Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-31

1889 Az Országgyűlés 31. ülése 1962. évi november 5-én, hétfőn 1890 ügyészi szervezet tevékenységét azokra a legfontosabb területekre igyekezett összpontosítani, ahol a társadalmi és gazdasági élet fejlődését mulasztások, a kellően át nem gondolt intézkedések vagy egyéb hibák leginkább gátolták. Arra törekedtünk az elmúlt években és arra törekszünk ma is, hogy a törvény által rendelkezésünkre bocsátott ügyészi eszközöket maximálisan felhasználjuk az állami és állampolgári fegyelem szilárdítására. Az elmúlt két esztendő alatt elsősorban arra törekedtünk, hogy a hibák feltárásával segítséget nyújtsunk a gazdálkodás törvényességének megszilárdulásához, mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén. Az ipar területén végzett vizsgálataink igazolták, hogy a feltárt hibák mellett is az elmúlt két évben erősödött a gazdasági vezetés ellenőrző tevékenysége, javult a vezetés és az ellenőrzés színvonala, állami és gazdasági vezető szerveink ma már hű sáfárai a gondjaikra bízott népgazdasági ágazatoknak. A mezőgazdaság területén végzett vizsgálataink is a vezetés javulását igazolták. A mezőgazdaság területén különösen azt a célt igyekeztünk elérni, hogy fokozódjék a termelőszövetkezeti tagság öntudata, növekedjék képessége saját ügyei vitelére, szélesedjen a termelőszövet^kezeti demokrácia. Ezek a vizsgálatok azonban rámutatnak arra is, hogy sok a követelni való még a tagok kötelességeinek teljesítése terén, sokat kell javítani még a gazdálkodás tervszerűségén és a pénzügyi fegyelem betartásán, sok elvégzendő feladat hárul még a termelőszövetkezetek munkáját irányító állami és társadalmi szervekre. Annak érdekében, hogy a népgazdasági vezetés hatékonyságát elősegítsük, napirendre tűztük a gazdálkodás törvényességének vizsgálata keretében a beruházások törvényszerű lebonyolításának vizsgálatát, abból kiindulva, hogy a beruházások tervszerű lebonyolítása a szocializmus építésének egyik kulcskérdése. Sok függ attól, hogy gazdálkodó szerveink a beruházáshoz használt anyagi eszközöket a törvényes előírásoknak megfelelően nagyobb gondossággal és az előírt ütemtervnek megfelelően használják fel. Megállapíthattuk, hogy van fejlődés a korábban mutatkozó szervezési, irányítási, ellenőrzési és bonyolítási problémáknál, de például a vizsgált 300 beruházás közel felénél az építési munka a szerződésben megállapított határidőn belül nem fejeződött be. Igaz viszont, hogy itt sok esetben a beruházók sem léptek fel a késedelmeskedő kivitelező vállalatokkal szemben. E hibák megszüntetése érdekében az érintett szerveket ugyan intézkedések tételére hívtuk fel, de fontosnak tartom ehelyütt is a jelenségek súlyára ráirányítani a figyelmet. Az effajta vizsgálódást és figyelem-felhívást az ügyészségnek azért áll módjában megtenni, mert az egyéb törvénysértések csökkenésével párhuzamosan nagyobb figyelmet tudunk fordítani a gazdasági törvényességre, mégpedig elsősorban a beruházások további javítása érdekében. Ugyanilyen elvek szem előtt tartásával vizsgáltuk meg az állami vállalatok egymás közötti szerződéseit, mint a népgazdasági terv teljesítésének egyik fontos jogi feltételét. Ennél a vizsgálatnál különösen arra voltunk figyelemmel, hogy a szocialista szervezetek között létrejött szerződésekben, illetve azok teljesítésében realizálódnak-e a népgazdasági tervben megszabott termelési feladatok? Sajnos a vonatkozó jogszabályok rendelkezései ellenére az állami vállalatok szerződési fegyelme még mindig nem mondható kielégítőnek. Az egyes vállalatok ma is gyakran elmulasztják szerződésszegésekből eredő kötbérigényük érvényesítését és a felügyeleti szerveik ellenőrzése is fogyatékos. A vállalatok széles körében még ma is uralkodik az a káros nézet, hogy a tervszerződésekből folyó kötbérek érvényesítése sok esetben megzavarja a vállalatok egymás közötti jó viszonyát. E liberális szemléletből származó gyakorlat azt eredményezi, hogy a termelési tervek és a szállítási szerződések összhangja megbomlik és ez végső sorban károsan hat ki a népgazdasági terv teljesítésére is. A jövőben is módszeresen vizsgálni fogjuk az állami vállalatok szerződési helyzetét, de e munka eredményességéhez felügyeieti és irányító szervek hathatós segítségére is szükség van. Az elmúlt időszakban az államigazgatási szervek munkájában az elkövetett törvénysértések száma jelentős mértekben csökkent és örvendetes, hogy a még előforduló törvénysértések között is kivételes jelenséggé vált a jogszabályok rendelkezéseinek tudatos megszegése. A feltárt törvénysértések az esetek többségében az ügyintézés felületességére, a jogszabályok nem kellő ismeretére, vagv nem megfelelő értelmezésére voltak visszavezethetők. Az államigazgatás törvényességének megszilárdításában több tényező játszik szerepet. Különösen nagy jelentőségű az, hogy a politikai fejlődés olyan légkört teremtett a közéletben, amely elítéli a jogszabályok megsértésének mindenfajta megjelenési formáját. Tovább növekedett az államapparátus dolgozóinak felelősségérzete, emelkedett az itt dolgozók szakmai és politikai színvonala. A vezetők és ügyintézők többsége kellően elsajátította és általában helyesen alkalmazza a munkájával összefüggő jogszabályokat. Az elmúlt időszakban fokozódott a dolgozók aktivitása a közügyek intézése terén, több olyan új típusú szervezeti forma jött létre, amely révén az állampolgárok újabb csoportjai kapcsolódtak be közvetlenül a tanácsok munkájába. Kiszélesedett az államigazgatás társadalmi ellenőrzése is és az igazgatási szervek feladatai ellátása során ma már egyre gyakrabban veszik igénybe a társadalom segítségét. Jelentős mérteikben fokozza majd állami életünk demokratizálódását a társadalmi bíróságok felállításáról nemrég meghozott törvényünk is. A törvényesség általános megszilárdulásán belül a munkaügyi törvényesség vonatkozásában is javulásról tehetek jelentést. Az ebben közreható tényezők között meg kell említeni a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Munkaügyi Minisztérium elvi irányító tevékenységének fokozódását, s nem utolsósorban azt, hogy a vállalati igazgatók nagy része a korábbiaknál felelősségteljesebben jár el a dolgozókat legközvetle87«