Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-31

1883 Az Országgyűlés 31. ülése 1962. évi november 5-én, hétfőn 1884 háztartási munkát könnyítik meg és a dolgozók kényelmét szolgálják. Az utóbbi bejelentésre azért emlékszem olyan jól, mert könnyűipari üzemben, a textiliparban dolgozom, ahol dol­gozótársaim 80 százaléka nő, s az ülésszak után ezerféle kérdéssel rohamoztak meg, milyen esz­közökről van szó, kiterjesztik-e az OTP hitel­akciót, és nem utolsó sorban lehetőség lesz-e ezeknek a háztartási eszközöknek a hálózatba való bekapcsolására. Sajnos, ezek a kérdések városunkban, Vá­cott igen nagy jelentőséggel bírnak, mert azok a jelenségek, amelyekről Szurdi elvtárs a ház­tartási gépek alkalmazásával kapcsolatban be­szélt, várusunkban maradék nélkül megtalál­hatók voltak, az áramszolgáltató vállalat igen sok dolgozót utasított el a hálózatba való bekap­csolási kérésével, mert hivatkozott a vezeték és a transzformátor állomás túlterhelésére. Meg kell mondanom, hogy azóta nálunk a 110 voltos feszültségről 220 voltra való áttérés következtében sokat javult a helyzet, de a kis­fogyasztók szempontjából éppen ezért döntő jelentőségűnek tartom azt a javaslat indoklásá­ban, az 5. fejezetben lefektetett alapelvet, hogy a lakosság és a kisfogyasztók villamosenergia­szükségletét hiánytalanul ki kell elégíteni. Ez a rendelkezés azt mutatja, hogy hazánk­ban ma minden olyan törekvés, amely az ipar vagy a gazdasági élet bármilyen fejlesztését cé­lozza, sohasem feledkezik meg a dolgozó ember közvetlen érdekéről, életszínvonala emeléséről. Villamosenergia-szolgáltató iparunk elő­irányzott gyors fejlesztésének biztosítéka a törvényjavaslat 6. fejezetének 16. parag­rafusa (3) bekezdésében kifejezésre jutó ren­delkezés, ' hogy a fogyasztók villamosenergia-igé­nyének kielégítését a villamosmű üzembentar­tója csak műszaki vagy gazdasági okból tagad­hatja meg, kisfogyasztói szempontból jelentősé­gében egyre inkább csökkenni fog. A könnyűiparban és más iparágakban dol­gozó sok ezer nőnek nemcsak a második műszak­ját könnyíti meg «a háztartási villamosenergiával végrehajtott gépesítés. Sok helyen, a baráti or­szágokban, elsősorban a Szovjetunióban és az NDK-ban a baleseti statisztikák mélyreható elemzésénél megállapították, hogy a balesetek gyakorisága sokkal nagyobb volt azoknál a dol­gozóknál, akik a műszak megkezdése előtt ott­hon különböző munkákat végeztek. így a ház­tartások gépesítése nemcsak kényelmi szempont­ból jelentős, hanem hatékonyan szolgálja a dol­gozó nők életének, testi épségének védelmét is. A 4. paragrafus (3) bekezdése kimondja, hogy a villamosmű üzembentartója a villamos­energiát az engedélyezett áramnemben, periódus­számmal, feszültséggel köteles fejleszteni, átvinni és folyamatosan szolgáltatni. Ez a rendelkezés kötelezi a villamosművet arra, hogy a villamos­energia a háztartásokba megfelelő feszültséggel jusson él és az eddig sok helyen bosszantóan je­lentkezett feszültségesések megszűnjenek. Sajnos, ezen a téren is teljes egészében egyet kell értenem Szurdi elvtárs felszólalásával, mert különösen az ipari városokban, ahol a hálózat és a transzformátorállomások túl vannak ter­helve, ezek a jelenségek szintén mindenütt meg­találhatók voltak. Ha megfelelő hálózatfejlődés­sel a feszültségesést ki tudjuk küszöbölni, a dol­gozó is jobban élvezheti majd rádióját, televí­zióját, ezeket a szórakozás, de a tudati nevelés szempontjából is egyre fontosabbá váló tech­nikai vívmányokat. Tisztelt Országgyűlés! Az előbbiekben rö­viden vázolni próbáltam a törvényjavaslattal kapcsolatban a kisfogyasztó szempontjából a vil­lamosenergia-ellátás jelentőségét. Azt hiszem, nem kell külön kitérnem arra, mit jelent a vil­lamosenergia az ipari termelés szempontjából. Hiszen — amint a nehézipari miniszter elvtárs is kijelentette — megfelelő villamosenergia­ellátás nélkül elképzelhetetlen a kommunista társadalom előfeltétele, az árubőség. De minden társadalomban, így már a szocializmusban is, fontos az árutermelés, akár használati cikkek­ről, akár a beruházásokhoz szükséges termelési eszközök előállításáról van szó. Az emberiség jövőjének kialakulásában általában óriási sze­repe van a villamosenergiának, és nézetem sze­rint még az atomenergia is elsősorban arra lesz jó, hogy belőle minél nagyobb mennyiségű vil­lamosenergiát fejleszthessünk. Ezeknek előrebocsátása utái» engedjék meg, hogy a törvényjavaslat néhány olyan rendelke­zésére térjek ki, amely közvetlenül érinti a nagy­fogyasztókat. A 2. paragrafus szerint nemcsak közcélú, hanem üzemi villamosművek is létesíthetők. A textilipari üzemekben már ez idő szerint is nagy számmal vannak üzemi erőművek. Üzemi erőmű létesítése, vagy üzemeltetése elsősorban ott cél­szerű, ahol melegüzemek vannak és a villamos­teljesítményigény mellett — például a festő­dékben, kikészítő üzemekben — komoly gőz­igény is jelentkezik. Ha már a gőzt úgyis meg­termelik, célszerű azt nagy nyomáson termelni é*s vele ilyen módon a felhasználás előtt villamos­energiát fejleszteni. Ily módon jó hatásfokú erő­mű létesíthető, amely az energiahordozókkal való takarékosság szempontjából országunkban külö­nösen fontos. Persze kényelmesebb a villamos­energiát csak vásárolni, amikor a három szál vezetéken naponta több vagon szén energiája jön be az üzembe. Erőmű létesítése, vagy ÜZP­meltetése esetében szenet kell beszereznünk, tárolnunk és vállalnunk kell a folyamatos üzemi erőmű minden gondját, azonban népgazdasági, sőt már vállalati szinten is költségmegtakarítás jelentkezik, úgyhogy ily módon az ösztönző anyasi érdekeltség is megvan. A pamutiparág 1962. harmadik negyedévi villamosenergia-felhasználása 65 000 megawatt­órát tett ki, ebből 10 000 megawattóra volt a saját termelése. Sajnos, a saját termelésű energiának csak mintegy 50 százalékát termelték ellennyo­másos és gőzelvételes erőművekben. Márpedig az előbbiekben ismertetett előnyök csak az ilyen típusú erőműveknél vannak meg, és ezért a rossz hatásfokú erőműveket pénzügyi és energia­gazdálkodási szempontból inkább le kell állítani. A törvényjavaslat szerint az áramszolgál­tató köteles a villamosenergiát szerződés alap­ján folyamatosan szolgáltatni. Folytonos üzem a folyamatos termelést, a tervteljesítest teszi le­hetővé. A szerződés viszont biztonságot nyújt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom