Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-4

249 Az Országgyűlés 4. ülése 1963 szakközépiskola létesítésének Pacsán, a növényvédő állomás mellett. Fennáll ennek társadalmi és gazdasági igénye is. Szükséges volna azonban a megyén belül, esetleg megyén kívüli területi benépesítéshez itt is egy 50—60 fős diákotthon létesítése. A helyi kezdeményezés és jó szándék azonban nem bizonyul elegendőnek a megvalósításhoz. Ehhez szükséges az országos felügyeleti szervek támogatása. Gimnáziumi tanulóink 90,8 százaléka részesült tavaly megyénkben szakmai előképzésben, öt plusz egyes oktatásban. Az év közi tapasztalatok és az év végi szakmai minősítő vizsgák eredményei azt bizonyítják, hogy a tanulók a meglevő nehézségek ellenére sok hasznos szakmai ismeretet szereztek, és a munkaoktatás eredményeire is számos jó példát tudunk felmutatni. Nem megnyugtató azonban az általános iskola VIII. osztályát végzők körében a tsz-ben maradók és a középiskolát végzettek között az agrár-felsőoktatás felé irányulok száma. Ez a tény komoly feladatot ró a pályaválasztási tanácsokra és a pedagógusokra egyaránt, hogy a középiskolát végzettek kielégítsék a középfokú szakember szükségletet és a felsőfokú oktatás igényeit is. Ha a szakközépiskolák fejlődésének ütemét és a többi iskolatípushoz való arányát vizsgáljuk megyénkben, az alábbi képet kapjuk. 1961— 1962-ben a középiskolai osztályok száma összesen 104, ebből szakközépiskolai osztályok száma négy, ami 3,8 százalékos arányt jelent; 1962— 1.963-ban a középiskolai osztályok száma összesen 123, ebből a szakközépiskolai osztályok száma nyolc, ami 6,5 százalékos arányt jelent; 1963— 1964-ben a középiskolai osztályok száma összesen 143-ra emelkedett, ebből a szakközépiskolai osztályok száma 13, ami 9,1 százalékos arány. A szakközépiskolai osztályok és ennek megfelelően a tanulók száma évről évre növekszik. Ennek üteme azonban jóval lassúbb annál, hogy a távlati tervekben kitűzött arányt belátható időn belül el lehetne érni. A szakközépiskolai hálózat tervezett kiépítéséhez a gimnáziumok fokozatos átszervezésén és az új szakközépiskolák létesítésén kívül szükséges az iparitanuló iskolák egy részének és a technikumok egy részének fokozatos átalakulása szakközépiskolává. Ez utóbbi folyamat azonban még nem indult meg megyénkben, csupán a közgazdasági technikumban. A szaktárcáknak ez irányú terveit a megyei művelődési osztály még nem ismeri, és ez nehézséget okoz távlati tervező munkájában. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási törvény végrehajtásának, és a szakemberképzésnek egyik döntő fontosságú feltétele a szakrendszerű oktatás, tehát a körzetesítés általánossá tétele, kulcskérdése pedig a középfokú oktatás fejlesztése. Ezért foglalkoztam ezúttal főleg ennek a területnek eredményei mellett e terület legfőbb gondjaival és nehézségeivel. Nem kívánok foglalkozni a felsőfokú oktatással, mert megyénkben ilyen intézmény nincs. Az iskolai rendszerű oktatás mellett országszerte folyik a felnőttek tanfolyamszerű szakképzése. Ez a munka olyan sokrétű és olyan változatos, hogy áttekintése tanulmányt igényel. Ez a szakis ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ . október 24-én, csütörtökön 250 emberképzésmód még sok problémával küzd, mert sem a népművelés, sem a TIT nem vállalhatja és nem is tudja vállalni a szakemberképzés feladatát. De ezek az oktatási formák alkalmasak arra, hogy felkeltsék a dolgozók érdeklődését és növeljék az általános műveltségüket. A szakemberképzést a tanfolyamok, de véleményem szerint az e célra szervezett és a gyakorlattal összekötött iskolák szolgálják a legjobban. E feladat a Szovjetunióban is égető problémaként jelentkezik, s e probléma nálunk sem kisebb jelentőségű. A szakmunkásképzés jólétünkkel függ össze, s a nagy nemzetközi gazdasági verseny is e kérdés megoldására szorít bennünket. A tsz dolgozói zömmel közép- és idősebb korúak. A fiatal munkaerő aránylag kevés. A munkaerőhiányt gépekkel kell pótolni. A gépek irányításához szakemberekre van szükség. Ez a tény is aláhúzza a szakmunkásképzés fontosságát, a tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolata megvalósításának szükségességét. Ezért örömmel üdvözölhetjük a földművelésügyi miniszter 31/1963. számú utasítását, amely a felnőttek mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamairól intézkedik. Megyénk is szervezi és igénybe is veszi e kedvező lehetőségeket. Számszerűen az 1963—1964. évben 97 szakoktatási tanfolyam indul 2423 fővel. Tizenhárom alapfokú traktoros-tanfolyam 532 fővel. A megyében 19 kihelyezett technikum működik, 940 hallgatóval. Bízunk abban, hogy a többtermelésért vívott szívós harc, a tsz-ek megerősítésére hozott kormányhatározatok és intézkedések, a szakemberek tudományosan alátámasztott és irányított munkája párosulva tsz-parasztjaink szorgalmával újabb eredményekkel gazdagítják népgazdaságunkat. Az előterjesztéssel a magam részéről egyetértek. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Bódi László képviselő. BÓDI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Csongrád megye, s ezen belül Szeged város olyan kérdésével szeretnék foglalkozni, amely összefüggésben van pártunknak a munkásosztály helyzetéről hozott határozatával. Pártunk e határozata nagy örömet váltott ki a mi megyénk dolgozói körében is. Azóta mindenki meggyőződhetett róla, hogy továbbfejlődésünkben milyen nagy szerepet játszott a határozat elveinek megvalósítása. Nem akarok ennek részleteire kitérni, hiszen jólismertek mindezek a tisztelt Országgyűlés előtt, akár a lakáshelyzet javítására, akár a munkásság szociális és kulturális ellátottságának fejlesztésére, akár a dolgozó nők helyzetének további rendezésére és ehhez hasonlókra gondolok. A felsoroltakból csupán egy kérdést szeretnék kiragadni és felszólalásombán részletesebben is taglalni, ez pedig a lakáskérdés. Rendkívül nagy jelentőségűnek tartom pártunk VIII. kongresszusának határozatában a lakáshelyzet javítására leszögezett elveket, amelyek szerint 250 000-ről 300 000-re akarjuk emelni az ötéves tervben épülő lakások számát. Nem kell azt sem fejtegetnem, hogy mindez mit jelent a jobb lakásra váró családok ezreinél, mennyire fontos, hogy lakásokhoz jussanak i