Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-29
1789 Az Országgyűlés 29. ülése 1962. évi július 3-án, kedden 1790 Tisztelt Országgyűlés! Szocialista mezőgazdaságunknak, a fokozatosan erősödő nagyüzemi gazdálkodásnak fontos szerepe volt abban, hogy a mezőgazdaság 1961. évi teljes termelése — a hoszszú évek óta nem tapasztalt aszály ellenére — megközelítően elérte az előző évi szintet. Az eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy kormányunk messzemenő anyagi támogatásban részesítette a termelőszövetkezeteket, körültekintő intézkedésekkel segítette gazdálkodásuk megszilárdítását, a mezőgazdasági termelés további fellendítését. Az aszály következtében a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez a vártnál alacsonyabb volt, emiatt a nemzeti jövedelem az év során a tervezett 7 százalékkal szemben mintegy 6 százalékkal nőtt. Jórészt ez vonta maga után azt, hogy az életszínvonal a tervezettnél valamelyest alacsonyabb mértékben emelkedett. Bátran el lehet mondani azonban, hogy ilyen pusztító aszály mellett, ilyen eredményekre csak a szocialista társadalom képes. A régi, kapitalista társadalomban hasonló körülmény az ország és elsősorban a dolgozó parasztok tömegei életének súlyos rosszabbodását, eladósodását eredményezte volna. A mi társadalmunk azonban ezt a csapást elhárította a dolgozó emberek feje felől. Tisztelt Országgyűlés! A takarékosság terén elért eredményekkel szorosan összefügg a pénzügyi fegyelem további megszilárdítása is. örömmel állapíthatjuk meg, hogy az eltelt időszakban a gazdálkodás színvonala számottevően javult. A gazdálkodó egységek a korábbinál fokozottabb, gondot fordítottak a gazdálkodásukat szabályozó pénzügyi előírások, vagyis a pénzügyi fegyelem betartására. Az 1961. évi állami költségvetés végrehajtása azt is szemlélteti, hogy egyes költségvetési szervek előirányzataik tervezésekor megfelelő kritika nélkül a korábbi évi költségvetést tekintik a tervezés alapjának és nem veszik figyelembe a megszűnő feladatokat. Előfordul, hogy olyan feladatokra is lekötnek pénzügyi keretet, amelyek elmaradása már a tervezés időszakában nyilvánvaló. A költségvetés tervezésében alkalmazott mechanikus gyakorlatra mutat az is, hogy egyes tanácsok póthitel fedezetként gyakran olyan megtakarításokat jelölnek meg, amelyek a tervszerűtlen előirányzás miatt maradtak felhasználatlanul. A fejlődés ellenére tehát tovább kell még javítani — főként a területi szerveknél — az ellenőrző tevékenységet. Tisztelt Országgyűlés! Az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés áttekintő képet nyújt az elmúlt évi költségvetési feladatok teljesítéséről és ezzel a népgazdasági terv céljainak megvalósításáról. A jelentést megvitató 12 országgyűlési bizottság tanácskozáson 111 képviselőtársunk fejtette ki véleményét. Az elhangzott javaslatok és észrevételek a jelentésben foglaltakat helyeselték és az ezekből levonható következtetésnek az 1962. évi feladatok megvalósításában csaknem valamennyi szakminisztérium területén értéke« segítséget nyújtanak. Mivel az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés összességében jó ütemben előrehaladó népgazdaságunk munkáját tartalmazza, bevételi többlettel zárult, a terv legfőbb céljai megvalósultak és biztos alapot teremtettek ez évi gazdálkodásunkhoz. A terv- ér költségvetési bizottság nevében javasolom az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.52—12.30-ig.) (Elnök: VASS ISTVÁNNÉ.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Németh Károly képviselőtársunkat illeti a szó. NÉMETH KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy az 1961. évi állami költségvetés realizálódott, a bevételek és a kiadások egyensúlyban voltak. Ezt szocialista tervgazdálkodásunk biztosította. A költségvetésről szóló jelentésből kitűnik, hogy második ötéves tervünk első éve eredményes volt. Befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. 1961 volt az első olyan esztendő, amikor egész dolgozó parasztságunk új termelési viszonyok között, szövetkezetekbe tömörülve dolgozott. Népgazdaságunk egésze egészségesen fejlődött. A népgazdasági terveket a legtöbb területen teljesítettük, sőt túlteljesítettük. A túlteljesítés azonban még nem mindig volt összhangban az igényekkel, ezért a szükségesnél nagyobb mértékben nőttek a készletek, és sok kívánni valót hagy maga után .egyes termékeink minősége is. Gazdaságpolitikai célkitűzéseinknek megfelelően folytatódott az elmúlt évben a szocialista iparosítás, sok új létesítménnyel gazdagodott az ország. Előbbre haladtunk az ipar szerkezetének átalakításában. Az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődött az ország számára különösen fontos vegyipar és gépipar termelése. A kedvező fejlődésre utal, hogy az iparban a termelékenység növekedésének üteme a korábbi évekhez képest meggyorsult. A megelőző évinél 11,9 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés, és ennek több mint kétharmada a munkatermelékenység növekedéséből származott. Az ipari termelés és termelékenység ilyen üteme jó eredménynek számít, hiszen jóval meghaladja a fejlett tőkés országok többségében tapasztalható ütemet. Iparunk múlt évi teljesítménye abból a szempontból is figyelmet érdemel, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben járult hozzá a nemzeti jövedelem előállításához és növelte az exportot. Ez jórészt pótolta az aszály miatt előállott hiányokat és döntő mértékben járult hozzá fizetési mérlegünk egyensúlyának biztosításához. A költségvetés bevételi és kiadási főösszegei lényegében a terv szerint alakultak, ami azt mutatja, hogy terveink reálisak és az elképzelések szerint alakult azok végrehajtása. A megtermelt nemzeti jövedelem elosztása is megfelel a követelményeknek. Nem osztottunk el többet, mint amit megtermeltünk. Ez is igen jelentős tényezője a költségvetés egyensúlyának.
