Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-29

1779 Az Országgyűlés 29. ülése 1962. évi július 3-án, kedden 1780 Javasolom, hogy dr. Huth Tivadar emlékét az Országgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a dr. Huth Tivadar képviselőtársunk elhalálozá­sával Baranya megye és Pécs megyei jogú városi választókerületben megüresedett képviselői helyre Berki Fülöp soron következő pótképvise­lőt behívtuk. Bejelentem, hogy ügyrendünk 23. paragra­fusa második bekezdésének megfelelően a pénz­ügyminiszter elvtárs benyújtotta hozzám az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló je­lentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavasla­tot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tár­gyalás céljából az Országgyűlés állandó bizottsá­gainak kiadtam és az Országgyűlés tagjai között szétosztattam. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak az Országgyűlés 1962. február 17-én bere­kesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű ren­deletekről szóló jelentését — az Alkotmány ren­delkezéseinek eleget téve — képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy az El­nöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul veszi-e? (Igen.) Megállapítom, hogy az Ország­gyűlés a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának jelentését jóváhagyólag tudomásul veszi. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az ügyrend 47. paragrafusának megfelelően két kép­viselőtársunk interpellációt nyújtott be hozzám. Kérem, jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék az interpellációk tárgyát ismertetni. DR. PESTA LÁSZLÓ jegyző: Tisztelt Or­szággyűlés! Interpellációt nyújtott be Madarász Istvánné képviselőtársunk a községfejlesztési és községi beruházási tervek végrehajtásánál tár­sadalmi munkát végző személyek nyilvántartása tárgyában a munkaügyi miniszterhez; Schuchmann Zoltán képviselőtársunk, a bá­nyász lakótelepek hovatartozása tárgyában az építésügyi miniszterhez. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javasolom, hogy az interpellációk elmondására és a válasz­adásra második tárgysorozati pontként a holnapi ülésnapon kerüljön sor. Kérdem tisztelt képvi­selőtársaimat, hogy az elhangzott javaslattal egyetértenek-e? (Igen.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az elhangzott javaslattal egyetért. Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysoro­zatául javasolom: 1. Az 1961. évi állami költség­vetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyá­sára vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását; 2. az interpellációkat. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfo­gadja-e a tárgysorozatra vonatkozó javaslatot? (Igen.) Ha ellenvetés nincs, megállapítom, hogy az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára vonat­kozó javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Elfogadott napiren­dünk szerint következik az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jó­váhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgya­lása. Nyers Rezső pénzügyminiszter elvtárs kí­ván szólni. NYERS REZSŐ pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Mint az előterjesztett zárszámadás­ból megállapítható, az 1961. évi állami költség­vetési gazdálkodást kielégítő eredménnyel zár­tuk. Az állami költségvetés eredményességéből következtethetünk egész népgazdaságunk hely­zetére is. Egyrészt azért, mert az állami gazdálko­dás köre eléggé széles, s a nemzeti jövedelemnek mintegy 50 százaléka került újrafelosztásra az állami költségvetésen keresztül. Másrészt azért is, mert a költségvetés — bár nem egyforma mér­tékben — de összefüggésben van gazdasági éle­tünk minden ágával és szinte gyűjtőpontja a gaz­dasági eredményeknek, de jó megfigyelő pont a fogyatékosságok felismeréséhez is. A költségvetés mérlege bizonyítja, hogy joggal tekinthetjük fő vonásaiban kielégítőnek egész népgazdaságunk múlt évi teljesítményét. Az elmúlt évi gazdálkodás eredményét nép­gazdasági szinten legjobban a nemzeti jövedelem mércéjével mérhetjük. Mennyi nemzeti jövede­lem származott az anyagi javak termeléséből és forgalmából? Hogy alakult a nemzeti jövedelem felhasználása? E kérdések megválaszolása után, az összefüggések ismeretében helyesebben érté­kelhetjük a költségvetés végrehajtását is. A nemzeti jövedelem 1961-ben 6 százalékkal nőtt, az előirányzottnál valamivel kisebb mérték­ben. Az ipar a tervezettnél nagyobb, a mezőgaz­daság azonban lényegesen kisebb jövedelmet szol­gáltatott a nemzet számára. A nemzeti jövede­lem növelésének a múlt évben elért üteme né­mileg elmarad attól az évi átlagtól, ami ötéves tervünk teljesítéséhez szükséges. Az elmaradás nem olyan, ami veszélyeztetné öt évre szabott céljaink elérését, de mindenesetre fokozott erő­feszítésekre int bennünket most és a jövőben. A nemzeti jövedelem elosztását befolyásolta, hogy a múlt évben egyik alapvető célkitűzésünk volt a külkereskedelmi mérleg javítása és nem­zetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása. E tö­rekvésünket siker koronázta. A külkereskedelmi mérleg aktívuma a tervezettnél nagyobb volt, fi­zetési mérlegünk javult. Ez a körülmény, vala­mint a mezőgazdasági terméskiesés viszont csök­kentőleg hatott az adott évben belföldön eloszt­ható nemzeti jövedelem nagyságára. Ezért a fo­gyasztást csak 2,4 százalékkal, a felhalmozást pe­dig 3 százalékkal lehetett növelni. Meg kell je­gyeznem, hogy a fogyasztáson belül lényegesen jobban, mintegy 9 százalékkal nőtt a társadalmi közös fogyasztás és kevésbé, 1,6 százalékkal a la­kossági fogyasztás. A felhalmozás növelésére for­dított összegeket viszont teljesen felemésztette a készletnövekedés, beruházásokra pedig kevesebb jutott az előző évi összegnél. Az államháztartás helyzete 1961-ben a terv szerint alakult és kiegyensúlyozott volt. A bevé­telek 76,2 milliárd forintra, a kiadások pedig 75,5 milliárd forintra rúgtak, a bevételi többlet 475 millió forint. A költségvetési előirányzat teljesí­tése annak következménye, hogy az állami vál­lalatok egészében véve eredményesen gazdálkod­tak, a szövetkezetek is bővítették tevékenységü­ket, esedékes adójukat befizették, az adóköteles állampolgárok is általában eleget tettek adófi­zetési kötelezettségüknek. A költségvetési kiadá­sokat — amelyek túlteljesítésére pedig, mint min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom