Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-4

235 Az Országgyűlés 4. ülése 1963. október 24-én, csütörtökön 236 lyamatok végzését, illetve emeljük a termelékenységet és csökkentsük az építési időt. Természetesen a megrendelt gépek csak jövőre — leszállításuk után — éreztetik majd hatásukat. Nagy fontosságot tulajdonítunk a korszerű munkaszervezést feltételező új építési módszerek, így például a folyamatos építésszervezés bevezetésének és országos elterjesztésének. Ma már több nagyobb építkezésünkön alkalmazzuk ezt a módszert és a kísérletek teljes mértékben igazolják alkalmazásának a szükségességét. Fokozott gondot fordítunk arra, hogy vállalatainknál, munkahelyeinken a műszakiak és a fizikai dolgozók egyaránt tartsák be a technológiai fegyelmet, körültekintőbben végezzék a befejező szakipari munkákat. Különféle intézkedésekkel biztosítjuk, hogy a munkaidőn belül tovább javuljon az effektív munkával eltöltött időarány és csökkenjen az elkerülhető veszteség-idő. Ezek azok a ma még teljesen ki nem aknázott tartalékok, amelyek elősegítik majd a termelékenység jelentős mértékű növelését. Sok lehetőség rejlik ezek mellett a munkahelyi és vállalati vezetés színvonalának, a központi vezetés előrelátásának és hatékonyságának növelésében is. Az elmúlt időszakban végzett munkából leszűrt tapasztalatok, tanulságok megfelelő értékelése és hasznosítása biztosítékot nyújt arra, hogy — a sok-sok nehézség és az olykor nehezen kiiktatható gátló tényezők ellenére — az építőipar teljesítse a második ötéves terv előirányzatait. A mutatók zömében az ÉM építőipara elérte a kívánt színvonalat. A*második ötéves terv például 1960-hoz viszonyítva az építés-szerelés több mint 60 százalékos emelkedését irányozza elő a tervidőszak végére és a helyzet mai állása szerint ennek megvalósulását semmi sem veszélyezteti. Az ötéves terv 1963-ra az ÉM. építőipari vállalatainál 28,2 százalékos termelés-felfutást ír elő és a tárca vállalatai az eddigiek alapján ezt a szintet el is érik. A terv műszaki-gazdasági mutatóinak vonatkozásában az előírt ütemnél máris nagyobb eredményt ért el az építőipar a korszerű, nagyelemes lakásépítés terén. Éppen ennek eredményeként már tavaly lényegesen, az előző évihez képest 6,2 százalékkal csökkentek az épülő lakások költségei. Ebben az esztendőben a korszerű építési módok és szerkezetek alkalmazása következtében nemcsak a tervben szereplő átlagköltségekhez, hanem a normákhoz képest is költségcsökkentés várható. A lakásköltségek csökkentése viszont lehetővé teszi, hogy tovább fokozzuk a lakások felszereltségének fokát, s ezáltal egyre kulturáltabb lakásokat kapjanak az arra rászorultak. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, hogy a rendelkezésre álló rövid időn belül megközelítőleg sikerült hű képet adnom az építőipar jelenlegi helyzetéről, az idén várható eredményekről és ezen túlmenően néhány olyan kérdésről, amelyek már nemcsak erre az esztendőre, hanem az ötéves terv egészére is vonatkoznak. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy az építőipar ebben az esztendőben is több feladatot oldott, illetőleg old meg, mint az előző években. A körülmények, külső és belső okok egyaránt, azonban nem teszik lehetővé az előirányzott termelési felfutás biztosítását, vagyis minden építési feladat teljesítését. A munkák ésszerű sorolásával és termelőerőink gazdaságos felhasználásával az optimumot kívánjuk megvalósítani. Űgy szervezzük meg a jövő évi munkánkat, hogy az átmenő munkák idei ütemében bekövetkezett lemaradást és az áthúzódó építkezéseket minél előbb teljesítsük, illetve az előírt végleges határidőket betarthassuk. Köszönet a szíves türelmükért. (Taps.) ELNÖK: Hodek József képviselőtársunkat illeti a szó. HODEK JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Egy-két gondolattal szeretnék mezőgazdasági problémáinkról szólni. Termelőszövetkezeti gazdaságaink termeivényeiket különböző vállalatoknak adják el. így a különböző vállalatok írják elő, hogy a terményt, az árut milyen körülmények között, hol és hogyan, milyen minőségben veszik át. Ez rendjén is volna. Ezek a szorító tények arra mutatnak, arra ösztökélnek, hogy a mezőgazdaság áruit minél tökéletesebben, minél jobb minőségben állítsuk elő és adjuk el. Akik nem ismernék ezeket a problémákat, hogy mi az áru minősége, azoknak megemlítem például, hogy az állatforgalmi vállalat kiköti, hogy pigment-mentesnek kell a hízónak lennie. A pigment azt jelenti, ha májfolt volt a bőrén, akkor már 70 fillérrel kevesebbet fizet érte. És ha történetesen a lucernamag termelői ára 3500 forint, akkor ezt az átvevők nagyítóval megnézik, megolvassák mennyi szemét van benne, vagy mi egyéb, és akkor, a minősítés után megmondják az árát, mondjuk 2700 forint. Mert hát olyan áru volt. Nem is ezért volt erről szó. Az ember ezek után azt hiszi, hogy most már mi, parasztok, ha venni megyünk, mi is — mint vevők — megmondhatjuk, hogy mit is akarunk. Kérem, mi is vevők vagyunk. Történetesen három konkrét példát akarok elmondani ezzel kapcsolatban. Egy négykerék-meghajtású UE—28-as traktorunknak — a saját gyárunkból való, â saját gépünkről van szó, általánosságban jók is ezek a gépek — például a vízhűtője a bejáratásnál leszakadt. Nem mondom, hogy nagy pénz, de nem is kicsi: 1690 forint a vízhűtő ára. Rátettük a másikat, s két nap múlva az is leszakadt. Ez évben vettünk egy kazalozót (elevátor) 13 000 Ft értékben. Megérkezik a kazalozó s látjuk, hogy azokon a helyeken, illetve részeken, melyeket csavarokkal kellett volna felerősíteni, lópatkó szegekkel helyettesítették a szegeket, jóformán el sem verték vagy el sem görbítették a kiérő végeket. Vagy: a mosonmagyaróvári gyár szállított két csővázas ekét. Az eke majdnem azt mondom, hogy csak flaszteron használható, mert ha a földbe eresztik, nem lehet használni. A hidraulika emelőit lefelé gyártották és elfelejtkezett a tervező arról, hogy most még nincs földben az eke. Ha az ekét 25 centire beleeresztjük a földbe, akkor a hidraulika emelője 20 centire belemegy a földbe és fékezi az