Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-31

1855 Az Országgyűlés 31. ülése 1962. évi november 5-én, hétfőn K 1856 (Elnök: RÖNAI SÁNDOR — 11.02) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotmányunk 12. §-ának (2) bekezdése alapján összehívott Országgyűlés rendes ülésszakát megnyitom. Megállapítom, hogy az Országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Fekete Miklós, országgyűlési képviselő mandátumáról lemondott. A lemondás folytán a BácsKiskun megyei választókerületben megüresedett képviselői helyre Csik Antal soron következő pótképviselőt behívtam. Bejelentem, hogy ügyrendünk 23. §-a (2) bekezdésének megfelelően benyújtotta hozzám a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslatot; a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese a tanácstagok választásával összefüggő egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot; a külügyminiszter a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartában 1961. augusztus 23-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvény j a vaslatot. A benyújtott törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás céljából az Országgyűlés illetékes állandó bizottságainak kiadtam és az Országgyűlés tagjai között szétosztattam. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az Országgyűlés 1962. július 4-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek eleget téve — képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul veszi-e? (Igen.) Van-e ellenvélemény? (Nincs.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését jóváhagyólag tudomásul veszi. Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak napirendjéül javasolom: 1. A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartában 1961. augusztus 23-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását, 2. a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását, 3. a tanácstagok választásával összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalását, 4. a legfőbb ügyész beszámolóját. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e az ülésszak napirendjére vonatkozó javaslatot? (Igen.) Van-e ellenvetés? (Nincs.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az ülésszak napirendjére vonatkozó javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az elfogadott napirend szerint következik a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartában 1961. augusztus 23-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kiss Károly képviselőtársunkat, a törvényjavaslat előadóját illeti a szó. KISS KAROLY: Tisztelt Országgyűlés! Megtisztelő feladatnak tartom, hogy a külügyi bizottság nevében az Országgyűlés elé terjeszthetem, törvénybeiktatás céljából, a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelynek ratifikációs okmányait a napokban cseréltük ki. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ez a szerződés is a pártunk és kormányunk által következetesen folytatott békés külpolitika szellemében fogant. E politikának, amelyet a békés egymás mellett élés elve vezérel, fontos eleme a gyarmati sorból felszabadult és a pozitív semlegesség elvét követő népek és államok iránt érzett barátságunk. E politikával összhangban építettük ki baráti kapcsolatainkat a távoli Indonézia népével is. Az indonéz—magyar barátság szilárd alapját képezi az, hogy a nemzetközi politika alapvető kérdéseiben nézetazonosság áll fenn közöttünk. Vonatkozik ez a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésére, a nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldására, a gyarmati rendszer azonnali és teljes felszámolására, az általános és teljes leszerelésre, a német kérdés rendezésére, annak a ténynek elfogadásával, hogy két német állam létezik. Indonéz államférfiak magyarországi látogatása alkalmával már több ízben kifejeztük tiszteletünket és elismerésünket az Indonéz Köztársaság független és aktív külpolitikája iránt. Külügyi bizottságunk is nagyra értékeli ezt a politikát, amely építő módon iárul hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a béke fenntartásához. Kapcsolataink a baráti Indonéziával örvendetesen fejlődtek az utóbbi időben és együttműködésünk kiterjed a politikai, gazdasági és kulturális élet számos területére. Kormányunk és népünk együtt érzett és támogatást adott az indonéz népnek és kormánynak abban az igazságos harcban, amelyet Nyugat-Irián felszabadításáért folytatott. E helyről is üdvözöljük Indonézia hős népét és vezetőit abból az alkalomból, hogy — ha a vonatkozó egyezményt minden érdekelt fél olyan becsületesen betartja, mint az Indonéz Köztársaság kormánya — akkor NyugatIrián lényegében békés úton felszabadul a gyarmati elnyomás alól. Gazdasági és kulturális kapcsolatainkat szintén egyezmények szabályozzák, amelyek fontos kiegészítései a barátsági szerződésnek. Szocializmust építő népünk örül annak, hogy lehetőségeinkhez mérten segítjük a baráti indonéz népet gazdasági függetlenségének megszilárdításában. Kormányunk nagy gondot fordít az országaink közötti egyezmények következetes végrehajtására. A magyar nép őszinte baráti érzelmeket táplál a szabadságszerető indonéz nép és vezetői iránt. Ezt bizonyította az a meleg fogadtatás is, amelyben országunk lakossága részesítette Szukarno elnök urat magyarországi látogatásai alkalmával, kifejezésre juttatva, hogy barátságunk Indonéziával a gyarmatosítás ellen harcoló népek iránt vállalt szolidaritásunk szilárd alapjajn nyugszik. E gondolatok jegyében kérem a tisztelt Országgyűlést, emelje törvényerőre a magyar— indonéz barátsági és együttműködési szerződést. (Taps.)