Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-30
1823 Az Országgyűlés 30. ülése 1962. évi július 4-én, szerdán 1824 megteremtették és elegendő anyakocát tartottak, megszűnt a sertések mozgatása, ott kiváló tenyésztési és hizlalási eredményeket értek el. Ma már nem ritka az olyan nagyüzemünk, ahol 7—8 hónapos a sertések forgási sebessége, és ezzel olcsóbbá is vált az egy termékegységre vonatkozó ráfordítási költség is. A baromfitenyésztés fejlesztése tervszerűen halad. Termelőszövetkezeteinknél is mindinkább megalapozottabb a csibenevelés és a tojástermelés. Az eredmények mindenekelőtt a baromfihústermelésben jelentkeztek. Jelenleg már 324 olyan termelőszövetkezetünk van, ahol az átlagos férőhely meghaladja a 8000 darabot. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy mindinkább lehetővé válik egész éven át a gyárszerű, folyamatos csirkehús-termelés. A tojástermelés helyzete azonban nem kielégítő. Jelenleg az egy tyúkra eső évi átlagos tojáshozam országosan csak 85 darab, ezen a téren tehát igen sok a tennivaló. Fejlett állattenyésztéssel rendelkező országokban az egy tyúkra eső tojáshozam eléri a 200 darabot. Nálunk is a bábolnai és az alagi állami gazdaságokban a különböző fajtákkal 230—240 darabos évi tojáshozamot érnek el. Ez pedig máshol is elérhető, mert ezeket megközelítő eredmények sok helyen megtalálhatók állami gazdaságainkban és a jó termelőszövetkezetekben. A tojáshozam növelése érdekében intenzívebb fajták elterjesztését és azok keveréktakarmánnyal való ellátását kell megoldani és ha ez országosan elterjed, a jelenlegi tojáshozam megduplázható. A szocialista nagyüzemekben az állati termék termelésében döntő tényezővé vált a korszerű keveréktakarmány bevezetése a takarmányozásban. A keveréktakarmányok gyártása és felhasználása évről évre növekszik. Míg 1960-ban évi tízezer vagon keveréktakarmányt gyártottak, ez évben már közel 70 000 vagont állítanak elő és — amint ötéves tervünkben előirányoztuk — 1965re 200 000 vagonra tervezzük növelni a keveréktakarmánygyártást. A keveréktakarmányok előnyeiről nem kell már meggyőzni termelőszövetkezeteinket, ennek előnyeit ismerik. A keveréktakarmány-gyártásnak azonban nagyon magas a fehérjeigénye, fehérjéből pedig az egész világ hiánnyal küzd. A kormányzat mindent elkövet, hogy a fehérje pótlására iparilag előállított gyártmányokkal is segítsen a takarmányozásban, emellett azt kérjük termelőinktől, segítsenek az idei évhez hasonlóan a fehérjetermelés megoldásában több fehérje-dús növény termelésével. Amikor a takarmányozásban a korszerű eljárásokat keressük, nem szabad elfeledkeznünk a közel 2,5 millió katasztrális hold rét- és legelőterületünkről, annak megjavításáról, amely a legolcsóbb takarmánnyal látja el a jelenleg drágán termelő tehenészeteinket. A Földművelésügyi Minisztériumban most dolgozunk a vizenyős rétek és legelők lecsapolási tervein, az elgyomosodott legelők felújításán, a legelők öntözésén, a talajerő visszapótlásán. Az olcsó tömegtakarmányok használata esetén lehetséges csak több tejet és marhahúst termelni, ezzel lehet jövedelmezővé tenni szarvasmarhatenyésztésünket. A mezőgazdasági beruházások közül néhány szót szeretnék szólni a gépesítésről, amelynek hatékonysága döntő a termelés szempontjából. Tovább folytatjuk a kettős gépesítést, mely azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek gépvásárlásai mellett továbbra is adunk új gépeket a gépállomásokra. Bár a kettős gépesítés bizonyos problémákat okoz a munkagépek megfelelő elosztásában, mégis ezt az utat kell követnünk még egy jó ideig. A gépesítés ilyen gyors ütemű fejlődése megköveteli a javítóbázis ésszerű kiépítését, amely első lépcsőjét a termelőszövetkezetekben karbantartó' műhelyek létrehozásával, majd a nagyobb területű, teljesen gépesített termelőszövetkezetekben, a gépállomásokon, állami gazdaságokban a nagyobb javításokra alkalmas, korszerű műhelyek kiépítésével és végül Diesel-motorok és nagy lánctalpas traktorok javítását a gépjavító vállalatoknál akarjuk elvégeztetni. Ezen kívül minden megyében létrehozunk villamosgép- és öntözőgép szerviz-szolgálatot, egy erre alkalmas állami gazdaságnál vagy gépállomáson. Amikor kedvezőnek mondhatjuk a fiatal termelőszövetkezetek általános fejlődését, nem hallgathatjuk el, hogy az általános fejlődés mellett különböző okokból a termelőszövetkezetek egy része rosszul zárta a tavalyi esztendőt, a gazdálkodási eredményük alacsony volt. Ehhez nagymértékben hozzájárult az elmúlt év kedvezőtlen, aszályos időjárása, de a kezdeti nehézségek, a szervezetlenség és a munkához való nem kellő hozzáállás is szerepet játszott az ilyen helyeken a rossz eredményekben. A meg nem erősödött termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítása, a gyenge gazdálkodást előidéző okok megszüntetése most a legfontosabb feladataink közé tartozik. Az idei esztendőre a gyenge termelőszövetkezetek támogatására a kormányzat már nagyobb gondot fordít. A kedvezőtlen természeti viszonyokkal rendelkező gyenge termelőszövetkezeteknél elsősorban ezek leküzdésére nyújtunk segítséget. Szikes, savanyú talajokkal, vizenyős területekkel rendelkező termelőszövetkezeteknek nagyobb arányú talajjavítást és belvízrendezést biztosítunk. Elősegítjük a talajvédelmet, gyenge homokterületekre Szabolcs, Bács, Csongrád, Pest megyékben nagyobb arányú szőlő- és gyümölcstelepítést tervezünk. Célunk, hogy a kedvezőtlen adottságokat mérsékelve vagy megszüntetve segítsük elő ezeken a területeken a gyenge termelőszövetkezetek megerősödését. A vezetés megerősítését újabb szakemberek kihelyezésével és az ott levő szakemberek kiküldetésének meghosszabbításával mozdítjuk elő. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol esetlegesen valamely beruházás hiánya miatt nem tudják megfelelően adottságaikat kihasználni, ott megfelelő beruházással segítünk megjavítani a termelőszövetkezetek gazdálkodását. Az állam jelentős támogatása és a termelőszövetkezeti parasztság növekvő bizalma a gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezetek számára a tavasz folyamán kedvező eredményeket hozott. A tavaszi szántás-vetési feladatokat a