az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények hálózatának további növelésére, valamint a társadalombiztosítási feladatok ellátására. így a gyógyintézeti ágyak száma 76 700-ra nő, az óvodai férőhelyek száma 194 000-re. Tovább bővül a kedvezményes szakszervezeti üdültetésben részvevők köre. Az összes nyugdíjasok száma körülbelül 40 000-rel nő az év folyamán. Komoly jelentősége van annak a ténynek, hogy a tanulólétszám csaknem valamennyi oktatási formában meghaladja a második ötéves terv végén számításba vett mértéket. A középiskolai hallgatók száma 27 000-rel, a felsőfokú oktatási intézményeké pedig az esti- és levelezőhallgatókkal együtt több mint 14 000-rel emelkedik. A tudományos kutatások céljait szolgáló eszközöket — a műszaki-fejlesztési alapból rendelkezésre álló összegeken felül — a költségvetés a kiadások általános növekedési ütemét meghaladó mértékben 10,9 százalékkal bővíti. Az igazgatási kiadások növekedése zömmel külügyi és külkereskedelmi hálózatunk nemzetközi kapcsolatainak szélesítésével függ össze. Tanácsaink előirányzata az átlagosnál jobban emelkedik. A fővárosi tanács költségvetése közel 4,7 milliárd forint. Legnagyobb vidéki városaink közül Miskolc 435, Debrecen 375, Szeged 363, Pécs 344 millió forintos keretben gazdálkodik. E nagyvárosok — ide lehet sorolni Győrt is — egyre inkább társadalmi és gazdasági centrumává válnak környéküknek. Ezt elősegítik az ott épülő létesítmények, így a győri egyetem, a debreceni Orvosi Műszergyár létesítése, a pécsi Hőerőmű bővítése, a szegedi Textilművek fejlesztése, és így tovább. A kommunális ellátás fejlesztése érdekében csatornabővítés és vízműépítés folyik többhelyütt. Jelentős eszközöket fordít a költségvetés e városokban is óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények hálózatának bővítésére. A községfejlesztési alapok nagyságrendje körülbelül a tavalyi szinten van. Itt is a legfontosabb feladatokra kell összpontosítani az erőt, tantermek, orvoslakások, kisvízművek építésére, út, járda, csatornázási célokra s kerülni kell a sok esetben tapasztalható, kevésbé hasznos, csak látványos megoldásokat. Az egészségügyi, szociális, kulturális, gazdasági, igazgatási szervek és intézmények gazdálkodási volumene több mint 12 000 intézmény között oszlik meg. Mindegyiknél mód van arra, hogy a feladatok jobb megszervezésével, körültekintőbb gazdálkodással eszközöket takarítsanak meg. Számításba véve a lehetőségeket, a kormány e szerveknél 1,5—2 százalékos megtakarítást írt elő. Különösen az állami szervek és intézmények létszámgazdálkodása az, ahol a gazdasági és szakadminisztráció helyenkénti túlzásainak csökkentésével fel lehet tárni olyan tartalékokat, amelyek a szakfeladatok ellátásának javítására fordíthatók. Fegyveres testületeink költségvetése biztosítja honvédelmünk és belügyi - szerveink szükségleteit és fejlesztését, A végrehajtott takarékossági intézkedések következtében az összkiadá-