Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-28
1737 Az Országgyűlés 28. ülése 1962. évi február 17-én, szombaton 1738 társaság sem, amelynek bűvkörébe könnyen belesodródhatnak ezek a családon kívüli fiatalok, felügyelet nélkül maradó gyermekek. Kedves Elvtársak! Az elmondott problémával kapcsolatosan az őszinteséghez tartozik annak elmondása is, hogy illetékes országos szervek és szervezetek — amint néhány napja megtudtam — a kérdést környezettanulmány es egyéb közvetlen tapasztalatok útján mar több alkalommal megvizsgálták. A tényleges helyzetet nagyságában mérlegelték és megoldására 1959-ben jól átgondolt határozati javaslatokat készítettek. Ezek a javaslatok szinte lépesről lépésre tartalmazták, hogyan, milyen irányítás mellett kellene működtetni, kiknek a felügyelete alá kellene helyezni azokat az ifjúsági intézményeket, amelyek e kérdés megoldására hivatottak lennének. A javaslattal, a kérdés megoldásával és ennek szükségességével számos minisztérium is egyetértett, amely e kérdésben erdekeit. Hogy a javaslatból lényeges intézkedés nem következhetett, annak bizonyára anyagi okai ehettek Tudjuk, azóta, 1959 óta olyan problémát kelíett az országban megoldanunk, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése, sa mezőgazdaság további támogatása, ami eddig sem foglalt el jelentéktelen helyet a költségvetés kiadásai között! Ez a probléma azonban adva van, s ezt orvosolni kell, a többi nagy beruházási gondok mellett, sőt azokkal egy időben is. Mostanában — örvendetesen - egyre nagyobb méretekben tapasztalható, hogy az állam kiadásait különböző kulturális, vagy egyéb intézmények létesítésekor milyen jelentós mertekben egészíti ki a dolgozó emberek onkent felajánlott társadalmi munkája. Ezekről az eredményekről tegnap Móricz Virág kepviselotarsnonk számos példát hozott fel felszólalásában. Valóban nemegyszer győződhettünk meg arról mar edSigTs ho g g y y az emberek készsége milyen nagy, ha tfreaikon valahol segíteni kell. Bizonyos vaevok benne hogy a társadalmi tömegszervezefek min^a Fóti Gyermekváros esetében, ebben a kérdésben is segíteni fognak eljuttatni az emberekhez a cél nemességet. Leeven szabad tehát azt mondanom az illetékes^zLTeknek! hogy megfelelő Z^» tás és megfelelő összegű anyagi támogatás melÍe a tt e az m emmett probléma. ™*^^ n, g£ komoly értékű társadalmi erők fognának^ össze. Ha lesz gazdája ennek a ^^^'^e^ zatosan, a többi nagy . & °**?^™* e fJ^ ezt is meg tudjuk oldani, ™ nt J%ffl™^£g vidám païk, kultúrház, vagy e^b hasznos léte sítmény kérdését a társadalom tanainak hozzájárulásával már eddigit* f egoldottunk A kifejtett ifjúsági kér^ megoldasat^ta nár^nk a7 üzemek, a vállalatok es az intezme nacsok az UZ ^ K 2_ hogy így mondjam — helyi nyék egyöntetűen-^ ^ | v ák Er J ről meggyő . zŒA Szegeden IIM?nem kérjük, hogy teljes egeszebS a költeé^etés terhére oldódjék meg ez a Den a Koitsegvei« „ k h gy a me gkezdeskérdes, hanem ^^1 o r szá|os szervik meghez adjanak: az ** é £* £ te l1esértékű erkölcsi tóm^SSTK^^At. amily eddig is olyan ok szere ettél foglalkozott a fiatalság helyzetevei, valamint a forradalmi munkás-paraszt kormányt, hogy e kérdéshez adjanak irányító segítséget, hogy az illetékes szervek fokozatosan megoldhassák ezeket a problémákat. A költségvetési törvényjavaslatot elfogadom és a képviselőcsoport nevében elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Boros Gergely képviselőtársunk. BOROS GERGELY: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az 1962. évi állami költségvetést mind a mezőgazdasági bizottság, mind a magam részéről elfogadom és a t. Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlom. . Elfogadom azért, mert meggyőződésem, hogy e költségvetés mezőgazdaságunk további fejlődését jelenti és dolgozó parasztságunk életszínvonalának növekedését eredményezi. Szeretném elmondani az elvtársaknak, bizakodással tölt el az a tudat, hogy pártunk és kormányunk a népgazdaság beruházási előirányzatából a mezőgazdaság további fejlesztésére hatmilliárd forintot kíván juttatni. Ha csak a számok tükrét nézzük is, ez azt jelenti, hogy ez évben csaknem 7000 traktorral növekszik gépállományunk. Érdemes egy kis összehasonlítást tenni. 1935ben a mezőgazdaság rendelkezésére összesen annyi gép állt, mint amennyit ez évben kap mezőgazdaságunk. És ha tovább folytatjuk az összehasonlítást, látnunk kell, hogy 1935-ben az egy traktorra eső földterület 1383 kataszteri hold volt, jelenleg pedig mindössze 200 kataszteri hold. Beszélnek ezek a számok maguktól is. Helyeslem a költségvetésben azokat az alapelveket, amelyek termelőszövetkezeteink megerősítését célozzák, például, hogy a termelőszövetkezetek állami támogatása csak a társadalmi érdekekkel összhangban végzett szorgalmas munka, a termelőszövetkezetek saját erőforrásainak állami kiegészítése lesz. Különösen helyeslem, hogy a költségvetésben az előző évinél mintegy 9,1 százalékkal több hosszú- és középlejáratú hitelt biztosítunk a termelőszövetkezeteknek. Ez az emelkedés döntően a hosszúlejáratú hiteleknél mutatkozik. Rendkívül fontosnak tartom azt, hogy 2227 millió forint állattenyésztésünk további fejlesztését segíti elő. Ez lehetővé teszi azt, hogy 337 900 sertéshizlaldái, 58 000 növendékmarha, 1 154 000 baromfiférőhely" létesüljön. Továbbá nagy jelentőségű az is, hogy a költségvetésben gondoskodás van arról, hogy termelőszövetkezeteinkhez még több magas képzettségű szakember kerüljön. Helyes az, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása — a költségvetés szerint is — a belterjesség felé irányul. Mutatja ezt az a tény, hogy 1962-ben 42 700 kat. holddal növekszik az öntözéses terület, azonkívül 12 132 katasztrális hold szőlő és 18 220 katasztrális hold gyümölcsös telepítése történik meg. De nem utolsó sorban, hogy a költségvetés 103 000 katasztrális hold talaj javítására biztosít fedezetet. összegezve a költségvetést úgy értékelem hogy a mezőgazdaság szocialista megerősítését'
