Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-5

299 Az Országgyűlés S.ßlese 1963. október 25-én, pénteken 300 sem kielégítő. A típustervek egyik fő hibája, hogy úgyszólván évről évre nemcsak szerkezeti megoldásukban — amit az egyre korszerűbb építési technológia esetleg indokolttá tehet —, hanem teljes alaprajzi és funkcióbeli megoldásukban is változnak. Az évről évre módosuló típustervek tervezői pedig nem veszik figyelembe az előző évek típusterveinek belső üzemeltetési technológiáját. A tsz-ekben típusterv szerint megépülő tehénistállók között például a középtakarmányos istállótól a végtakarmányos istállóig, sőt a központi takarmányos megoldású épületekig úgyszólván minden fajta megtalálható, több esetben ugyanabban a tsz-majorban. Az AGROTERV ugyanis az újabb és újabb típustervek kiadásával egyidejűleg az előző évek típusterveit a forgalomból kivonja és ezért lehetetlenné válik, hogy egy-egy központi majorban azonos típusú épületeket hozzanak létre. Hasonló példa erre a csibenevelők típusterve, amelyeknél korábban az egyoldalon tervezett ablaksorral szemben az újabb tervek kétoldali ablaksor létesítését teszik szükségessé —, ezért a szükséges tájolási szempontok miatt ezeket az újabb épületeket csak az előzőekkel ellentétesen, rájuk merőlegesen lehet elhelyezni. Ezek a hibák Jehetetlenné teszik a tsz központi majorok végleges és távlati kialakítási terveinek elkészítését és a járulékos beruházások tervezésében és megépítésében, de különösen gazdaságos és célszerű üzemeltetésében komoly zavarokat okoznak. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a Földművelésügyi Minisztérium egy-egy mezőgazdasági típusterv országos érvénnyel való kiadása előtt egy helyütt próbáltassa ki, hogy megfelelő-e — másrészt tegyék lehetővé, hogy egy-egy majorban azonos típusépületeket hozzanak létre. De még ennél is károsabb az az egyre sűrűbben található jelenség, hogy az országos érvénnyel kiadott típustervek sorozatos műszaki hibákat tartalmaznak. Például a 32 vagonos magtár országos típustervként kiadott tervdokumentációja a hibák sorát tartalmazta. Ezeket a hibákat csak több mint fél évig tartó sorozatos viták és helyszíni vizsgálatok után javították ki. Nyilvánvaló, hogy ez nagymértékben hátráltatja az építkezések időben történő befejezését. De az ilyen káros jelenségeknek még jellemzőbb példája a 6—48. sz. tehénistálló típusterve. Ehhez a tehénistállóhoz azAGROTERV acéltetős szerkezetet tervezett. A típusterv szerint megépülő istállók tetőszerkezete például a tápiógyörgyei tsz-ben a hó és a szélnyomás hatására deformálódott és életveszélyessé vált. Csak kétszeri áttervezés után nyert ez a probléma megoldást. Hasonló tervezési hibák sorát tartalmazza az I. 23. k. jelű tehénistállók típusterve is, vagy például a hajtatóházaknál és a 600 férőhelyes hizlaldáknál is hasonló hibák fordulnak elő. Mindezek a tervezési hibák még megérthetők egyedi tervnél, vagy kísérleti épületnél, de tűrhetetlenek az egész országra szóló érvénnyel kiadott típusterveknél. E hibák akadályozzák a folyamatos kivitelezést és lehetetlenné teszik a tsz-ek részére szükséges épületek idejében való befejezését. Feltétlenül szükségesnek tartom, | hogy a fölművelésügyi miniszter elvtárs a közöltek ismeretében intézkedéseket tegyen, hogy hasonló hibák a jövőben ne fordulhassanak elő. Tisztelt Országgyűlés! Sajnos, tényként kell megállapítanom, hogy a tervezési hibák során túl a kivitelező állami vállalatok tevékenysége sem kielégítő. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a Pest megyei mezőgazdasági építkezések egy részét végző és az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó 25-ös számú Állami Építőipari Vállalatra. Tisztában vagyok és ismerem* a kivitelező vállalat problémáit, elismerem, hogy munkaerő- és cementhiány hátráltathatja tevékenységüket. De tűrhetetlennek tartom, hogy a vállalat évről évre a mezőgazdasági építésekből reá háruló feladatoknak — az Építésügyi Minisztérium utasítása ellenére is — csak egy részét hajtja végre. E vállalat az építések jó megszervezése és a ténylegesen fennálló akadályok elhárítása helyett különböző jogászi manőverezésekkel igyekszik évről évre szerződéses kötelezettségei alól kibújni. Példa erre többi között a nagykátai csibenevelő építése, ahol •—• mint azt a Népszabadság cikke is közölte — az építkezés a tervezettnél 5—6 hónappal később fejeződik be. A befejezés valóban három és fél hónappal később történt, s így körülbelül 200 mázsa baromfihús kiesést okozott a tsz-nek, ami a népgazdaság húsellátásából is hiányzik. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy az építésügyi miniszter elvtárs tegyen érdembeni intézkedéseket, hogy a felügyelete alá tartozó kivitelező vállalatok, köztük a Pest megyében dolgozó 25. számú vállalat is, teljesítsék kötelező feladataikat. Szüntesse meg az építő vállalatok tevékenységében mindinkább gyakorlattá váló jogászi -.manőverezéseket, s gondoskodjék arról, hogy a kivitelező vállalatok mezőgazdasági munkákhoz való hozzáállása és a végzett munkák minősége terén gyökeres változás álljon be. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az építési beruházások mellett az egyéb beruházásoknál is mutatkozik még számos, intézkedést igénylő probléma. Például Pest megye zöldségtermelési feladatainak teljesítéséhez ebben az évben hat darab palántanevelőszaporító telep építése szerepel a tsz-ek tervében. A tsz-ek a részükre költségvetésben előírt vasszerkezeti munkák legyártását a KPM-hez tartozó vállalatnál megrendelték, amit az vissza is igazolt. Év közben és kivitelezés közben a Földművelésügyi Minisztérium a vasszerkezetek leszállításába mint kereskedelmi szervet bevonta az Agroker Vállalatot, miáltal egy-egy telep építési költsége 450 000 forinttal emelkedett. Erről a tsz-ek csak ez év szeptemberében kaptak értesítést, s így az intézkedés — érthetően —• teljesen felborította pénzügyi tervüket. A kereskedelem beiktatása és a fogyasztói áron történő számlázás már a hat telep esetében is mintegy 2 millió forint többlet-költséget jelent. Ugyancsak Pest megye zöldségtermesztésének fejlődését akadályozza a következő tény. Az FM- kertészeti főosztályának intézkedésére az év elején, a tényleges szükségletek felmérése után a Pest megyei Agroker Vállalatnál megrendelték a zöldségtermesztéshez szükséges melegágyi ablakkereteket és üvegeket. A megren-