Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-1

15 Az Országgyűlés 1. ülése 1963. március 21-én, csütörtökön 16 tikai egységét mutatták, a Hazafias Népfront jelöltjeit a választók egyöntetűen támogatták. Emlékeztetek a választást döntően meghatározó fő elemekre: a tömegek nagyfokú aktivitására a választási időszakban, arra, hogy a jelölő gyűléseken a választók csaknem fele, kereken hárommillió-négyszázezer ember vett részt. A választás sikeréért a különböző bizottságokban több mint egymillió ember fáradhatatlanul és lelkesen dolgozott. A kereken hétmillió-százezer választói joggal rendelkező honfitársunk közül mindössze 200 000 olyan volt, aki nem élt választójogával és 75 000 olyan, aki a Hazafias Népfront jelöltjei ellen szavazott. Azonban reálisan nézve a választás eredményeit, ezen túlmenően számolnunk kell azzal is, hogy a Hazafias Népfront jelöltjeit támogató választók között voltak olyanok is, akiknek bizalmát teljes mértékben még nem bírjuk. Ezek nyilvánvalóan azért szavaztak a listákra, hogy úgymond: rosszabb ne legyen. Minden tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy a helyes gyakorlat menetében az eszme holnap meghódítja és magával ragadja azokat, akik ma még ingadoznak. Ez feladatot ad számunkra. A választási eredmények pontos értékelése, a további munka lehetőségének felmérése szempontjából azonban a döntő az, hogy a választók óriási többsége szilárd politikai öntudattal, teljes belső egyetértéssel támogatta a Hazafias Népfront célkitűzéseit és jelöltjeit. Elmondhatjuk, hogy az 1963. február 24-i országgyűlési és tanácsválasztások a párt, a Hazafias Népfront, a rendszer hatalmas politikai győzelmét hozták. Az a mély és szilárd bizalom, amelyet népünk politikánk iránt a választás napján szavazatokban is kifejezésre juttatott, új erőt ad mindnyájunknak és ez új, még erősebb kötelezettség számunkra. Honfitársaink, akik február 24-én szavazatukkal támogatták a Hazafias Népfront jelöltjeit, bizonyosak lehetnek abban, hogy mind az Országgyűlés, mind a kormány, mind a tanácsok megválasztott tagjai törekszenek arra, hogy méltók legyenek e bizalomra. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az Országgyűlés, a kormány feladata, hogy a szocialista társadalom építésének célját jól szolgáló terveket dolgozzanak ki, a törvényhozás, illetőleg a kormányzás vezesse és irányítsa a szocialista építőmunkát, biztosítson minden szükséges feltételt ahhoz, hogy nagy országépítő terveink az életben népünk javára sorra, rendre megvalósuljanak. A fővárosi, a megyei, a városi, a kerületi, a járási és a községi tanácsok feladata először az országos tervek megvalósítását szolgálni a maguk területén, másodszor a helyi kérdéseket felső támogatással és helyi erővel megoldani, harmadszor az emberek mindennapi személyes, ügyes-bajos dolgaival lelkiismeretesen, híven foglalkozni és azokat megoldani. Magának az Országgyűlésnek a törvényalkotás terén nyilvánvalóan új feladatai is vannak a fejlődésnek egy olyan új időszakában, amikor népünk a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik, s államunk jellegében a proletariátus diktatúrájából az össznépi állam felé fejlődik. Törekedni kell a szocialista demokrácia további kibontakoztatására, társadalmunk erőit, a dolgozó tömegeket mindjobban be kell vonni a hatalom gyakorlásába, az igazgatás és ellenőrzés munkájába. Nyilvánvaló, hogy bátrabban lehet és kell alkalmazni és általánosítani választójogi rendszerünk fejlesztésében a képviselőválasztásokon is azokat a jó tapasztalatokat, amelyeket a tanácsválasztásokon az egyéni választói körzetből és az egy helyre több személy jelöléséből nyertünk. Végül ennek az Országgyűlésnek foglalkoznia kell a megváltozott társadalmi viszonyoknak megfelelően alkotmányunk továbbfejlesztésével is. Bár a feladatokat itt mindössze csak jelezni lehet, nyilvánvaló, hogy nagy munka vár a most megválasztott Országgyűlésre és tanácsokra. E munka vezetésére az imént választotta meg az Országgyűlés saját tisztikarát és a Népköztársaság Elnöki Tanácsát. Engedjék meg, hogy a nagy és szép, lelkesítő feladatokra gondolva a kormány nevében sikeres munkát kívánjak a képviselőknek és tanácstagoknak, az Országgyűlés újonnan megválasztott tisztikarának, az Elnöki Tanács tagjainak. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársaim! Mint ezt a választás időszakában is hangsúlyoztuk, a kormánynak nincs új programja. A Magyar Népköztársaság kormányának programját és munkájának fő irányvonalát a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusának határozatai, a Hazafias Népfront programnyilatkozatai adják meg. A szocializmus teljes felépítéséért kell dolgoznunk, tovább kell erősítenünk társadalmunk szocialista nemzeti egységét. Teljesítenünk kell, és gazdasági céljainkkal összhangban túl kell teljesítenünk második ötéves tervünket, amely a nemzeti jövedelem 36 százalékos, az ipari termelés 48—50 százalékos, a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos, a fogyasztási alap 22—23 százalékos, az egy főre jutó reáljövedelem 16—17 százalékos növelését tűzi ki célul. Erősítenünk kell minden vonatkozásban a Magyar Népköztársaságot, emelnünk kell a magyar nép műveltségét, anyagi, kulturális és szociális ellátottságának színvonalát. Mindez gyakorlatilag az elmúlt évek politikai fő irányvonalának egyenes folytatását és továbbfejlesztését jelenti a fejlődés új követelményeinek megfelelően. Belpolitikai helyzetünket meghatározza, fejlődésünket megkönnyíti, hogy hazánkban már nincsenek kibékíthetetlenül ellentétes érdekű osztályok, hogy a közösség és az egyes ember érdeke egybeesik és hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének céljában a munkásosztály eszméje, a dolgozók forradalmi öntudata, hazafisága és az egyes dolgozók anyagi érdekeltsége találkozik. Politikánk fő támasza a szocializmus zászlaját hordozó munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, a dolgozó osztályoknak a szocialista társadalom teljes felépítésére létesült szövetsége, és célunk a párttagok és pártonkívüliek összefogása, a szocialista nemzeti egység megteremtése. A kormány belpolitikájában változatlanul a szocialista törvényesség megőrzésére és további megszilárdítására törekszik. Az állampolgárok egyenjogúságából kiindulva a kormány feladatának tekinti, hogy a mindenkire egyformán érvé-