Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-31
1879 Az Országgyűlés 31. ülése 19 gyűlésünket, a szocialista törvényalkotás nagyszerű példái miatt. Törvénybe iktattuk a Magyar Tanácsköztársaság emlékét, s ezzel a munkásosztálynak, népünk hősies harcának, újkori történelmünk dicső fejezetének állítottunk emléket, igazolva, hogy a lenini gondolat, a szocializmus eszméi sok évtizedes múltba nyúlnak vissza, s a munkásosztály és népünk legjobb fiainak szívében kitéphetetlenül élnek. A mi országgyűlésünk ezeknek az eszméknek a szellemében végezte és végzi munkáját. A Polgári és a Büntető Törvénykönyv megalkotásával az Országgyűlés erősítette pártunk harcát, amelyet hat éve folytat a törvényesség betartásáért. A gazdasági és társadalmi fejlődésünkben elért eredmények tükröződtek olyan törvényekben, mint a bányászat, a földvédelem, az erdő- a vízgazdálkodás törvénye. Az új iskolareform-törvénnyel a szocialista kultúrforradalom nagyszerű dokumentumát adtuk a pedagógusok és egész népünk kezébe. Végrehajtásával a szocialista iskolarendszerben, kommunista szellemű, magas tudású új nemzedék nevelésének feltételeit teremtjük meg. A törvényalkotások során — kedves elvtársak — nemcsak elért eredményeink fejlesztésére, de szocialista vívmányaink védelmére is gondolunk. Az új honvédelmi törvényt azzal a szent elhatározással szavaztuk meg, párttagok és pártonkívüli képviselők egyhangúlag, hogy békés építésünk minden eredményét megvédjük és erőforrásainkból a korszerű követelményeknek megfelelően szereljük fel néphadseregünket. Kormányunk az ennek megfelelő intézkedéseket megtette. Méltóan egészíti ki a törvényalkotások sorát a villamosításról szóló mai javaslat. Most érkeztünk el oda, hogy ezt a javaslatot napirendre tűzzük és vele elősegítsük további gazdasági és kulturális fejlődésünket. Kedves Elvtársak! Leraktuk a szocializmus alapjait, s a szocializmus teljes felépítésének nagy munkáját kezdtük el. Rövidesen összeül pártunk VIII. kongresszusa. Ez a kongresszus jóváhagyja és megerősíti pártunk fő politikai vonalát, amelynek alapján végezzük mindennapos munkánkat a szocializmus teljes felépítéséért, azért hogy közelebb kerüljünk a kommunizmus napjaihoz. Elvtársak! A mi pártunk és kormányzatunk a „hatalom + villamosítás" lenini gondolat jegyében dolgozik. Erről a villamosításról sok tény tanúskodik. Csak a mi megyénkben, Borsodban tíz új hőerőmű épül. Ezek közül egyiknek, a tiszapalkonyainak évi termelése nagyobb, mint az egész ország 1939. évi termelése volt. Erre a gyors fejlesztésre szükség volt, hiszen csak megyénket véve példának, jelentős fogyasztó is. Megyénkben 138, tervszerű villamosenergiagazdálkodásba bevont, úgynevezett menetrendes ipari üzem van, s a háztartási villamosenergiafogyasztók száma jelenleg 150 000. Hazánknak ez az ipari vidéke további rohamos fejlődés előtt' áll. A húsz éves távlati terv szerint megyénkben a villamosenergia-igény előreláthatólag a jelenleginek tízszeresére emelkedik. . évi november 5-én, hétfőn 1880 Kedves Elvtársak! A villamosenergia új nagy fogyasztójaként jelentkezik a termelőszövetkezeti falu, a mezőgazdaság szocialista üzemei. Ha erről az oldalról vizsgáljuk a most tárgyalt villamosenergia-törvényjavaslatot, minden megye — mi borsodiak is — helyeseljük a javaslatot. Jelenlegi fejlődésünkben ennek igen fontos szerepe van. Arra gondolok, hogy ugyanúgy, ahogy a szocialista iparosítás, vagy az ipar műszaki fejlesztése, a gondolkodó gépek, a műszerek, az automatizált termelés kiszélesedése öszszefügg a villamosítással, a szocialista mezőgazdasági üzemek megszilárdulásában, vagy a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztésében fontos a villamosítás. Villamosítás nélkül létezhetett a kisárutermelő paraszti gazdaság. De a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság követeli és szükségessé teszi a villamosítást. Ott tartunk, elvtársak, hogy amikor a szocialista nagyüzemek szervezését befejeztük, lényegében egy másik nagy feladatot is, a falu villamosítását is megvalósítottuk. Még néhány hónap és az ország minden falujában égni fog a villany. Borsod megyében két nappal ezelőtt, Háromhután utolsónak, de örökre, kigyulladtak a szocializmus lámpácskái. Elkezdtük a termelőszövetkezetek villamosítását, az egész országban. A mi megyénkben például eddig a termelőszövetkezeteknek több mint egyharmadát villamosítottuk. Országosan a helyzet ennél jobb. A íermelőszövetkezetek 68 százalékában már bevezettük a villamosenergiát. Ez igen jelentős lépés és nagyon fontos is. A termelőszövetkezetek villamosítása a termelőszövetkezetek megszilárdulását jelzi és elő is segíti. Meg kell mondanunk, elvtársak, hogy a termelőszövetkezetek villamosításával is óriási segítséget nyújt kormányunk a termelőszövetkezeti parasztságnak. A termelőszövetkezeti tagság soraiban kevesen tudják, milyen jelentős népgazdasági erőfeszítést igényel a mezőgazdaság villamosítása. v Kevesen tudják például, hogy a falu villamosításához szükséges hálózat kiépítésére a felszabadulás óta közel kétmilliárd forintot fordítottunk. És még egy példát. Egy kilowatt teljesítmény igényű fogyasztó kielégítésére 15— 20 000 forint értékű erőművi és hálózati beruházást kell eszközölnünk. Ha ebből kiemeljük a mezőgazdaságot, a beruházás nagysága ennek sokszorosát teszi ki: 100 000 forint jut egy kilowatt teljesítményre. Ennek tudatában is a mezőgazdaság villamosításánál helyesen cselekszünk, ezek a beruházások meg fognak térülni. A mezőgazdaság villamosításának arányait figyelembevéve évről évre fokozottabb mértékben kell a szükséges lépéseket megtennünk. Abból kell kiindulnunk, elvtársak, hogy a villamosenergia felhasználása a mezőgazdaságban meggyorsítja a korszerű szocialista nagyüzemi termelést, nagymértékben növeli a mezőgazdasági munka termelékenységét. Vannak saját tapasztalataink. Ezekből és a külföldi példákból is azt látjuk, hogy a mezőgazdaság területén szinte korlátlan mértékben nyitva áll a lehetőség a villamosenergia felhasználására. Hogy csak példaként említsek néhányat, a gépi fejés, a
