Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-4

165 Az Országgyűlés 4. ülése 1959. február 20-án, pénteken 166 világos, hogy ez a nagyarányú segítség nemcsak a nyugdíjasokat érinti közvetlenül, hanem segítség a családok számára is, mert egyben csökkenti a családok terheit is. Az általános nyugdíjtörvény elfogadása után feladata a Munkaügyi Minisztériumnak, hogy a nyugdíjtörvény rendelkezései alapján kidolgozza a kisipari szövetkezeti tagok nyugdíjának rendezését is. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nyugdíjrendelkezéseinek egyes pontjait is módosítani kell. mert a termelőszövetkezetek fejlődése ezt szükségessé teszi. Antos elvtárs ismertette beszámolójában a párt és a kormány álláspontját, amely szerint a három- és háromnál többgyermekes családok családi pótlékát fel kívánják emelni. Ennek előkészítésében a Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezeti Tanács már dolgoznak és még ez év első felében a Minisztertanács elé terjesztik javaslatukat. Ez az intézkedés újabb nagy segítséget jelent 220 000 családnak a gyermekek jobb ellátásában. Amint ismeretes, folyamatban van az új Munka Törvénykönyve kidolgozása, amivel ugyancsak a Munkaügvi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa foglalkozik. A jelenleg érvényes Munka Törvénykönyvének kidolgozása 1950-ben történt. Az eltelt idő alatt fejlődésünk következtében sok területen megváltoztak azok a feladatok, amelyeket a Munka Törvénykönyvének szolgálnia kellett. Időközben végrehajtottak ugyan kisebb módosításokat, de ezek a törvény alapvető intézkedéseit nem érintették. De nemcsak a feladatok változtak meg az eltelt idő alatt, hanem megváltoztak a gazdasági vezetés és ellenőrzés módszerei és lehetőségei is. A vezetésben ma fokozottabban érvényesülő decentralizálás elve, ugyanakkor a hatékony statisztikai és pénzügyi ellenőrző szervezet a miniszterek és vállalati igazgatók hatáskörének olyan bővítését teszi lehetővé, amit az eredeti Munka Törvénykönyve elkészítésénél még természetesen nem lehetett figyelembe venni. Ezzel kapcsolatban is történt az elmúlt években több, részben a Munka Törvénykönyve végrehajtási intézkedéseit módosító, részben ezenkívül eső intézkedés, de ezek a Munka Törvénykönyve egészét nem fogták át. Az új Munka Törvénykönyvének kidolgozása során el kell érnünk, hogy az új törvény elősegítse az állam előtt álló feladatok megvalósítását, a vezetés hatékonyságának növelését, a hatáskörök szükséges decentralizálásának folytatását, a dolgozók stabilitását, a termelékenység emelkedését és a minőség rendszeres javítását. Ezen túlmenően a törvénynek tükröznie kell a szakszervezetek növekvő szerepét is. Ki kell szélesíteni a dolgozók jogainak védelmét, de az államot is meg kell védeni a visszaélések ellen. Egységes keretbe kell foglalni és egységes alapra kell helyezni a munkával kapcsolatos, szétszórt rendelkezéseket. Arra kell törekedni, hogy ezeknek a helyes elveknek alapján most már minél gyorsabban fejezzék be a Munka Törvénykönyve módosítását, mert ez bizony már elég régen húzódik és nehézségeket okoz a gyakorlati munkában. Tisztelt Országgyűlés! Röviden ezeket akartam elmondani az 1959. évi költségvetés munkaügyi részével kapcsolatban. A népgazdaság előtt álló feladatok figyelembevételével az 1959. évi állami költségvetéssel és ezen belül a Munkaügyi Minisztérium költségvetésével egyetértek, s lazt az Országgyűlésnek a munkaügyi állandó bizottság és a magam nevében elfogadásra javaslóim. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Gém Ferenc képviselőtársunk. GÉM FERENC: Tisztelt. Országgyűlés! A dolgozók jó munkájának eredményeképpen 1958-ban tovább javult a lakosság áruellátása. Az egész évi áruforgalom 1957-hez képest 5 százalékkal, ezen belül az élelmiszer forgalom 4,5, az iparcikk forgalom pedig 5,2 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerellátás bőséges volt az elmúlt esztendőben és a forgalom elsősorban a javuló hús- déligyümölcs és gyarmatáru kínálat következtében haladta meg a tavalyi szintet. 1958-ban bővült a kereskedelem hálózata, de nem tartott lépést az áruforgalom emelkedésével. Sokat javult a kereskedelem színvonala, a kiszolgálás kultúrája is, ezen a téren azonban főképpen a vidéki földművesszövetkezeti boltokban, italboltokban sok még a javítanivaló. 1959-ben az állami kereskedelem áruforgalma 4,8 százalékkal haladja meg az 1958. évit. Ezen belül elsősorban a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló kereskedelmi forgalom növekszik a költségvetés előirányzata szerint, s az egész forgalmon belül -nő a-iartós iparcikkek forgalma. Többek között 43 000 televíziós készüléket, 9000 hazai gyártmányú hűtőszekrényt, 8000 darab 250 köbcentiméteres motorkerékpárt kíván a kereskedelem forgalomba hozni. Egyéb kereskedelmi cikkekben is tovább javul a választás és növekszik a mennyiség. Ezzel egyidejűleg azonban a kereskedelem nagyobb gondot kíván fordítani az alacsonyabb jövedelmű családok igényeinek és szükségleteinek kielégítésére is. Sebes elvtárs, a belkereskedelmi miniszter első helyettese arról tájékoztatta a kereskedelmi v állandó bizottságot, hogy 1958-ban valamelyest csökkent a kereskedelemben eladott égetett szeszesital mennyisége. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a kisüzemi pálinkafőzés, a termelők egymás közti vásárlása minden jel szerint emelkedett, vagyis végeredményben a szeszfogyasztás nem csökkent olyan mértékben, mint ahogyan a kereskedelmi eladásból látszik. A kereskedelem ennek okát abban is látja, hogy a hűsítő italok, gyümölcslevek sem mennyiségben, sem minőségben nem kielégítőek és nem megfelelő a propaganda, valamint a felkészültség sem ezek árusítására. A gyümölcslevek gyártása és eladása vonalán még jelentős tennivalók vannak. Konzerviparunkat hozzá kell segíteni modern gépekkel ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű hűsítő italokat tudjon gyártani, a kereskedelemnek pedig nagyobb ismertető és felvilágosító munkát kell kifejtenie, hogy a hűsítő italok job-