Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-1

lő Az Országgyűlés 1. ülése 1963 Az időjárás viszontagságait, a kemény hidegben jelentkezett átmeneti szénhiányt, a közlekedési nehézségeket, majd márciusban a víz rombolásait a dolgozók öntudatos helytállásának erejével alapjában leküzdöttük. Sok százezernyi bányász, ipari munkás, közlekedési, vízügyi, közüzemi és kereskedelmi dolgozó, a legnehezebb helyeken mozgósított katonáink, munkásőreink, a fiatalság és a munkába önként bekapcsolódott lakosság példásan helytálltak a nehézségekkel szemben. A nagyszerű helytállás esetei oly tömegesek voltak, hogy azokból kiemelni bármit és bárkit, nagyon nehéz. Mégis, kötelességemnek tartom., hogy itt, az Országgyűlés színe előtt is kifejezzem a kormány elismerését és köszönetet mondjak a magyar bányászoknak, bányaüzemeink valamennyi vezetőjének és dolgozójának azért, hogy január és február hónapokban a hallatlan nehézségeket leküzdve, terven felül több mint 300 000 tonna szenet biztosítottak az országnak. (Taps.) Engedjék meg, hogy a tél viszontagságaival szembeni helytállás egy kedves és megható mozzanatát is megemlítsem. Februárban, a félévi bizonyítványosztás időszakában, levelet kaptam Alsóegres-Kátáról, ahonnan egy Rissai Erzsébet nevű általános iskolai tanuló, úttörő kislány a következőket írta: „örsvezető vagyok és boldogan jelenthetem: VII.-es és VIII.-os pajtásaim szeptember elejétől egy napot sem mulasztottak. Kis tanyai iskola a mienk. Jöhetett akármilyen hideg tél, sok pajtás hét kilométerről is eljött, hogy ne mulasszon és tanuljon." A levél további részében a második félévre is szorgalmat, jó tanulást fogadnak ezek a gyermekek. De mi mindannyian tudjuk, hogy az időjárási viszonyok legsúlyosabb napjaiban a szenet a bányászok olyan módon termelték ki, hogy nagyon gyakran a hófúvásban a bányászokat szállító autóbuszok sofőrjei, kalauzai és maguk az utasként ott levő bányászok küszködtek, lapátoltak, tisztították az utat és gyakran tolták az autóbuszt azért, hogy lemehessenek a föld mélyébe és előteremtsék az országnak szükséges szenet. Ugyanígy az ember szinte maga elé képzeli ezeket a kis serdülő gyermekeket, fiúkat és leányokat, ahogy abban a hófúvásos időben hét kilométereket gyalogoltak a pusztában azért, hogy egy fogadalmat, amelyet tettek, nevezetesen, hogy ebben a tanévben tanítási napon nem fognak mulasztani, betarthassanak. (Taps.) Ez a szocialista szellemű összefogás és helytállás, amely a föld alatt dolgozó bányásztól a tanyai iskola kisgyermekéig terjed, ez az a széles front és ez az az erő, amellyel népünk minden nehézséget le fog küzdeni. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A téli időjárás jelentős károkat okozott népgazdaságunkban. A vasút, a közlekedési vállalatok, a bányászat, az erdészet és más üzemek többletköltségei, a hóeltakarítás közületi kiadásai öszszesen mintegy 600 millió forintra rúgnak. Ehhez jönnek a víz okozta károk és a termelésben a rendellenes időjárás miatt bekövetkezett januári —februári kiesés, illetve lemaradás. 1963. évi tervünk már eleve jelentős feladatokat határozott meg és erőfeszítést kívánt. Az előírt termelémárcius 21-én, csütörtökön 20 kenység és költségszint elérése már önmagában az eddiginél jobb, összehangoltabb munkát feltételezett. Igen sok a tennivaló a beruházások, a műszaki fejlesztés, a minőség javítása területén. Mindezekhez ráadásként jöttek azok a nehézségek, amelyeket az időjárás okozott. Az időjárási viszonyokból adódó nehézségek leküzdése, a termeléskiesés pótlása képezi legközvetlenebb feladatainkat, mind az ipar, mind a mezőgazdaság, mind a közlekedés, a kereskedelem terén és más téren. Megfelelő intézkedésekre és intézkedési tervekre van szükség az iparban, azon belül külön az olajtermelésben, az építőanyagtermelés, a tüzelőanyagtermelés területén, továbbá a szállítás területén. A kormányvonalon szükséges rendelkezések jórészt elkészültek és kiadásra kerültek. Felhívjuk a gazdasági vezetőket és a dolgozókat, segítsenek azok mielőbbi végrehajtásában. Ugyancsak felhívjuk ez alkalommal az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek vezetőit, a magyar mezőgazdaság minden dolgozóját, hogy a késői kitavaszodás és az őszről elmaradt szántás miatt Összetorlódott mezőgazdasági munkákat a rendelkezésre álló eszközök teljes kihasználásával mielőbb és jó minőségben végezzék el. Ez a tél alaposan megdolgoztatott bennünket és a tavasz beköszöntése is rendkívüli nehézségek közepette történt. A nehézségek közül már nem keveset leküzdöttünk és megvan a lehetősége annak, hogy az év folyamán a hátralevőket is le tudjuk küzdeni. A termelésben történt kiesést csaknem egészében pótolni lehet és pótolni is kell mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, egész népgazdaságunkban az év folyamán. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A gazdasági élet területén mutatkozó nehézségekről szólva azt is meg kell mondanom, hogy ezek a nehézségek átmenetiek, de állandóak és szilárdak azok az alapok, amelyeken népgazdaságunk nyugszik és fejlődik. Ennek alátámasztására néhány példát szeretnék felhozni. Mint már említettem, a szokatlanul zord időjárás, a fűtőanyaghiány komoly nehézségeket okozott az iparban és a közlekedésben, a fűtés területén is és más területeken is. Azonban ennek a télnek a megítéléséhez hozzá tartozik az is, hogy a különleges időjárási nehézségek ellenére a közellátás és az életviszonyok hazánkban ezen a télen is kielégítőek voltak. Népgazdaságunk erejét bizonyítja, hogy bár ezen a télen a múlt télhez viszonyítva a lakosság 24 százalékkal több tüzelőt használt fel, 160 vagonnal több zsírt, 200 vagonnal több húst, 470 vagonnal több cukrot fogyasztott, népgazdasági tartalékainkból zökkenőmentes ellátást tudtunk biztosítani egész télen keresztül. A közüzemekkel szemben megnövekedett igényt — víz, gáz, villanyáram torlódást — is biztosították rendkívül nehéz viszonyok között és nagy erőfeszítéssel a közművek dolgozói. Az olajtermelésben jelenleg meglevő elmaradás nem az ott dolgozók hanyagsága miatt mutatkozik, hanem azért, mert a szénhiány miatt nagyobb volt a gázfogyasztás. Mi kértük az olajipar dolgozóit, hogy most adjanak kicsit több gázt, s ők ezt megtették. Az idei télen 14 százalékkal több gáz fogyott az országban a háztartásokban, mint a múltban.