Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-5

333 ' Az Országgyűlés 5. ülése 1963. október 25-én, pénteken 334 átlag 8200 holdas területéről 19 400 kat. holdra növekedett akkor, amikor az átlagtermés is nagyobb mértékben nőtt a megváltozott feltételek következtében. Az áruátvétal nehézsége miatt tartani lehet attól, hogy a zöldségtermelés fejlődésében a termelő üzemek .minden erőfeszítése ellenére törés áll be a mostani nagy lendület után. A felvásárló szerveknek javítaniuk kell munkájukat, technikai felszerelésüket és reálisan kell számolniuk a termelőszövetkezetek zöldségtermelési eredményeivel. Ha leküzdjük a felvásárlás terén jelentkezett hibákat, akkor bőven jut friss zöldség a fogyasztóknak. Az eddigi tapasztalatokból az a tanulság vonható le, hogy az időjárás szélsőségei ellen a korszerűen felszerelt mezőgazdaság jobban tud védekezni, nincs kitéve a terméseredmények olyan ingadozásának, mint a korszerűtlen, elmaradott eszközökkel dolgozó mezőgazdaság. Az az üzem fejlődik gyorsabban és ér el nagyobb terméseredményeket, amely a rendelkezésre álló eszközöket jól használja ki és az agrotechnikai előírásokat szigorúan betartja. A megismétlődő mezőgazdasági termékhiány, majd egyes esetekben mutatkozó feleslegek kiküszöbölése érdekében javítanunk kell a termelés jelenlegi szerkezetén. Olyan irányú változás végrehajtása szükséges, mely egyrészt a hazai szükségletekhez jobban igazodik, másrészt a hagyományos exportcikkek termelését biztosítja nagyobb mértékben. Növelni kell mezőgazdasági exportunkat azért is, mert a mezőgazdaságnak szükséges erő- és munkagépek nagy részét, a műtrágya és növény védőszer jelentős hányadát importból szerezzük be. Ezért biztosítva a kenyérgabona szükséges vetésterületét, növelni kell a cukorrépa, a dohány, a napraforgó, a seprőcirok és a fűszerpaprika, valamint az aprómagtermő területeinket. Ezek közül jó néhány növénynek ebben az évben rendeztük az árát. Ezentúl egyéb anyagi eszközök juttatásával segítjük elő termelésüket. Szép példát mutat ebben Szabolcs megye, amely 3000 holddal több dohány kihelyezését vállalta tavaly és a megnövekedett terület termésével járó nagyszámú dohánypajta építését is sikeresen megoldotta. A termelés szerkezetének változásával azért szükséges foglalkoznom, mert az ez irányú erőfeszítésekhez a termelőüzemek megértését és támogatását kérjük. Mezőgazdasági termelésünket a népgazdasági igényeknek kell alárendelni, ami elsősorban a mezőgazdaság és az ott dolgozók érdekét szolgálja. Hogy milyen növények termelhetők legeredményesebben egy gazdaságban, azt az üzem vezetői döntik el, de a termelésnek hozzá kell igazodnia a központi tervező és irányító szervek által — a szükségletek alapján — kialakított tervekhez. Nagy kár származik abból, amikor a tervszerűtlen termelésből eredő terméstöbblettel nem tudunk mit kezdeni, tönkremegy, ugyanakkor más terményekből nem tudjuk a szükségleteket biztosítani. Még nem vagyunk felkészülve a nagyobb mennyiségben mutatkozó, könnyen romló termékek tárolására és feldolgozására, ezért okoz nehézséget a lökésszerűen jelentkező áruk átvétele, amin csak tervszerű gazdálkodással tudunk segíteni. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk levő legfontosabb feladat a kenyérgabona-kérdés megoldása. Bár az adottságok megvannak hozzá, azt a fontos célkitűzést, hogy a kenyérgabonaellátást teljesen hazai termésből fedezzük, eddig nem teljesítettük. Az elmaradásnak több objektív és szubjektív oka van. Az eddigi legmagasabb termésünk búzából 1961-ben holdanként 11 mázsa volt. Az idén 12,4 mázsás tervvel szemben 9 mázsa búza termett holdanként. A gyengébb termést kétségtelenül a kedvezőtlen időjárás mellett döntően két tényező együttes hatása okozta. Egyrészt a tervezettnél negyedmillió holddal kisebb volt a vetésterület, másrészt az üzemekben sok agrotechnikai hibát követtek el. A kellő hozzáállás hiánya folytán következett be az a sok mulasztás is, mely az átlagtermések alakulását kedvezőtlenül befolyásolta. Tények bizonyítják, hogy azonos talaj- és időjárási viszonyok mellett, az agrotechnika helyes alkalmazása, vagy annak elmulasztása volt az oka a nagy terméskülönbségeknek. Sok olyan üzemünk van, ahol az országos átlagot jóval meghaladó termést takarítanak be már évek óta. Például a Bólyi Állami Gazdaság tavaly 4076 holdon 22,8 mázsa átlagtermést, az idén 4244 katasztrális holdon 18,9 mázsás termésátlagot ért el. A'székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezet az utóbbi négy évben mindig 20 mázsa feletti búzatermést ért el. Igaz, hogy a holdanként 4—5 mázsa műtrágyát nem sajnálták megadni a búza alá. Hosszan lehetne még sorolni a jó eredményt elért gazdaságokat. Valamennyiüket az jellemzi, hogy nagy gondot fordítottak a talaj előkészítésre, a vetés időben való elvégzésére és megadták azt a műtrágyamennyiséget a búza alá^ amely hozzájárult a magas termés eléréséhez. Egyes helyeken úgy akartak takarékoskodni, hogy nem adták meg a szükséges műtrágyát az intenzív búza alá sem. Saját kárukon kellett megtanulniuk, hogy műtrágya nélkül ezek a fajták még annyit sem teremnek, mint a mi régi búzafajtáink. A mostani őszi vetéseknél nagy javulás van a műtrágyafelhasználás terén. De még mindig előfordul helyenként, ahol nem fogják fel ezt a kérdést komolyan. A másik agrotechnikai mulasztás á vegyszeres gyomirtás elhagyása. A vegyszeres gyomirtással egy-két mázsával növelni lehet a termést. A rendelkezésre bocsátott Dikonirtnak több mint a fele nem került felhasználásra már évek óta. Mivel a gyomirtás elvégzéséhez nagy népgazdasági érdek, fűződik, a jövőben biztosítani fogjuk a gabonák vegyszeres gyomirtását. Az irányító szervek és az üzemek nagy többsége levonta a szükséges tanulságokat és megfelelő ütemben az eddiginél jobb minőségben végzik a kenyérgabona-vetést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ország kenyere biztosításának a felelősségét most már átérzik a mezőgazdaság dolgozói, és a vetési munkáért felelős szervek. Sok száz termelőszövetkezet, több járás és megye jelentette már a vetés befejezését. Októ-