Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-4
253 Az Országgyűlés 4. ülése 1963. október 24-én, csütörtökön 254 ez az arány 46,4 százalékot tesz ki. A megyében levő lakóépületek 63,4 százaléka földes padozatú az országos 37,2 százalékkal szemben. Mindezek a számok világosan beszélnek a lakáshelyzet nagyobb ütemű javításának szükségességéről. Még csupán annyit, hogy Csongrád megye területén 1961-ben a tízezer lakosra jutó új lakások száma az országos 67-es átlaggal szemben 37 volt, de ez a szám is 27-re csökkent 1962ben. Tisztelt Országgyűlés! Amikor kérem, hogy a felsorolt tényeket szíveskedjenek figyelembe venni, ugyanakkor szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy távlati lakásépítési programunk megvalósításában nagy szerepet játszik a magánépíttetők mozgósítása, támogatása. A családi házak építői viszont sokszor nehézségekbe ütköznek. Különösen az építési anyag vagy a megfelelő típustervek beszerzésénél. Sajnos az építőipari ktsz-ek sem mindig nyújtanak megfelelő segítséget. Javaslom ezért, hogy az Építésügyi Minisztérium vizsgálja meg a családi házak építésével foglalkozó vállalat létrehozásának lehetőségét. A családi házak építtetőinek megsegítésére hasznosnak látszó kezdeményezések folynak a Csongrád megyei tanácsnál és Szegeden is. Abból az elvből kiindulva, hogy a megye több mint 31 000 tanyai lakosa közül igen sokan kívánnak a falvakba és a városokba költözni, mind sürgetőbben merül fel a szocialista falu tervszerű építésének programja. Évente 1500—2000 családi ház épül állami támogatással és magánerőből, de ezek csak részben felelnek meg a korszerűség és a gazdaságosság követelményeinek. Ezért tesznek nálunk erőfeszítéseket üreges téglaelemből, üvegkötéses nagyobb méretű építőelemek gyártására és ennek megfelelő építési technológia létrehozására. Az erőfeszítések máris kedvező eredményeket biztosítottak. Az új építőelemből új módszerrel épített villaszerű kísérleti családi ház befejezés előtt áll. Az épület falazata 10X90X25 centiméteres, 200—220 kilogramm súlyú üreges téglaelemből készült cement- és betonacél felhasználása nélkül. Kötőanyagként hulladéküvegből üvegport használtak. A kísérleti gyártás hagyományos téglagyártó és égető berendezéssel történt, értékes anyagot és munkát takarítottak így meg, sőt az építés idejét is jelentősen meg tudják rövidíteni. Tudom, hogy az Építésügyi Minisztérium nagy erőfeszítéseket tesz a korszerű építőipar megteremtéséért, fejlesztéséért, éppen ezért e helyről szeretnénk felhívni Trautmann miniszter elvtárs figyelmét, hogy személyesen is tekintse meg e most épülő családi házat, és amenynyiben hasznosnak találja, nyújtson segítséget e kezdeményezés szélesebb körben való elterjesztéséhez. Törött üveg van elég az országban, amelyet ehhez hasznosítani lehet. Mindegy, bárkinek az újításáról is van szó, bárhonnan is indult el ez a kezdeményezés, a fontos az, hogy az egész népgazdaságnak hasznára szolgáljon. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül: szeretnék szólni városunk egyik olyan településéről, amely a Tisza bal partján, az új-szegedi részen épült Ogyessza lakónegyed néven. Ennek továbbfejlődését egy ott levő elaggott régi ládaüzem gátolja. Az üzem elhelyezéséről már 1959 óta vitában áll a város az Erdészeti Főigazgatósággal. A főigazgatóságot Szeged város vezetői felkérték az üzem kitelepítésére. Egyet is értettek vele, anynyival is inkább, mert ez az üzem, amely az Országos Ládaipari Vállalat telephelye, igen elmaradott, belső anyaggazdálkodása széteső, korszerűtlenek a műszaki feltételek is. Megegyezés jött létre abban, hogy 1964—1965-ben a Szegedi Falemezgyár jnellé telepítik át ezt az elavult kis üzemet. E tekintetben azonban nem történt semmi, sőt jelenleg is sokkal nagyobb mennyiségű anyagot tárolnak ott, mint bármikor korábban. A város bízva a megegyezésben, már nyolc új földszintes lakóépületet is emelt ezen a területen. Ezek valósággal körülvették a ládaüzemet, amelynek jelenléte igen sok kellemetlenséget okoz az ott-lakóknak. A vita évenként öt-hat tanácskozással még mindig változatlanul folyik az Erdészeti Főigazgatósággal, ezért Balassa miniszterhelyettes elvtárs helyett a miniszter elvtársat kérem fel az 1959 óta tartó vita mihamarabb való eldöntésére. Ezzel kapcsolatban még meg kívánom jegyezni, hogy az áttelepítést nemcsak a lakosság, hanem a népgazdaság érdeke is megkívánja, mert az üzem részére szükséges nagy mennyiségű farönköt vasúti híd hiányában mintegy 100 kilométeres kerülővel szállítják. A vállalat által bevallott vasúti költségtöbblet a kerülő miatt évente körülbelül másfél millió forintot tesz ki. A lakótelepen egyébként egy 92 fokos termálforrás van működésben, amellyel igen gazdaságosan lehetne fűteni a lakásokat. A most épülő négy új lakóházban már ezzel fognak fűteni. Az üzem kitelepítésével mind az 1800 család számára meg lehet valósítani a termálvizes fűtést, vagyis, népgazdasági szinten több száz vagon szenet lehet majd megtakarítani. Ehhez még annyit, hogy amennyiben a harmadik ötéves tervben nem tudjuk kellően folytatni az építkezést, a csatornázási és egyéb kommunális létesítmények százmillió forinttal drágítják meg a munkát. Tisztelt Országgyűlés! Tisztában vagyok azzal, hogy népgazdaságunk előtt továbbra is igen nagy és fontos feladatok állnak, amint arra Fock Jenő elvtárs beszámolója is rámutatott. Javaslataim azonban véleményem szerint összeegyeztethetők ezekkel az országos feladatokkal. Hozzá kívánom tenni, hogy helyi problémáinkat az országos feladatokkal összhangban kívánjuk megoldani. A beszámolóban felvetett feladatokat én is magamévá teszem és mindent elkövetek a tennivalók megvalósítása érdekében. Közös érdekünk, az egész líiagyar nép érdeke, hogy népgazdaságunk további erősítésével a dolgozóknak a lehető legjobb életkörülményeket biztosítva fejlesszük szocialista hazánkat, teremtsünk boldog, nyugodt életet az ország dolgozóinak. (Taps.) ' ELNÖK: Dr. Fekszi István képviselőtársunkat illeti a szó. DR. FEKSZI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A kormány beszámolójának a mezőgazdaságot értékelő részéhez kívánok hozzászólni és 13*
