Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-1
21 Az Országgyűlés 1. ülése 1963. március 21-én, csütörtökön 2â Népgazdaságunk szilárdságát bizonyítja továbbá az 1962. évi terv teljesítése is. 1962-ben az ipari termelés, amint ez ismeretes, 9 százalékkal növekedett, a mezőgazdaság bruttó termelése az előző évi szintet érte el, a felvásárlás 6,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, a közlekedésben a teherszállítás 6 százalékkal, az utasforgalom 9 százalékkal haladta meg az előző évit, a beruházásokra és felújításokra pedig 13,5 százalékkal fordítottunk többet 1962-ben, mint az előző évben. Általában a népgazdaság fejlődése 1962-ben — kivéve az aszálysújtotta mezőgazdaságot — megfelelt, illetve meghaladta az 5 éves tervnek erre az időszakra szóló előirányzatait. A lakosság összes pénzbevétele 4,2 százalékkal haladta meg 1962-ben az 1961. évit. Ez év január—februárjában, bár az építőmunkásoknál fagyszünet miatt jelentős keresetkiesés volt, a munkásoknak és alkalmazottaknak kifizetett összes bér 7 százalékkal haladta meg az előző évi január—februári szintet. Ugyancsak jelentősen növekedett az idei mezőgazdasági zárszámadásokon a múlt évihez viszonyítva, a termelőszövetkezeti tagságnak kifizetett részesedés összege is. Februárban a takarékbetétek összege túlhaladta az országban a tízmilliárd forintot. A népgazdaság terén végzett munka javulását bizonyítja az 1963. évi terv időben és megfelelően történt jóváhagyása is. A kormány december 13-án hagyta jóyá a tervet, s ezt a minisztériumok általában december 31-ig lebontották a vállalatokra. Népgazdaságunk szilárdságának bizonyítására végül még egy általános utalást szeretnék tenni. Az utóbbi években — erről többször szólottunk — sok nagy és nehéz gazdasági feladatot kellett megoldania országunknak, népünknek. Végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami jelentős beruházásokat kívánt, ugyanakkor a mezőgazdaságot egymás után két igen aszályos év sújtotta. Az iparban jelentős beruházásokat kellett eszközölnünk a termelőeszközök korszerűsítésére. Honvédségünk felszerelését jelentős mértékben ugyancsak modernizálnunk kellett. Mindezeket a nagy feladatokat népgazdaságunk úgy oldotta meg, hogy közben a dolgozók életszínvonala tovább javult. Ugyanezen időszak alatt az ország jelentős nemzetközi fizetési kötelezettségeinek is eleget tett. Az ország közvéleménye előtt ismeretes, abból a gazdasági bénultságból és zűrzavarból, amelyet az ellenforradalmi felkelés 1956 őszén előidézett, az ellenforradalom okozta mintegy 22 milliárd forintnyi kár adta helyzetből a testvéri szocialista országok kormányainak és népeinek gazdasági segítségével jutottunk ki. A térítés nélkül nyújtott azonnali segítség mellett jelentős értékű gazdasági segítséget, nyersanyagot, energiát és készárut kaptunk hosszú lejáratú hitelre a szocialista országoktól. Dolgozó népünk munkáját, helytállását, népgazdaságunk erejét és szilárdságát bizonyítja, hogy 1958-tól kezdve az imént említett nagy gazdasági feladatok megoldása és a dolgozók életkörülményeinek további javítása időszakában a baráti országokba irányuló szállítási kötelezettségeinknek, tőkés viszonylatban fizetési kötelezettségeinknek eleget tettünk. A baráti országoktól felvett hosszú lejáratú hitelek jelentős részét, mintegy 40 százalékát, másfél milliárd forint értékben már viszszafizettük. Közben a Jugoszláviával szemben a békeszerződésben vállalt jóvátételi kötelezettségeinknek is eleget tettünk, azt is kifizettük. Ily módon a Magyar Népköztársaságnak, mint szolid, megbízható partnernek növekedett a tekintélye ezekben az években mind a baráti országok, mind a velünk kereskedelmi kapcsolatban álló tőkés érdekeltségek előtt. Kedves Elvtársak! A gyakorlatban bevált gazdaságpolitikai elveink vannak. Jelentősek e téren eredményeink. Reális, jó tervünk van. Az 1963-as terv jól szolgálja ötéves tervünk célkitűzéseit. A kormány az Elnöki Tanács útján benyújtotta az 1963-as költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot a jelen Országgyűléshez. A beterjesztett költségvetés egyensúlyban van, sőt valamelyes bevételi többlettel is számol. Csaknem 90 milliárd forintos végösszege, valamint az 1963-as évre biztosított, mintegy 58 milliárdos beruházásra és felújításra szánt összeggel fedezetet nyújt az éves terv jó megvalósításához, népünk életkörülményeinek, kulturális, egészségügyi színvonalának további javulásához, honvédségünk erősítéséhez. Kérjük, hogy az Országgyűlés majd tárgyalja meg és támogassa ezt a költségvetési javaslatot a jelen ülésszakon. Kérjük gazdasági vezetőinket, dolgozó népünket, hogy odaadó munkával is segítsék népgazdasági tervünk megvalósítását, a szocialista társadalom építésére, a dolgozók életszínvonalának további megjavítására irányuló törekvéseinket. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! Népünk további alkotómunkájában nagy erőt jelent annak tudata, hogy fejlődésünk nemzetközi feltételei is biztosítva vannak. A külpolitikai helyzet részletes elemzésébe nem bocsátkozom. A külpolitikai helyzet a múlt évi október—novemberi állapothoz viszonyítva némiképpen enyhült. A nemzetközi életben természetesen tovább folyik az imperializmus, az agresszió erői és a haladás erői közötti küzdelem. Kormányunk külpolitikája ismert és az nem változik. Ez a külpolitika népünk érdekeinek, vívmányainak, nemzeti függetlenségünk, szocialista rendszerünk védelmezéséből indul ki, azt követi, ugyanakkor méltók akarunk lenni a népünkre, szocialista országunkra háruló internacionalista kötelezettségeinkhez is. Ennek megfelelően külpolitikánk legfőbb törekvése: a béke megőrzése, az emberi haladás ügyének hű szolgálata. Mi valamennyi szocialista országgal együtt valljuk és követjük a békés egymás mellett élés elvét. A különböző társadalmi rendszerű országok normális kapcsolatai, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldásának hívei vagyunk és azt szolgáljuk. Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy ez a politika legjobban megfelel saját népünk és egyben megfelel az emberiség érdekeinek, s legjobban szolgálja a társadalmi haladás ügyét is világméretekben. Ebben a szellemben támogatjuk a Szovjetunió javaslatait, amelyek a népek biztonságát és 2»
