Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-30
1821 Az Országgyűlés 30. ülése 1962. évi július 4-én, szerdán 1822 amelyek lényegesen növelik a kukoricatermés átlagát, méghozzá minden nagyobb beruházás nélkül. A másik ilyen kérdés, amely a fehérjellátással is összefügg, a szálastakarmányok betakarítása. Az üzemek jelentős része e téren még csak a kezdő lépéseket tette meg, a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználására. A nem kellő gondossággal végzett betakarítás miatt igen jelentős takarmányérték, elsősorban fehérje megy veszendőbe. De már itt is vannak olyan kialakult módszerek, amelyek alkalmazásával fordulatot lehet elérni a szálastakarmányok betakarításában. Ez évben már egyre szélesebb körben alkalmazzák az egyszerű ágasokon történő szénaszárítási eljárást. A termelőszövetkezeteket — sajnos — nem tudtuk időben ellátni megfelelő számú szénaszárító állvánnyal, így az első kaszálást renden szárították. A burgonyaellátás megoldására kedvező előjel, hogy a termelőszövetkezetekben a terveikben előírt burgonyát — a vetőburgonya-ellátásban jelentkező nehézségek ellenére is — elvetették, sőt többet is vetettek a tervezettnél. Az évek óta fennálló étkezési babhiány megszüntetésére komoly erőfeszítéseket tettünk. Lényegesen nagyobb területen vetettek köztesbabot, mint a korábbi években. A Szabolcs megyei termelőszövetkezetek kezdeményezésére az ország számos szövetkezetében az egyéni művelésre kiosztott kukorica-területeket köztesbabbal vetették el. Itt a tagokat érdekeltté tették a babtermesztésben, és ha az időjárás kedvező lesz, minden reményünk megvan rá, hogy az idén a babellátás javulni fog a piacon. A zöldségtermesztés az átszervezés időszakában tovább fejlődött, a termelőszövetkezetek többsége megértette a zöldségtermelés fontosságát, és 1960-ban már 108 000 katasztrális holdon, tavaly pedig 150 000 katasztrális holdon termeltek zöldségfélét. A zöldségfélék területe ebben az évben tovább növekszik a szocialista nagyüzemekben. A lakosság egyenletes és minél hosszabb időn keresztül történő friss zöldségellátása érdekében terjednek a korszerű zöldségtermesztési módszerek, növekszik a hajtatásos, korai zöldségtermesztés és a mintegy 40 000 katasztrális hold körüli öntözéses zöldségtermesztéssel biztosabbá válik a lakosság egyenletesebb zöldségellátása. A zöldségtermelő szövetkezetek tagsága dicséretes szorgalommal igyekezett ellensúlyozni a kedvezőtlen időjárást. E munka eredménye, a zöldségellátás javulásában kezdi éreztetni hatását. A telepítéseknél nyújtott kedvezmények és a megfelelő anyagi érdekeltség a termelőszövetkezetek részéről nagy érdeklődést váltott ki a szőlő- és gyümölcstelepítések iránt. Ez a telepítési kedv lehetővé teszi azt is, hogy a második ötéves terv keretében mintegy 15 000—20 000 katasztrális holddal nagyobb területen telepítsünk gyümölcsöst és szőlőt, mint az eredeti előirányA belterjes irányú szőlő- és gyümölcstelepítés kedvezően járul hozzá a mezőgazdasági lakosság foglalkoztatásához és ahhoz, hogy a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területeken az egy területegységről nyerhető termelési értéket jelentősen növeljük. A telepítések végrehajtásánál arra kell ügyelni, hogy az elsősorban gyenge, szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területeken telepítsenek. A mezőgazdaság fejlesztésén belül jelentős eredmény, hogy az átszervezés időszakában az átmeneti nehézségek és különböző akadályozó tényezők ellenére növekedett az ország állatállománya. Ezek az eredmények különösen értékesek, mert az állatállomány számbeli gyarapodása mellett növekedett a vágóállat és állati termékek termelése is. Az átszervezés idején évről évre erősödött és mind megalapozottabbá vált a termelőszövetkezetek állattenyésztése, megnövekedett a közös gazdaságokban az állatlétszám, fokozatosan javulóban van a tenyésztői munka. Célszerű gazdaságpolitikai intézkedésekkel sikerült egyidejűleg elérni, hogy a közös állatállomány fejlesztése mellett a háztáji gazdaságok állatállománya sem esett vissza. Erőinket most az állomány minőségének javítására kell fordítani. A tervezettnél nagyobb szarvasmarhaállományon belül kedvezőtlen a tehénállomány csökkenése. A meglevő tehenek között is sok a kevés tejet adó és öreg tehén. A kevés tejet termelő, kiöregedett, meddővé vált teheneket nagyobb számban kiselejtezzük, és helyettük jó minőségű üszőkét állítunk tenyésztésbe. A selejtezés, illetve a minőségi csere lebonyolításához hathatós segítséget nyújt a 3004-es kormányhatározat kedvezményeinek kiterjesztése. A termelőszövetkezetek ezentúl minden leellett előhasi üsző után megkapják a 2500 forintos hitelelengedêSt — mégpedig-az esedékes hitelekből — tehát azok után az üszők után is, amelyek a kiselejtezett tehenek pótlását szolgálják. Ha nincs esedékes hitelük, a megfelelő összeget elszámolási számlájukra fogják jóváírni. Szarvasmarhaállományunk minőségi javítása céljából, s egyben közegészségügyi érdekből megkezdtük a szarvasmarhaállomány gümőkórtól való mentesítését. A gümőkormentesítést fokozatosan végezzük. Az első gümőkormentes területeket Győr-Sopron, Vas, Zala és Szolnok megyében létesítjük, majd ezeket a területeket úgy szélesítjük, hogy a mentesítést 10 év alatt az ország egész területén befejezzük. E program végrehajtásához az állam nagy támogatást nyújt. A gümőkórmentesítés minél gyorsabb megoldását különböző intézkedésekkel mozdítjuk elő. A jövő évtől a tej felvásárló szervek a gümőkormentes szarvasmarhaállománytól származó tejért magasabb árat fognak fizetni. Ugyanakkor a gümőkórral fertőzött vágóállatok húsáért kisebb árat fizet az állam, mint az egészségesért és ezt tovább csökkentjük, ahogy előrehaladunk a gümőkórmentesítéssel. Most a legfontosabb, hogy a termelők már a növendékmarhákat gümőkórmentesen neveljék fel. A sertéstenyésztés és hizlalás jól fejlődik és a sertéstenyésztési kedv is megfelelő. Sikeresen elterjedtek az intenzívebb hússertés-fajták, amelyek szaporábbak, jobban fejlődnek és jobb termékeik vannak. Ahol a jó tartási feltételeket 84*
