Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-29

1779 Az Országgyűlés 29. ülése 1962. évi július 3-án, kedden 1780 Javasolom, hogy dr. Huth Tivadar emlékét az Országgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a dr. Huth Tivadar képviselőtársunk elhalálozásával Baranya megye és Pécs megyei jogú városi választókerületben megüresedett képviselői helyre Berki Fülöp soron következő pótképviselőt behívtuk. Bejelentem, hogy ügyrendünk 23. paragrafusa második bekezdésének megfelelően a pénzügyminiszter elvtárs benyújtotta hozzám az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az Országgyűlés állandó bizottságainak kiadtam és az Országgyűlés tagjai között szétosztattam. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az Országgyűlés 1962. február 17-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését — az Alkotmány rendelkezéseinek eleget téve — képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul veszi-e? (Igen.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését jóváhagyólag tudomásul veszi. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az ügyrend 47. paragrafusának megfelelően két képviselőtársunk interpellációt nyújtott be hozzám. Kérem, jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék az interpellációk tárgyát ismertetni. DR. PESTA LÁSZLÓ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Interpellációt nyújtott be Madarász Istvánné képviselőtársunk a községfejlesztési és községi beruházási tervek végrehajtásánál társadalmi munkát végző személyek nyilvántartása tárgyában a munkaügyi miniszterhez; Schuchmann Zoltán képviselőtársunk, a bányász lakótelepek hovatartozása tárgyában az építésügyi miniszterhez. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Javasolom, hogy az interpellációk elmondására és a válaszadásra második tárgysorozati pontként a holnapi ülésnapon kerüljön sor. Kérdem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzott javaslattal egyetértenek-e? (Igen.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az elhangzott javaslattal egyetért. Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javasolom: 1. Az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását; 2. az interpellációkat. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a tárgysorozatra vonatkozó javaslatot? (Igen.) Ha ellenvetés nincs, megállapítom, hogy az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára vonatkozó javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Elfogadott napirendünk szerint következik az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. Nyers Rezső pénzügyminiszter elvtárs kíván szólni. NYERS REZSŐ pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Mint az előterjesztett zárszámadásból megállapítható, az 1961. évi állami költségvetési gazdálkodást kielégítő eredménnyel zártuk. Az állami költségvetés eredményességéből következtethetünk egész népgazdaságunk helyzetére is. Egyrészt azért, mert az állami gazdálkodás köre eléggé széles, s a nemzeti jövedelemnek mintegy 50 százaléka került újrafelosztásra az állami költségvetésen keresztül. Másrészt azért is, mert a költségvetés — bár nem egyforma mértékben — de összefüggésben van gazdasági életünk minden ágával és szinte gyűjtőpontja a gazdasági eredményeknek, de jó megfigyelő pont a fogyatékosságok felismeréséhez is. A költségvetés mérlege bizonyítja, hogy joggal tekinthetjük fő vonásaiban kielégítőnek egész népgazdaságunk múlt évi teljesítményét. Az elmúlt évi gazdálkodás eredményét népgazdasági szinten legjobban a nemzeti jövedelem mércéjével mérhetjük. Mennyi nemzeti jövedelem származott az anyagi javak termeléséből és forgalmából? Hogy alakult a nemzeti jövedelem felhasználása? E kérdések megválaszolása után, az összefüggések ismeretében helyesebben értékelhetjük a költségvetés végrehajtását is. A nemzeti jövedelem 1961-ben 6 százalékkal nőtt, az előirányzottnál valamivel kisebb mértékben. Az ipar a tervezettnél nagyobb, a mezőgazdaság azonban lényegesen kisebb jövedelmet szolgáltatott a nemzet számára. A nemzeti jövedelem növelésének a múlt évben elért üteme némileg elmarad attól az évi átlagtól, ami ötéves tervünk teljesítéséhez szükséges. Az elmaradás nem olyan, ami veszélyeztetné öt évre szabott céljaink elérését, de mindenesetre fokozott erőfeszítésekre int bennünket most és a jövőben. A nemzeti jövedelem elosztását befolyásolta, hogy a múlt évben egyik alapvető célkitűzésünk volt a külkereskedelmi mérleg javítása és nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása. E törekvésünket siker koronázta. A külkereskedelmi mérleg aktívuma a tervezettnél nagyobb volt, fizetési mérlegünk javult. Ez a körülmény, valamint a mezőgazdasági terméskiesés viszont csökkentőleg hatott az adott évben belföldön elosztható nemzeti jövedelem nagyságára. Ezért a fogyasztást csak 2,4 százalékkal, a felhalmozást pedig 3 százalékkal lehetett növelni. Meg kell jegyeznem, hogy a fogyasztáson belül lényegesen jobban, mintegy 9 százalékkal nőtt a társadalmi közös fogyasztás és kevésbé, 1,6 százalékkal a lakossági fogyasztás. A felhalmozás növelésére fordított összegeket viszont teljesen felemésztette a készletnövekedés, beruházásokra pedig kevesebb jutott az előző évi összegnél. Az államháztartás helyzete 1961-ben a terv szerint alakult és kiegyensúlyozott volt. A bevételek 76,2 milliárd forintra, a kiadások pedig 75,5 milliárd forintra rúgtak, a bevételi többlet 475 millió forint. A költségvetési előirányzat teljesítése annak következménye, hogy az állami vállalatok egészében véve eredményesen gazdálkodtak, a szövetkezetek is bővítették tevékenységüket, esedékes adójukat befizették, az adóköteles állampolgárok is általában eleget tettek adófizetési kötelezettségüknek. A költségvetési kiadásokat — amelyek túlteljesítésére pedig, mint min-