Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-28

1743 Az Országgyűlés 28. ülése 1962 Csak egy példát mondjak erre: míg 1938-tól 1948-ig, tehát tíz év átlagában a sarkadi járásban 5,1 mázsa búzát termeltek átlag kat. holdanként, 1961-ben a súlyos aszály ellenére is 8,4 mázsa búzánk termett. Nagy reménységgel indulunk az 1962-es gazdasági évnek is, mert az ősz folyamán az összes vetéseinket jó minőségben november hó l-ig elvetettük. Elmondhatom, hogy járásunk területén minden talpalatnyi földet minőségi szempontból is megfelelően még az ősz folyamán, illetve december hó 4-ig felszántottak. Most már el lehet mondani, hogy a gépesített falu szíve, vérkeringése most fordul termőre. így ír erről Szabó Pál képviselőtársam, az író a Szabad Föld 1962. február 11-én megjelent cikkében: „Szinte máról holnapra lépett által a falu a gépkorszakba. Nincs olyan ideje, perce a falunak, hogy vagy erről, vagy arról ne hallana gépdohogás, motorberregés, vontatócsattogás. Az ember átallép az árkon a kertbe, vagy a kertből a határba, ameddig csak a szem ellát, mindenhol szántás és szántás. De milyen szántás? Komolyan mondom, hogy a barázda ér jó szárfélig, a széjjelvetésnél pedig térdig. Elképesztő. Olyan szép ez a szántás, mint a kelő kenyértészta. Igen, ez a szántás most kél s jön a tél vége, s az majd megdagasztja." (Taps.) ELNÖK: Pál János képviselőtársunkat illeti a szó. PÁL JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés, Kedves Elvtársak! Az általános előrehaladás, amely az elmúlt években egész népgazdaságunkra jellemző volt, kedvezően hatott a szocialista kereskedelem fejlődésére is. Iparunk és mezőgazdaságunk termelését évről évre fokozza, és ezzel egy időben kereskedelmünk forgalma is hasonlóan növekszik. Az ország kereskedelmi forgalma az utóbbi években szinte ugrásszerűen megnőtt. Ha az 1960. évet nézzük és ezt összehasonlítjuk az 1961. évi forgalommal, az emelkedés 2 százalékos. Ugyancsak növekedett a szövetkezeti kereskedelem forgalma is. A 2 százalékos emelkedés ellenére tervét sem az állami kereskedelem, sem a szövetkezeti kereskedelem nem teljesítette. A terv nem teljesítéséhez nagyban hozzájárult az elmúlt aszályos év, ami nemcsak a kereskedelemre, hanem egész népgazdaságunkra kihatott. Az elmúlt év áruforgalmára jellemző volt, hogy erőteljesen meggyorsult az élelmiszerek forgalma. A vendéglátó egységekben és boltokban 6,4 százalékkal adtak el többet, mint 1960-ban. A sertéshús-, vaj-, és tojásellátástól eltekintve, minden más élelmiszercikkből bőségesen el tudták látni a vásárlóközönséget. A ruházati cikkek iránti forgalom csökkent. Ez a csökkenés a különféle konfekció- és méteráruknál volt tapasztalható. Ezzel szemben a gyermekfehérnemű, a szintetikus harisnyák, a divatáruk, a kötött áruk forgalma meghaladta az előző évit. Figyelemreméltó még az áruforgalom növekedésénél a nagyértékű, tartós fogyasztási cikkek forgalma. Bútorból 6 százalékkal, személygépkocsiból 73 százalékkal, televíziós készülékből 90 százalékkal, porszívóból 55 százalékéul február 17-én, szombaton 1 744 kai többet adott el a kereskedelem, mint 1960ban. Ha megnézzük Csongrád megyében az ilyen irányú vásárlást, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy elértük, illetve egyes cikkekből felül is múltuk az országos átlagot. Például porszívógépből 85,7 százalékkal, mosógépből 39 százalékkal, televíziós készülékből közel 100 százalékkal többet adtunk el, mint a megelőző évben. Itt említem meg azt, hogy ha üzemi dolgozókkal, vagy termelőszövetkezeti dolgozókkal beszélgetünk elkövetkező idők terveiről, majdnem egybehangzó az a vélemény, hogy televíziót, mosógépet, porszívót, motorkerékpárt akarnak vásárolni. Véleményem az, hogy a következő években ez az igény megmarad, törekedni kell e téren a keresletnek megfelelően a vevőközönséget kielégíteni. Pártunk és kormányunk határozatából adódóan a kereskedelem az elmúlt év beruházásainak lebonyolításánál fő feladatának tekintette a megkezdett beruházások és felújítások befejezését és a létesítmények üzembe állítását. A minisztérium közvetlen irányítása alá tartozó vállalatok 1961-ben közel 200 millió forint beruházást valósítottak meg. Befejeződött a Royal, a Gellért és a Park szálló, valamint a hozzájuk tartozó vendéglátóhelyek építése. Közel 17 000 négyzetméter alapterülettel bővült a raktárak kapacitása. A kiskereskedelem fokozódó forgalmának lebonyolítása érdekében új egységek létrehozása és a korszerűbb eladási formákra való áttérés adott lehetőséget. Az elmúlt évben a bolthálózat több mint 500, a vendéglátó ipar 200 kiszolgáló egységgel szaporodott. Lényeges fordulatot sikerült elérni a vendéglátó iparban is az önkiszolgálás bevezetésével. A tervezett 147 egység helyett 156 üzemi vendéglátó étteremben vezették be az önkiszolgálás formáját. Ha megnézzük megyénk ilyen irányú tevékenységét, itt is előrelépés történt. 1961 végén 1205 boltegységünk volt, ami nyolccal több, mint 1960 végén. A korszerű kiszolgálási formát újabb 38 boltnál vezették be. Ehhez még hozzájön Szeged város ilyen irányú tevékenysége, amely megközelíti a megyei teljesítést és így a megyében több mint 200 önkiszolgáló bolt működik; hozzáteszem, jelenleg már elég jó a vásárlók véleménye is. Előrelépés történt az állami, tanácsi és szövetkezeti kereskedelem összhangja között is. Lényegében befejeződött a boltok átadása és átvétele a két kereskedelmi szerv között és ezzel megszűnt a párhuzamos árusítás. A földművesszövetkezetek főleg falun parasztságunk, az állami és tanácsirányítás alatt álló kereskedelem pedig a városi lakosság ellátását biztosítja. A beruházások helyes felhasználása, a korszerűbb kiszolgálási forma bevezetése mellett, amely a vevők jó és gyors kiszolgálását segítette elő, nagymértékben mutatkozik a kereskedési szellem megváltozása is, amit a kereskedők udvariasságának, szakértelmének megváltoztatásával lehetett elérni. A szakmai ismeretek elsajátítása érdekében pártunk és kormányunk lehetővé tette a kereskedelmi dolgozók tanulási lehető-