Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-5

297 Az Országgyűlés 5. ülése 1963. október 25-én, pénteken 298 útján megrendelt járműveket, berendezéseket és a szükséges üzemanyagokat. Ugyanakkor mi fokozni akarjuk a tárcákkal az együttműködést szállítási igényeik kielégítésére. A közlekedés — mint említettem — számos intézkedést tett és tesz a szállítások és rakodások jobb megszervezésére, a berendezések — elsősorban a vasúti kocsik és mozdonyok, valamint a gépkocsik — jobb kihasználására, a szükséges javítások időbeni végrehajtására és az üzemanyagellátás biztosítására. Be kell jelentenem azt is, hogy már megkezdtük a felkészülést az 1964. évi szállítási feladatok lebonyolítására is. A kormány elrendelte, hogy a jövő évi előszállítási igényeket november l-ig be kell jelenteni, hogy a tavaszi, viszonylag kevésbé leterhelt időszak alatt, egyrészt az elmaradt szállításokat, másrészt a jövő évi nyári szállításokat előrehozzuk, ezzel a jövő évi csúcsforgalom csúcsát csökkentsük. Végül beszélni kell, tisztelt Országgyűlés, a közlekedés dolgozóiról, akik minden nehézség ellenére, fokozott munkával, becsülettel teljesítik kötelességüket. Nagy felelősséggel és nem- kis baleseti veszélyekkel járó munkájukat igaz lelkesedéssel végzik.'Ez az elismerés a közlekedés minden ágára vonatkozik. A közlekedési dolgozók hivatásszeretetének, önfeláldozó munkájának, és sokszor valóban hősies helytállásának is köszönhető, hogy a közlekedés teljesíti a legfontosabb és legsürgősebb szállítási feladatait. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés minden tagjától, az Országgyűlés tagjain keresztül kérek mindenkit, hogy ahol, és amikor, és amiben csak lehet, legyenek segítségünkre, hogy szállítási feladatait a magyar közlekedés végre tudja hajtani. Kérem beszámolóm elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Felszólalásra következik Rupf József képviselőtársunk. RUPF JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Fock elvtárs beszámolójából kitűnik, hogy pártunk és kormányunk milyen nagy figyelmet fordít a mezőgazdaság fejlesztésére. E gondoskodást és segítséget tapasztaljuk a második ötéves tervben is. A második ötéves terv célul tűzte ki, hogy a mezőgazdaság teljes termelési értékét 28 százalékkal kell emelni. E célkitűzés megvalósítása komoly erőfeszítéseket és segítségadást igényel a mezőgazdaság minden ágában. Segítenünk kell továbbra is a tsz-eket, hogy termelési tevékenységük nagyüzemivé válhassék. A nagyüzemi termelési módok eléréséhez többek között szükséges az is, hogy a tsz-ek termelési eszközei, épületei, gép- és állatállománya évről évre növekedjenek és korszerűsödjenek. Ezért a termelőszövetkezeti beruházásokra ugyanolyan körültekintő gondot kell fordítani, mint magára a termelésre, üzemszervezésre vagy értékesítésre. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy e téren most kissé részletesebben foglalkozzam a Pest megyei termelőszövetkezetek beruházásainak eredményeivel és hiányosságaival azért, hogy célkitűzéseink megvalósítását me-' gyénk mezőgazdasági vonatkozásában elősegítse. 1959-ben Pest megye területének még csak 15,8 százaléka volt termelőszövetkezeti tulajdon. Ugyanennek a területnek ma már 85,3 százaléka van termelőszövetkezeti művelés alatt, azok tulajdonában. E fejlődéssel párhuzamosan növekedett, és különösen ötéves tervünk eddig eltelt időszakában, fokozódott a termelőszövetkezeteknek nyújtott anyagi támogatás is. 1959-ben a megye termelőszövetkezeteinek beruházási lehetősége 34 millió forint volt, 1961ben az e téren is nyújtott állami segítség már 89 millióra emelkedett, ez évben pedig Pest megye termelőszövetkezeteinek beruházási kerete már 320 millió forintra növekedett. Az e beruházási lehetőségeknek biztosított hosszúlejáratú hiteleken túlmenően évről évre komoly összegű, középlejáratú hitelek is kerültek biztosításra tenyészállatok beszerzésére, bevitt vagyontárgyak kifizetésére, talajjavításra és egyéb dolgokra. Beruházási lehetőségeit Pest megye célszerűen felhasználta és többek között több mint félmillió állati férőhelyet létesített. Pest megye adottságai lehetővé és szükségessé teszik a mezőgazdaság még fokozottabb fejlesztését és ezen belül is az állattenyésztés, de főként a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelés további növelését. A Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma e fejlesztés lehetőségeit elismerve, ennek szükségességét tárgyalta. A hozott határozatokban megyénk e téren komoly segítségadásra kapott ígéretet. Reméljük, hogy e segítés a jövőben a beruházási lehetőségek fokozásában is mutatkozni fog. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a vitathatatlan és elismert fejlődés mellett a fejlesztés problémáiból, a beruházások néhány problémáját is feltárjam. A korábbi években az állatférőhelyek létesítése nagyrészt egyszerű szerfás, ideiglenes épületekkel történt. Ezeknek az épületeknek többségét a tsz-ek az állami kivitelező kapacitás hiánya miatt házi építő brigádjaik útján maguk kivitelezték. Az utóbbi években azonban a korábbi ideiglenes épületek helyett — helyesen — egyre fokozottabb mértékben a korszerű, időtálló, végleges, de műszakilag igényes épületek kerültek előtérbe. Ezeknek többségét azonban a tsz-ek házi brigádjai — részben a szükséges felszerelés hiánya miatt, de főként a megfelelően képzett építési szakvezetők hiányában — nem tudják megépíteni. , % Ezért a korábbi éveknél is fokozottabban szükség volna arra, hogy a mezőgazdasági épületeket tervező állami tervező irodák és a kivitelező állami építő vállalatok tsz-einket munkájukkal támogassák és segítsék. Ez a segítőkészség, de különösen a tényleges segítség mind a tervező, mind a kivitelező vállalatoknál a tsz-ek irányában egyre inkább tapasztalható, és ez örvendetes jelenség. A tervező irodáknak és elsősorban a Földművelésügyi Minisztérium tervező irodájának fontos feladata, hogy a mezőgazdasági beruházásokhoz — .egyedi tervek helyett —, egységesített szerkezeti elemű, jó elrendezésű, célszerű és gazdaságos építést lehetővé tevő típusterveket biztosítsanak. Sajnos azonban a mezőgazdaság megfelelő típustervekkel való ellátottsága még távolról