Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-5

347 Az Országgyűlés 5. ülése 1963. október 25-én, pénteken 348Hálás köszönettel vesszük azokat a gyógyászati eszközöket, amelyeket idáig nem kaphattak meg, de ebben az évben, január 1-től már kaphatják. Nem tudják azonban, mi az oka annak, hogy éppen a fogpótlásból maradtak ki a termelőszövetkezeti tagok. Kérjük főhatóságainkat, lehetőleg vizsgálják meg a kérdést és ezt a gyógyászati segédeszközt is bocsássák a termelőszövetkezeti tagok rendelkezésére. Volna ezenkívül egy másik olyan kérésünk, amely lényegében összefügg a termelőszövetkezeti tagok szociális helyzetével. Termelőszövetkezeti tagságunk szociális ellátását* a szociális alapból igyekszünk biztosítani. Abban a szövetkezetben, ahol dolgozom, ez 160 000 forintot tesz ki évente, viszont félmillió forint fogy el, s mégsem tudjuk megfelelő módon, kielégítően megoldani termelőszövetkezeti tagságunk, idős betegeink szociális ellátását. Véleményünk szerint termelőszövetkezeteink már megerősödtek annyira, hogy — mint az iparban — szintén nagyobb mértékben járuljanak hozzá az SZTK járulék felemeléséhez, és — mint az iparban —• ők is kapják intézményesen az ellátottságot, vagyis betegségük esetén kapjanak betegségi ellátmányt. Meg kellene keresni ennek az útját, mert nagyon sérelmes helyzet az, hogy néhány héten át ugyan tudjuk segíteni ezeket a termelőszövetkezeti tagokat, de kimerül ez a bizonyos szociális alap, s azután már nem tudjuk megoldani ezt a problémát. Véleményem szerint a termelőszövetkezetek nagy része ezt a terhet már átvállalhatja, s intézményesen lehetne megoldani ezt a problémát is. Akkor nem állna elő az a helyzet, hogy az egyiknek esetleg tudunk segíteni, a másiknak' nem. Röviden ezeket szerettem volna elmondani. Ügy gondolom, az elvtársak, megértették kérésünket. Azt. kérjük, hogy ebben adják meg a támogatást a mi megyénk részére is. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Németh Imre képviselőtársunk. NÉMETH IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Előbbi felszólalásában Losonczi elvtárs foglalkozott azokkal a kérdésekkel, amelyekről szólni kívántam, így csak egy kérdéssel szeretnék foglalkozni. Képviselői kerületemben van egy gyümölcs, az Országos Pomológiai Bizottság által 1957-ben törzskönyvezett gönci magyar kajszibarack, amely tájjellegű gyümölcs, és különleges történelmi múltja van. Kivételes értékét már több mint 200 évvel ezelőtt külföldön is felismerték. Jó tulajdonsága az is, hogy jól bírja a szállítást. Az akkori kereskedők szekéren szállították ki • az országból és arannyal fizettek értfe. Eddig csak a házi kertek jól-rosszul kezelt fáiról került értékesítésre ez a remek gyümölcs, mert összefüggő nagyüzemi kajszi gyümölcsös még nem volt. Ebben az évben kezdünk telepítést 100 holdon. Most, a napokban kezdődik el a csemeték elhelyezése. Ezekről a szórványos fákról mégis ebben az évben 34 vagon került felvásárlásra, amiből 22 vagon ment exportra. Második 5 éves tervünk során, tehát az idén, jövőre és azután 760 hold kajszi kerül telepítésre, összefüggő nagyüzemi táblákban. Tavaly Göncön faiskolát létesített a gönci termelőszövetkezet. A termelőszövetkezetek gazdái azt szeretnék, ha majd a további telepítéshez a szaporító anyagot ebben a faiskolában állítanák elő, mert 10 évvel ezelőtt történt egy . gikszer, és annak a megismétlődésétől félnek. 10 éve ugyanis a gönci Kossuth Tsz 20 holdon telepített kajszibarackot. A csemetéket .idegenből kapták, eltelepítették, s amikor termőre fordult, akkor derült ki, hogy nem kajszi, hanem rózsabarack, aminek az értéke meg sem közelíti ezét az értékes tájjellegű gyümölcsét. Ezenkívül az akkor eltelepített fáknak több mint a fele már kipusztult. Választóim kérését tolmácsolom Losonczi elvtárshoz, hogy adja meg a segítséget a minisztérium ahhoz, hogy telepítési terveinket időben és jó minőségben valósíthassuk meg. Többet ne fordulhasson elő ilyesmi, mert azzal ezt a kiváló tájjellegű gyümölcsfajtát tesszük tönkre ésaz exportlehetőséget kockáztatjuk. A termelőszövetkezeti gazdák is azt kívánják, és én, mint a terület képviselője, szintén azt kívánom, hogy ezzel a gyümölcsössel a temiörefordulás után ne csak a hazai kajszi-fogyasztást szélesíthessük, hanem minél többet szállíthassunk exportra is, hiszen népgazdaságunknak az exportra igen nagy szüksége van. Az elhangzott beszámolókkal teljes mértékben egyetértek, s a megjelölt feladatokban szívvel-lélekkel kívánok munkálkodni. (Taps.) ELNÖK: Molnár József képviselőtársunkat illeti a szó. MOLNÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlési A Minisztertanács beszámolója itt bennünket és az országban mindenkit bizakodással tölthet el. Pártunk és kormányunk helyes politikájának, népünk munkájának gyümölcse érik. A beszámoló többek között az iparfejlesztéssel és az ipartelepítés kérdésével foglalkozik. Ehhez lenne néhány gondolatom és szeretném felhívni a figyelmet egyes jelenségre. Szorosan ehhez a problémához tartozik a munkaerőhiány, ami egyre gyakrabban jelentkezik egyes szakmákban, de különösen a képzettséget nemigénylő férfi-munkakörökben. Mivel Heves megye nem tartozik az erősen iparosított megyék közé, ezért ez a jelenség különösen figyelmet érdemel. Ezzel párhuzamosan csúcsmunkaidőben a mezőgazdaság is hasonló problémákkal küzd. Tudomásom szerint a munkaerő-helyzet a szomszédos megyékben hasonló, ezért sürgetően merül fel a kérdés, hogy mi ennek a jelenségnek az oka, és mit kell tenni annak érdekében, hogy a termelés folyamatosságában nélkülözhetetlen munkaerő az adott időben és helyen rendelkezésre álljon. Felmerül a kérdés, mi a munkaerőfedezete a további iparosításnak. Emellett a jelenség mellett nem kívánatosan jelentkezik még mindig a munkaerő-vándorlás, aminek okát a különböző bérrendszerekben és az eltérő munkakörülményekben kell keresni. Ezekről a kérdésekről napjainkban, de itt az országgyűlésen is sok szó esett, ezért több