Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-29

1787 Az Országgyűlés 29. ülése 1962. évi július 3-án, kedden 1788 sági kapcsolatainkat a tőkés országokkal, és az újonnan függetlenséget nyert országokkal is. Amikor most Országgyűlésünk hagyományainak megfelelően visszatekintünk a múlt esztendőre, s mielőtt végleg lezárnánk azt, elsőrendű kötelességünk, hogy tárgyilagosan különválasszuk az előrevivő jó tapasztalatokat és felismerjük, tudatosítsuk a fékező fogyatékosságokat. A népköztársaságunkat jellemző nyugodt politikai légkör, gazdaságunk jelenlegi egyensúlyi állapota lehetővé teszi, hogy ennek a kötelességnek jól megfeleljünk. Tisztelt Országgyűlés! Ennyivel kívántam kiegészíteni az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Kérem, hogy azt elfogadni szíveskedjenek. (Taps) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a törvényjavaslat előadójának megadnám a szót, bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz eddig hat képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Dr. Dabronaki Gyula képviselőtársunkat, a terv- és költségvetési bizottság titkárát, a törvényjavaslat előadóját illeti a szó. DR. DABRONAKI GYULA előadó: Tisztelt Országgyűlés! Az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés bizottságai az elmúlt hetekben részletesen megvitatták. Jelentem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a bizottságok ülésein módosító javaslat, vagy észrevétel az előttünk fekvő törvényjavaslatra vonatkozóan nem merült fel. Ez évben az Országgyűlés az előző évinél kereken négy hónappal korábbi időpontban tárgyalja az elmúlt évi költségvetésének végrehajtását. A jelentés és ezzel összefüggésben népgazdaságunk eredményeinek, a lezárt tervidőszakban végbement sokoldalú fejlődés legfontosabb kérdéseinek felmérése és értékelése így hatékonyabb segítséget nyújthat az ez évi feladatok sikeres megoldásához. A népgazdaság fejlesztése terén az 1961. évben elért eredmények számottevőek. A kitűzött alapvető gazdaságpolitikai célok lényegében teljesültek. Egyes nem várt nehézségek ellenére a népgazdaság egyensúlyi állapota kedvezőbb volt az előző évinél. Az ipar és az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben növekedett. A termelés túlteljesítésének nagyobb hányada került kivitelre, mint a megelőző években. Különösen örvendetes, hogy a termelés emelkedésének több mint kétharmada a munka termelékenységének javulásából származott. Ebben döntő szerepe volt az elavult munkanormák kiigazításának és egyre növekvő mértékben a műszaki fejlesztésnek. Az ipari termelés szerkezete az ország és a népgazdaság adottságainak, valamint a szükségleteknek megfelelően fejlődött, s ez kifejeződik abban, hogy egyes iparágak, például a vegyipar, a villamosgépipar, a híradástechnikai és a műszeripar termelése az átlagosat meghaladó mértékben bővült. Az iparban a termelési költségek színvonala a tervezettnél kedvezőbben alakult, ami az állami bevételek előirányzatainak teljesítésére is kedvező hatást gyakorolt. A termelés az elmúlt évben a korábbiaknál jobban igazodott ugyan az igényekhez, a terven felül létrehozott többletek azonban sok esetben nem voltak összhangban a szükségletekkel. Tisztelt Országgyűlés! Még mindig nem erősségünk az ütemes termelés. Hadd említsem meg, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium IV. negyedévi exporttervének több mint felét csak decemberben teljesítette. Fel kell figyelni arra, hogy ez a tendencia egyes vállalatoknál, illetve iparágaknál 1962 első negyedévében is megmutatkozott, s ez kedvezőtlenül befolyásolja a termelékenység alakulását és a megrendelőknek, a beruházóknak, a szerelőiparnak nehézségeket okoz. Következetesen kell törekednünk ezért a termelési kapacitások egyenletesebb kihasználására, javítani kell a termelés, illetve a kibocsátás ütemességét. Ez évben változatlanul előtérben áll a termelés tervszerűsége és a kibocsátás ütemessége mellett a népgazdasági terv minőségi mutatóinak teljesítése elsősorban az önköltségcsökkentés és a termelékenység javítása. Különösen fontos a termelékenység elért színvonalának megőrzése, további növelése. Az 1962. év első néhány hónapjának tapasztalatai ugyanis egyes területeken a fejlődés lassúbbodásáról tanúskodnak: az ipari termelés növekedésének üteme nem érte el a tervezettét — és ennek az emelkedésnek az eddigieknél kisebb hányada — mintegy 50—55 százaléka — származott a munka termelékenységének növekedéséből. Ugyanakkor megállapítható, hogy a műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló erőforrásokat nem használtuk fel teljes egészében és eléggé hasznosan. Ezek a fogyatékosságok azt jelzik, hogy a gazdasági vezetés, tervezés, irányítás munkájának további megjavítása egyre sürgősebb feladattá vált. E feladatok megoldásával jórészt elhárulnának azok az akadályok, amelyek a népgazdaság még kedvezőbb fejlődése és a dolgozó népünk életszínvonala fokozott mértékű, illetve tervezett emelése terén előttünk állanak. Előrehaladás volt a beruházások koncentrálása terén, ami a folyamatban levő beruházások számának csökkenésében, ezek átlagos értéknagyságának és készültségi fokának növekedésében mutatkozott meg. Ennek ellenére lemaradások voltak, különösen az értékhatár feletti, ún. „kijelölt" nagy beruházások megvalósítása, az üzembehelyezések határidőinek betartása terén, főként a belföldi gépszállítások egyrészének elmaradása miatt. Szükséges a beruházási eszközök koncentrálása mellett a kivitelezési idő további rövidítése, az üzembehelyezési határidők pontos betartása, s így a befejezetlen beruházások állományának csökkentése. E feladatok megvalósítása érdekében a beruházások kivitelezésében közreműködő tervező-, építőipar- és gépipari, valamint külkereskedelmi vállalatok munkáját az eddiginél jobban kell egybehangolni.