Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-5
335 Az Országgyűlés 5. ülése 1963. október 25-én, pénteken 336 ber 20-ig az előirányzatnak 96 százaléka volt elvetve, mely eredmény után ítélve a napokban befejezést nyer a kenyérgabona vetése. Köszönet a jó munkáért mindazoknak a termelőszövetkezeti, állami gazdasági, gépállomási és más dolgozóknak, valamint vezetőknek, akik éjjel-nappal lelkiismeretes munkával alapozták meg népünk jövő évi kenyerét. Az őszi vetés eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a már most rendelkezésre álló gépkapacitás szervezett, jobb kihasználásával a vetési munkákat októberben be lehet fejezni. Mivel mindig emlegetni szoktuk az időjárást, amikor rossz, most azt kell megállapítanunk, hogy hosszú évek óta nem volt ilyen kedvező idő a talaj munkák jó minőségben való elvégzésére, az elvetett mag kikelésére és fejlődésére. Igazat adok azonban Kurucz Márton elvtársnak,. hogy ezzel még csak az alapjait raktuk le kenyérgabonánknak. Amíg a termés raktárba kerül, nagyon sok munka vár még ránk. A fejtrágyázásra, főleg az intenzív búzáknál, már a tél végén kerüljön sor. Most nagyobb mennyiségű nitrogénműtrágya áll rendelkezésre. Ha gabonavetéseink további ápolási és növényvédelmi munkáit a vetéshez hasonlóan végzik el a mezőgazdaság dolgozói, akkor jövő évi kenyérgabonaellátásunk hazai termésből biztosítva lesz. Nemcsak a jó kenyérgabona, hanem valamennyi ipari és takarmánynövény jövő évi biztonságos terméséveL is meg" kell az alapokat teremtenünk. Ezek termésének növeléséhez döntő feltétel, hogy a rendelkezésre álló eszközök szervezett felhasználásával még az ősz folyamán — minden arra váró területen — az őszi mélyszántást elvégezzük, A mélyszántás elvégzését az idő sürgeti. Bármikor jöhet az esős idő, vagy esetleg a korai fagy, ami ezt a munkát ' megnehezíti, vagy éppen lehetetlenné teszi. A kedvező időt kihasználva most kell az őszi mélyszántást éjjel-nappali munkával meggyorsítani. Az őszi mélyszántás gyors előrehaladásának előfeltétele még, hogy a kapásnövények betakarítása sehol ne akadályozza a mélyszántást. A jövő évi biztonságos takarmánytermés alapjainak lerakása csak a következő évben segít. Az állatállomány átteleltetésének gondjait azonban most kell megoldani. Az átteleltetés elmúlt évi tapasztalatai arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az állatok termelőképessége a hideg miatt nagymértékben csökkenhet. Ezért gondosan téliesítsük az istállókat, figyelembe véve azt, hogy a legdrágább fűtőanyag a takarmány. Az elmúlt évben azokban a gazdaságokban, ahol a szerfás istállókat megfelelően téliesítettek és gondoskodtak a tartási körülmények megjavításáról, ott az állatok viszonylag jól viselték a hideget, lényegében nem csökkent a termelésük sem. Ahol ,erre nem fordítottak gondot, ott a szokásosnál nagyobb volt a növendékek elhullása, és csökkent a tejtermelés is. A következő év terveinek megvalósításahoz, az állattenyésztés fejlesztéséhez a kormány jelentős anyagi támogatást is biztosított. így például július 1-én különböző intézkedéseket léptettünk életbe, amelyek a tehéntartás, illetve az utánpótlás gazdaságosságát kedvezően befolyásolják. A tej felvásárlási árát is az utóbbi időben többféle címen emeltük. Termelőszövetkezeteink a termelés fejlesztéséért folytatott nagy munkájukban nem állnak egyedül. Az állam nagyarányú támogatással segíti megteremteni a korszerű gazdálkodás alapjait. Ezt szolgálták a 3004-es kormányhatározatok is, amelyek hozzájárultak a termelés általános fejlesztéséhez és az utóbbi időkben a rossz adottságokkal küzdő termelőszövetkezetek termelésének a segítéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Mezőgazdasági termelésünk gyorsabb ütemű fejlesztésének a feltételei a legfontosabb területeken biztosítva vannak. Ezek közül egyik legfontosabb a mezőgazdasági üzem, a benne dolgozó parasztok és munkások százezreivel, akiknek egyre javuló munkája a biztosítéka a további előrehaladásnak. Eddigi eredményeinket sem tudtuk volna elérni a parasztság teljes támogatása és megértése nélkül. Az a bizalom, amely a párt és a kormány intézkedéseiben az átszervezés előtt megnyilvánult a parasztság iránt, megfelelő viszonzásra talált. Ez volt eddigi eredményeink záloga és ez a legfőbb biztosítéka jövő sikereinknek is. A másik nagyon fontos feltétel, a munkásosztály vezette egész társadalmunk egyre növekvő segítsége a mezőgazdaság dolgozóinak. Mezőgazdaságunk az ötéves terv előirányzatain túlmenően már eddig is nagyarányú többletberuházást kapott, hogy képviselőtársaim által is elmondott sok probléma megoldást nyerjen. A parasztság szorgalma és az állam támogatása azonban csak akkor lesz eredményes, ha a jelenlegi mezőgazdasági irányító munkán minden szinten javítunk. Javítani kell a munkát a szövetkezeti vezetésben, az állami gazdaságokban és mindazokon a helyeken, ahol a mzőgazdasági'termeléssel összefüggő problémákkal foglalkoznak. A járási apparátus többet foglalkozzon a területén leyő, még meg nem erősödött termelőszövetkezetekkel. Alapos elemző munkával mérjék fel a gazdálkodásukban meglevő hibákat és tegyenek erőfeszítéseket azok mielőbbi felszámolására. Egyetértek Fock elvtárs bírálatával, amelyet a vezetés munkájával kapcsolatban tett. A mezőgazdaság új viszonyok között, új módon dolgozik. A mi munkánk pedig magán hordja a régi hivatali szemléletet, amikor még hatósági jellegű feladatok tették ki a minisztérium munkájának zömét. A mai mezőgazdaságnak arra van szüksége, hogy a termelés szervezése magasabb színvonalon történjék, az ehhez szükséges anyagi eszközök biztosítása megfeleljen a kor 7 szerű követelményeknek. Gyorsabban terjedjenek el a tudomány által elért eredmények a gyakorlatban és a jó gyakorlati módszerek váljanak általánossá. Munkánk állandó javításával azon leszünk, hogy a mezőgazdaság mindinkább betöltse a népgazdaságban rá háruló feladatot. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Sárfi Rózsi képviselőtársunk.
