Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-31

1881 Az Országgyűlés 31. ülése 1 tejfeldolgozás, baromfikeltetés, vízellátás, takarmányszárítás vagy öntözés és egyéb. Olyan területek ezek, amelyekben sok tartalékunk van, és még alig használtuk ki a villamosenergia felhasználásával együttjáró lehetőségeket. Kedves elvtársak! 1961-ben az összes villamosenergiából a mezőgazdaság csak 1,3 százalékot használt fel. Ebben mezőgazdasági termelésünknek viszonylagos elmaradottsága tükröződik, és ez a szám feladataink nagyságáról is beszel. A villamosenergia mezőgazdasági felhasználásának még csak a kezdet kezdetén vagyunk, és nem lehetünk elégedettek a helyzettel. A fejlődés nagyon szép, az út, amely mögöttünk van, tele van eredményekkel, de ennek ellenére tennivalóink igen nagyok. Szemléltetésül csak egy összehasonlító adatot engedjenek meg. 1960-ban Magyarországon egy hektár szántóföldre 16 kilowattóra energia jutott, ugyanakkor a szomszédos Csehszlovák Népköztársaságban ez a szám 69-et tesz ki. Még más országokkal is tehetnénk összehasonlítást. Ezért a villamosenergia-ipar területén a vezetésnek igen komoly erőfeszítésekre van szüksége. Létrejöttek azok a feltételek, hogy lépéseinket meggyorsíthassuk. A termelőszövetkezetek villamosenergia-fogyasztása rohamosan növekszik. Például a múlt évben 1960-hoz viszonyítva 35,6 százalékkal többet használtak fel a mezőgazdasági szocialista üzemekben. A villamosítással nemcsak a nagyüzemi mezőgazdasági termelést lendítjük előre, hanem a kultúra színvonalát is emeljük. A villanyfénynyel a falun nemcsak kiűztük a fizikai sötétséget, hanem elvittük a parasztságnak a mozit, a rádiót, a televíziót és a háztartási gépeket. Csak a mi megyénkből indulok ki. Ma ott tartunk, hogy Borsodban minden tizenötödik családnak van televíziója, és minden hetedik családnál megtaláljuk a háztartási gépeket. A szocialista mezőgazdaság, a növekvő kultúrigények kielégítése biztosítja a termelőszövetkezeti parasztság fejlődését, kulturális színvonalának állandó emelkedését. Befejezésül még engedjék meg, hogy a törvényjavaslat végrehajtásához néhány javaslatot tegyek. Ez a törvény, kedves elvtársak, hosszú időre szabályozza a villamosenergia termelését és felhasználását. A mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek villamosítására, ösztönzésére, fokozására most kell gondolnunk. Valamilyen rendelkezéssel biztosítanunk kellene, hogy a termelőszövetkezetek ott, ahol az gazdaságos, meghatározott teljesítőképességű saját energiafejlesztő üzemet, például termelőszövetkezetek közötti összefogással törpeerőművet létesíthessenek és azt saját kezelésben üzemeltethessék. Ez tehermentesítené népgazdaságunkat bizonyos összeggel. A végrehajtás során biztosítanunk kell, hogy a villamosított falvakban a mezőgazdasági üzemekben megfelelő villanyszerelő hálózat álljon a lakosság rendelkezésére. Most az áramszolgáltató vállalat szerelői szabálytalanul, vagy sokszor hozzá nem értők végeznek szerelési munkát a fogyasztóknál. Ez sok baleseti, illetve viszszaélési veszélyt rejt magában. Azt javasoljuk, 2. évi november 5-én, hétfőn 1882 hogy ennek megoldását tegyék a tanácsok feladatává. A villamossági szerelést és javítást a szolgáltatások között első helyre kell besorolni. Ehhez szükséges, hogy a tanácsok maximális segítséget kapjanak a nehézipari kormányzat részéről. Nálunk az energiatakarékosságnak nagy népgazdasági jelentősége van. Az egyenletesebb energiafogyasztás újból felveti a gépgyárak két vagy három műszakos üzemeltetését és termelésének jobb megszervezését. A gépgyárak Miskolcon például abban az időszakban használnak minimális energiát, amikor kedvezményes tarifa van érvényben. Az egyenletesebb üzemi energiafogyasztás révén bizonyos beruházásokat lehetne megtakarítani, és ebből a lakosság ellátását lehetne fejleszteni. Végül az üzemi erőművekről néhány szót. Az üzemi erőművek felett a Nehézipari Minisztérium gyakorol szakfelügyeletet. Ez helyes. Az üzemi erőművekben, amelyek a hazai termelés 13 százalékát adják, már sok az erkölcsileg kopott berendezés. Például az LKM üzemi erőművében 1939-ben épült kazánok korszerűsítése, felújítása szükséges, hogy gazdaságosabbá váljék a termelés. Javasoljuk, hogy a Nehézipari Minisztérium ilyen szempontból is gyakoroljon szakfelügyeletet. Kedves elvtársak! A villamosítási törvényjavaslat az országgyűlés munkájának napirendjén szerepel. Van ebben valami jelképes is. Célja, hogy minél több fény áradjon az országba. Valamennyi törvényünk, amelyről megemlékeztem, ezt segíti elő, azt, hogy dolgozó népünk élete egyre fényesebb, jobb és gazdagabb legyen. Ezért dolgozik pártunk, kormányunk, ezért munkálkodtunk ezen az országgyűlésen. Ezt szolgáljuk ezzel az új törvénnyel is. Ezért azt a Borsod megyei képviselőcsoport és a magam nevében elfogadom. Kérem Képviselőtársaimat, fogadják el és szavazzák meg. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Nagy Miklós képviselőtársunk. NAGY MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslatot a nehézipari miniszter elvtárs, valamint az előttem felszólalt képviselőtársaim sok szempontból megvilágították. Engedjék meg, hogy én elsősorban a fogyasztók szempontjából szóljak hozzá a törvényjavaslathoz, tekintve, hogy magam is vásárolt villamosenergiával dolgozó ipari üzemben dolgozom és így mint nagyfogyasztó, magánemberként pedig mint kisfogyasztó kétszeresen is érdekelt vagyok. Alig múlt egy éve, hogy Ajtai elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke beterjesztette az Országgyűlés elé a második ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslatot. Beszédében ismertette az ország energiaellátásában ez időszak alatt bekövetkező szerkezeti változásokat, amelyeket elsősorban az energetikailag magasabb hatásfokú, gazdaságosabban hasznosítható energiahordozók felhasználása jellemez. Ugyanakkor azonban utalt arra is, hogy a belkereskedelmi forgalomban növekszik azoknak a gépeknek és felszereléseknek a volumene, amelyek a