Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-31

1859 Az Országgyűlés 31. ülése 1962. évi november 5-én, hétfőn 1860 A gyarmatosítás utolsó maradványai ellen is szenvedélyes és ellenállhatatlan harcot vívnak az ENSZ új tagállamai. Azok a gyarmatosítók, akik még tartják volt gyarmatbirodalmuk egy­s más maradványait és akik gyarmati uralmu­kat ilyen vagy olyan hamis névre keresztelték át, az ENSZ-közgyulés keretében az új tagál­lamok leleplező támadásaira készülhetnek. Tisztelt Országgyűlés! A történelem több mint 70 szabadságharcos felkelést tart nyilván az indonéz népnek a gyarmatosítók elleni küz­delme folyamatában. A gyarmatosítók elleni harcba is szövődik kivételesen humor is. Indo­nézia története is ismer ilyet. A második világ­háború alatt történt. A hollandok helyét a hit­leri szövetséges japánok foglalták akkor már el. Az egyik városból a megszálló parancsnoksá­got nagyobb vérontás nélkül, szinte diákos csíny­nyel űzték ki az indonézek. A városi tűzoltóság fecskendőivel nagy tömeg kíséretében felvonult a főparancsnokság épülete elé, vízsugarakkal árasztották el az épületet, s a megszállók pa­rancsnokai abban a hiedelemben, hogy kigyul­ladt felettük a ház, fegyvereiket, irataikat, rész­ben becsomagolva, részben szerteszórva elmene­kültek az épületből. Igaz-nem igaz a történet, nem érdekes. Élő hagyomány az indonézek em­lékezetében, jellemzi azt a szenvedélyes életerőt, amellyel szabadságukért küzdöttek, s megőr­zéséért Jcüzdenek ma is. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő­társak. Szukarno elnök magyarországi látogatá­sai idején többször is beszélt nagyon szemléle­tesen Indonézia szigetvilágának hatalmas ará­nyairól. Kelet-nyugati irányban akkora terüle­tet foglal el Indonézia, mint egész Európa, Ír­országtól a Kaspi-tengerig. Ezen az egész világ­részméretű területen — így szokták mondani — háromezer lakott és mintegy 30 ozer még lakat­lan szigeten él Indonézia. Sokféle táj, sokféle környezet, sokféle nép és nyelv adja össze Indo­néziát. Szukarno elnök ezzel kapcsolatban arról is beszélt itt Budapesten, hogy ez a sokféleség segít Indonéziának a különböző rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének politiká­ját megérteni, és gyakorolni. Indonézia címeré­ben a néphagyomány legendás madarát szalag fogja át és a szalagon ilyen felirat olvasható* Egység a sokféleségben! A nagy távolságok és a sokféle különbségek ellenére a Magyar Népköztársaság és Indonézia között a barátság és az együttműködés sokféle területe és formája alakult ki, mind a két állam egymáshoz való viszonyában, núnd a nemzet­közi életben, a nemzetközi 3zervezetekben. A múlt héten ennek a barátsági és együttműködési szerződésnek a ratifikációs okmányai kicserélé­sekor Indonézia budapesti nagykövetségének ügyvivője kapcsolatainkat így jellemezte: „Indo­néziának Magyarországhoz fűződő barátsága sajátságos természetű és együttjár azzal, hogy nézeteink azonosak számos nemzetközi és nem­zeti kérdésben, így a békés egymás mellett élés. a nemzetközi problémák békés eszközökkel való megoldása, az általános és teljes leszerelés, a gyarmatosítás és az imperializmus felszámolása, minden formájában és megnyilatkozásában, a szocializmus építése, s az emberi egyenlőségért és méltóságért vívott harc kérdéseiben." Tisztelt Országgyűlés! Amikor a múlt év au­gusztusában Djakartában Münnich Ferenc elv­társ és Szukarno elnök aláirta ezt a barátsági és együttműködési szerződést, már a baráti kap­csolatok széles körét vehette számba mindkét ország népe és kormánya. Azóta pedig éppen a szerződésben is kifejtett elvek érvényesülése következtében a kapcsolatok tovább bővültek, mind egymáshoz való viszonyukban, gazdasági és kulturális téren egyaránt, mind nemzetközi vo­natkozásban, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében is. A Magyar Népköztársaság és az Indo­néz Köztársaság delegációi a nemzetközi szerve­zetekben a legfontosabb nemzetközi kérdésekben együtt foglalnak állást. Itt az országgyűlés előtt is ki szeretném fejezni köszönetünket kormá­nyunk és népünk nevében Indonézia kormányá­nak azért, hogy a hidegháború élesebb idősza­kaiban is bátran álltak ki a nemzetközi fóru­mokon. Indonézia delegációi a magyar delegá­ciók mellett az úgynevezett magyar kérdésben, s annak hidegháborús jellegét felszólalásaikban is leleplezve és megbélyegezve foglaltak állást mellettünk. Ennek a barátsági és együttműködési szerző­désnek a neve és tartalma egyaránt kifejezi, tisz­telt Országgyűlés, hogy a békés egymás mellett élés politikája nemcsak békében való egymás mellett létezését követeli a különböző rendszerű országoknak, hanem ennél sokkal többet, alkotó együttműködést a gazdasági és a kulturális, sőt a politikai élet területein is. A békés együttmű­ködést nemcsak olyan országok között lehet gyü­mölcsözően megteremteni, mint a Magyar Nép­köztársaság és Indonézia, ahol a barátság előfel­tételei különösen kedvezően adottak, hanem megteremthetők az együttműködés feltételei olyan országok között is, amelyek esetében sok a kölcsönös ellentmondás. Amikor Hruscsov elv­társ a Kubai Köztársaág ellen tervezett invázió­val és háborús veszéllyel szemben megtette ja­vaslatait a békés tárgyalásokra, úgy jellemezte a békés egymás mellett élés lenini elvét, hogy az a verseny, amely a különböző rendszerű orszá­gok között kialakulhat, a győzteseknek és a veszteseknek egyaránt javára szolgál. Tisztelt Országgyűlés ! A mi mostani barátsági és együttműködési szerződésünk az első olyan szerződés, amely a Magyar Népköztársaságot a mi társadalmi és gazdasági viszonyainktól eltérő rendszerben élő országhoz és néphez fűzi. A magyar—indonéz kapcsolatok jó és hasznos fejlődése segíti a népek nemzetközi összefogását a gyarmatosítók és az imperialisták ellen. A Magyar Népköztársaság külpolitikai alapelveit jól tükrözi ez a szerződés. A Magyar Szocialista Munkáspárt a napok­ban tartja kongresszusát. Az irányelvek nemzet­közi kapcsolatainkról ezeket mondják: „A ma­gyar nép külpolitikáját a békés egymás mellett élés elve vezérli. Még bensőségesebb viszonyra törekszünk azokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolataink barátiak, barátivá akarjuk fejlesz­teni azokkal az országokkal, amelyekkel kapcso­lataink normálisak és korrektek, amelyekkel pe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom