Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-29

1801 Az Országgyűlés 29. ülése 1962. évi július 3-án, kedden 1802 szentesi új gyára, az Esztergomi Szerszámgépgyár fejlesztése, a debreceni új Orvosi Műszergyár, a Csepeli Szerszámgépgyár fejlesztése és még egy sor, elsősorban vidéken létesítendő üzem bővítése, illetve építésük megkezdése. Az előttünk álló feladatok végrehajtására tervezzük egy sor olyan jelentős beruházás meggyorsítását, mint például a Csepeli Fémmű bővítése, ahol ma európai szinten álló technológiával olyan speciális alapanyagokat állítunk elő, amelyeket híradástechnikai és műszeriparunk nagy mennyiségben alkalmaz és amelyeknek beszerzése eddig importból történt. Gépiparunkban is folytatjuk azokat a beruházásokat, amelyek gépiparunk korszerűsítését, a termelés bővítését, a műszaki színvonal emelését célozzák. Már ebben az évben — mint azt a múlt év októberi Országgyűlésen bejelentettem — megkezdtük a műszeriparban jelenleg fennálló széttagoltság megszüntetését. A legutóbbi napokban a gazdasági bizottság határozata értelmében négy vállalatot vontunk össze és ez a különféle orvnsi berendezések és műszerek gyártásának összpontosítását, a műszaki fejlesztéssel foglalkozó erők összevonását eredményezik. Ezen kívül számos olyan intézkedést tettünk Országgyűlésünk legutóbbi ülése óta, amelyek mind összefüggnek pártunk és kormányunk gazdaságpolitikájának végrehajtásával. Tisztelt Országgyűlés! Június 28-án és 29-én pártunk Központi Bizottsága kibővített ülésen tárgyalta meg a gépipar jelenlegi helyzetét és meghatározta a legfontosabb feladatokat. Pártunk Központi Bizottságának határozata a jelenlegi helyzetet elemezve, s abból kiindulva, azokat a legfontosabb feladatokat állította a gépipari dolgozók és vezetők elé, amelyek összhangban vannak gazdaságpolitikánk következetes végrehajtásával. Központi Bizottságunk rámutatott azokra a meglévő hiányosságokra, amelyek a gépipar gyorsabb ütemű fejlődését akadályozzák. A bírálatot mi, a kohó- és gépipari minisztérium vezetői és dolgozói elfogadjuk és magunkévá tesszük. A határozat nagy jelentőséggel bír, mert előírja azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyek végrehajtása biztosítani fogja gépiparunk gyorsabb ütemű fejlődését. Pártunk Központi Bizottsága rámutatott a gépipar gyorsabb ütemű fejlesztésének szükségességére és a még fennálló hibákra, ugyanakkor megerősített bennünket, hogy a gépiparunk fejlődésére vonatkozó célkitűzéseink és eddigi intézkedéseink helyesnek bizonyultak. Pártunk Központi Bizottsága bírálatával és útmutatásával erőt és biztonságot adott ahhoz, hogy célkitűzéseink végrehajtásában legyünk határozottabbak, következetesebbek és célratörőbbek. A Központi Bizottság határozata nagy jelentőségű azért is, mert először került sor arra, hogy a gépipar helyzetét és fejlődésének irányát teljes keresztmetszetében, a legjobb tudósok, kutatók, mérnökök és szakemberek bevonásával — részleteiben is — megtárgyalta. A Központi Bizottság a meglevő hiányosságokat és problémákat feltárva olyan útmutatást, segítséget adott számunkra, amelynek végrehajtása meggyorsítja népgazdaságunk e fontos ágának fejlődését és nagyobb mértékben, mint eddig, hozzájárul az igények jobb kielégítéséhez, fizetési mérlegünk javításához, az életszínvonal emeléséhez, és ezzel együtt népünk jólétéhez. Egész népgazdaságunk számára nagy jelentőséggel bír, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi eszközöket és erőket összpontosítsuk a kiemelt iparágak gyorsabb ütemű fejlesztésére már második ötéves tervünk során. Éppen ezért a gépipar szerkezetének átalakítása, a kiemelt iparágak gyors ütemű fejlesztése egy sor olyan konkrét intézkedés végrehajtását írja elő, amely nemcsak a gépipar, hanem más iparágak, mint elsősorban a kohászat, a vegyipar, a keramikus és műanyagipar gyorsabb ütemű fejlesztését is megkívánja. A híradástechnika, a műszeripar és a szerszámgépipar fejlesztésének meggyorsítása, a munkaigényesebb gyártmányok gyártásának előtérbe helyezése országunk nyersanyag- és munkaerőhelyzetével van szoros összefüggésben. Ez iparágak fejlesztése kapcsolódik a baráti országok igényeinek kielégítéséhez, ugyanakkor lehetőséget nyújt a tőkés piacon áruféleségeink jobb elhelyezéséhez. Ezért is helyes Központi Bizottságunk határozata, amely a kiemelt iparágak — és általában a gépipar többi ágazatának is — belső, szerkezeti átalakítását, a munkaigényesebb, magasabb műszaki igényeknek megfelelő gépek és berendezések előállítását határozza meg. Igaz, hogy szakembereink körében elég gyakran felvetődik, a gépipar e nagy jelentőségű minőségi átalakításához — mely lényegében a műszaki fejlesztés gyors ütemű előrehaladásával jár együtt — nem rendelkezünk elegendő mérnökkel, technikussal és más szakemberrel. E megállapítás sok igazságot tartalmaz. Mégis, mit tehetünk? Véleményem szerint van lehetőség a nagy mérnök- és technikushiány csökkentésére. Mérnökeinket, technikusainkat mentesíteni kell a felesleges adminisztratív munkák végzése alól, amit még egyes üzemeinkben, intézeteinkben végeznek. Az üzemszervezési munka megjavításával, a helyes profilírozás kialakításával jelentős mérnöki és technikusi létszámot tudunk felszabadítani a műszaki feladatok végzésére. Pártunk Központi Bizottsága határozatának megfelelően a műszaki egyetemeken, technikumokon az elkövetkező évek során növelni kell a hallgatók számát és az oktatást a gépiparban végbemenő minőségi változások figyelembevételével kell megszervezni. A kohó- és gépipari minisztériumhoz tartozó üzemeknek intézeteknek elsőrendű érdekük, hogy messzemenő támogatást biztosítsanak a műszaki egyetemek és technikumok számára. Az egyetemeket segítenünk kell megfelelő előadók átadásával, az egyetemek laboratóriumai részére kísérleti berendezések felszerelésével és a hallgatók részére biztosítanunk kell a megfelelő munkahelyeket. A műszaki egyetemekről, technikumokból kikerülő mérnökök és technikusok a gépiparba, illetve a kohászatba kerülnek, tehát nem lehet az