Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-5
293 -Az Országgyűlés 5. ülése 1963. október 25-én, pénteken 294 rendszeresen és tervszerűen fogjuk fokozni a járatok sűrűségét. A gépkocsik növekvő száma az úthálózat fejlesztése mellett még több más problémát is felvetett. így például az állami és személyi tulajdonban lévő gépkocsik javításának és ellátásának kérdéseit, amelyeket a javítóbázisok fejlesztésével, új országos szervízhálózat és korszerű üzemanyagellátó állomások építésével és felszerelésével kívánunk megoldani. összefoglalva: a személyszállítás terén elért eredményeink általában megfelelőek, de a még kielégítetlen igények megoldása mellett tovább kell emelni a személyszállítás színvonalát, elsősorban a menetrendszerűség feltétlen biztosítása, a járatok bővítése, gyorsítása, az utaskényelem és kiszolgálás fokozása révén. Tisztelt Országgyűlés! Sokkal súlyosabb problémák jelentkeztek ez évben az áruszállítás terén, amit jól érzékeltetnek a következő számok. 1962-ben a közhasznú közlekedés áruszállítási teljesítménye 16,5 milliárd tonnakilométer volt. Ebből a vasút részesedése 83,5 százalék, a közúti közlekedésé 9 százalék, a hajózásé 7,5 százalék. Az 1937. évi szállításokhoz viszonyítva ez a vasútnál mintegy ötszörös, a közúti közlekedésnél húszszoros, a hajózásnál tizenötszörös emelkedést jelent, tehát az 1962. évi áruszállítási teljesítmény összesen mintegy 12-szerese az 1937. évnek. 1963-ban az áruszállítási feladatok még nagyobbak : a vasútnál 4' százalékkal, a közúti közlekedésnél 17 százalékkal nagyobb teljesítményt tesz szükségessé. A közlekedés igen' nagy erőfeszítésekkel ugyan előreláthatólag valószínűleg teljesíti a termeléshez feltétlenül szükséges szállítási feladatokat, azonban a fuvarozásra felkínált valamennyi árut nem tudja kellő időben most, és még jó néhány hétig rendeltetési helyére juttatni. Remélem, hogy a szállítási helyzet a hátralék behozása után javulni fog. Miután a szükséges szállítóképesség hiánya, amely nagyon sok különböző okból tevődik öszsze, azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a közlekedés határt szabhat a termelés fejlődésének, kötelességemnek tartom a tisztelt Országgyűlést tájékoztatni e jelenség okairól és beázámolni azokról a már megtett, illetve tervezett intézkedésekről, amelyekkel biztosítani kívánjuk a szállítási feladatok teljesítését. A szállítási nehézségek első előidézőjeként kétségtelenül a kedvezőtlen időjárást kell megemlíteni, amely nemcsak nálunk, hanem egész Európában komoly zavarokat okozott a termelésben és rendkívüli nehézségeket támasztott a közlekedésben. A zord téli időjárás, az ezt követő árvizek és belvizek miatt például a vasút az év első negyedévében körülbelül 3,5 millió tonna áruval kevesebbet szállított a tervezettnél. A termeléselmaradást és az ezzel együtt járó szállításokat az év hátralevő részében kívánja mindenki behozni, ami azzal a következménnyel jár, hogy a fokozott termelés mindenütt az eddiginél lényegesen nagyobb szállítási igénnyel lép fel. A vasút megfeszített munkával az elmaradt mintegy 3,5 millió tonna tervlemaradásból szeptember végéig a legnagyobb részt már pótolta, azonban a kereken mintegy 700 000 tonna áru szállításának az elmaradása, illetve ennek teljesítése az év végéig még igen nagy tehertételt jelent. . Növelte a közlekedés nehézségeit az általában kedvező mezőgazdasági termelés, amelynek eredményeként a tervezettnél lényegesen nagyobb mennyiségű hagyma, szőlő, must, bor, alma, cukorrépa stb. időben történő elszállításáról kell gondoskodni. A mezőgazdasági szállítások még azzal is növelték a szállítás nehézségeit, hogy lökésszerűen jelentkeztek, a tavaszi, nyári nagy zödségtermés idején és most, az őszi betakarítási munkákkal kapcsolatban. Növelte nehézségeinket a tervét túlteljesítő szénbányászat is, persze hála istennek ez a másik oldalon nagy eredményt jelent. Növelte nehézségeinket az elmaradás behozására törekvő építőipar szállítási igénye is. Ez utóbbi, eltérően a korábbi évektől, az őszi forgalom alatt nemhogy csökkent volna, hanem mint Trautmann miniszter elvtárs már felvetette a parlament előtt, újra a szállítások növelését kívánják tőlünk. Meg kell nyíltan mondanom, hogy ha a szállítási tervet teljesítjük is — az állami tervet —i az összes szállítási igényt nem tudjuk kielégíteni. Ezért az elszállításra váró áruk között szállítási sorolást léptettünk életbe. A fő feladatunk, hogy mindazokat az árukat elszállítsuk, amelyek a termelés zavartalanságához szükségesek, s ezzel egyenrangúan sorozzuk a mezőgazdasági szállításokat is. A kétségtelenül objektív jellegű tényezők mellett azonban más okok is közrejátszanak. Ezek közül a-szállítási munka szervezésének kér- • dései és a közlekedési berendezések műszaki állapota és fejlettsége érdemel különösebb figyelmet. A szállítások szervezésével kapcsolatos kérdések közül mindenekelőtt az indokolatlan szállítási igényekkel kell foglalkoznom. Ezt a problémát két példával szeretném megvilágítani. Az egyikre Kovács Gábor elvtárs, a Komárom megyei végrehajtó bizottság elnökhelyettese hívta fel a figyelmet. Komárom megyébe vasúton Miskolcról, Vácról, Bereriiendről érkezik az 500-as cement, éppen ugyanolyan, amilyent Tatabányán is gyártanak és szállítanak is Tatabányáról Borsodba, valamint olyan területekre, ahonnan hasonló küldemények érkeznek Komárom megyébe. A másik példa: Szabolcs-Szatmár megyéből Mosonmagyaróvárra, Hajdú-Bihar megyéből Zalába szállíttattak velünk autón szőlőt. Az ilyen szállítási „igények", keresztbeszállítások, sajnos sok esetben jelentős szállítási kapacitást kötnek le és elvonják a szállítóeszközöket más fontos szállítások elől. Hasonló következményekre vezet a helytelenül megválasztott. szállítóeszközök igénybevétele is. így például Szolnokról Budapesten át dél-dunántúli helyekre teherautóval szállíttattak dinnyét, holott e hosszú távolságú szállításhoz vasúti kocsit kellett volna igénybe venni. Ugyanakkor Balatonszárszóról teherautóval Miskolcra szállíttattak Budapesten keresztül dinnyét. 15*
