Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-3
135 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 136 Köztudomású az is, hogy a direkt-termő borok az emberi egészségre ártalmasak, sok esetben fejfájást idéznek elő, illetve a szemre is káros hatással vannak. Ezeket figyelembe véve, a direkt-termő szőlőket már ki kellett volna irtani, helyesebben átoltani nemes szőlővel. Kormányunk a felszabadulás után több esetben adott ki rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a direkt-termő szőlőket oltsák át a termelők, illetve újabb telepítéseket ne végezzenek, s amenynyiben valaki vét ezen rendelkezések ellen, megfelelő megtorló intézkedési lehetőséget is biztosított a szakigazgatási szervek részére. Azonban a gyakorlat azt igazolja, hogy érdemleges intézke r dés nem történt, sőt tapasztalatom szerint az elmúlt évben is, igaz, engedély nélkül, szórványosan történt direkt-termő szőlőtelepítés, illetve ilyen szőlővel való pótlás. Az előbbiekért, helyesebben a direkt-termő szőlők meglétéért az alsóbb szakigazgatási szerveken kívül hibáztatható a felsőbb szakigazgatási szerv (FM) is, mivel nem követelte meg kellő eréllyel a rendeletek végrehajtását. Tudomásom van arról, hogy 1958. szeptemberében a Földművelésügyi Minisztérium részéről a direkt-termő szőlők helyzetével kapcsolatosan újabb tervezet van kidolgozás alatt, amely ezidáig rendeletileg nem jelent meg. Javaslatom ezzel kapcsolatosan az, hogy az 1958. szeptemberében az FM által kidolgozott rendelet-tervezetet sürgősen terjesszék a kormány elé jóváhagyás végett. Véleményem szerint helyes lenne, ha a Földművelésügyi Minisztérium a rendelet-tervezetben figyelembe venné a perspektivikus nagyüzemi szőlőtelepítést és így ennek megfelelően elsősorban szocialista szék torban (tsz, állami gazdaság), de ezen túlmenően az egyéni termelők szőlőtelepítését is úgy határozná meg, hogy az gépi művelésre alkalmas legyen. A direkt-termő szőlők megszüntetése érdekében javasolnám, hogy a továbbiakban az ilyen szőlőből készült bornál a termelő adókedvezményét csökkentsék, vagy vonják meg. Szőlőtermelő szakcsoportoknál jelenleg is érvényben van, hogy saját termelésű borkimérést folytathatnak literenként is és poharazásként is. Azonban azt is tudnunk kell, hogy ezek a szakcsoportok visszaélnek a kapott kedvezménnyel. Tapasztalatom, hogy nemcsak a saját termésű borokat mérik ki, hanem más termelőktől is felvásárolnak-borokat, amit a szakcsoportok engedélye alapján mérnek ki. Ez az állami bevételeket is csökkenti és a borkereskedelmi erkölcsökbe is ütközik. Éppen ezért időszerű lenne a bor-törvény mielőbbi kiadása. Tisztelt Országgyűlés! Az 1959. évi költségvetés célkitűzéseit helyesnek tartom, ennek alapján általánosságban és részleteiben elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Következő felszólaló Bakos István képviselőtársunk. BAKOS ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az 1959. évi költségvetés reális és kiegyensúlyozott. Véleményem szerint tükrözi azt à kiegyensúlyozott reálpolitikát, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány folytat. Figyelembe véve azonban az elmúlt hetekben végbement változásokat és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését, továbbá azt a fejlődést, amellyel a közeli hetekben és hónapokban számolni lehet a Központi Bizottság decemberi határozata alapján, a Földművelésügyi Minisztérium költségvetése nem vette és nem is vehette talán eléggé figyelembe a megnövekedett igényeket és követelményeket. Szerintem a Földművelésügyi Minisztériumnak nem áll rendelkezésére megfelelő tartalékalap az újonnan alakult termelőszövetkezetek segítésére és támogatására. Nem tartom elegendőnek a költségvetésbe betervezett erő- és munkagépek számát sem, mert a meglevő szövetkezetek mellett a gyors fejlődés követelményeit nem tudják kielégíteni. Nem ismerem részleteiben a termelőszövetkezeti mozgalom területén kialakult országos helyzetet, említett aggályaimat Veszprém megye helyzetére vonatkoztatom. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy elmondjam, mi a helyzet ezen a téren megyénkben. Az ellenforradalom előtt Veszprém megyében a tsz-ek szántóterülete a megye szántóterületéhez viszonyítva 11 százalék volt. Az ellenforradalom után ez visszaesett négy százalékra. 1958-ban alakult 14 új termelőszövetkezet és elértük azt, hogy a megye szántóterületének hat százaléka volt a tsz-ek tulajdonában. Ekkor 2600 család 32 000 kat. hold földön gazdálkodott. Ez volt a helyzet még 1959 január elején is. Mi a helyzet jelenleg? A meglevő termelőszövetkezetek mellett napjainkig alakult megyénkben 82 szocialista község és két puszta, 100 000 kat. hold földdel, 11 000 családdal és jelenleg a termelőszövetkezetek birtokában van megyénk szántóterületének 30 százaléka. Az állami gazdaságokat figyelembe véve, a szocialista szektor aránya 44 százalék. Az új belépésekre jellemző, hogy egy-egy család 8—9 kat. hold területet visz átlagosan a termelőszövetkezetbe. Emellett tsz-eink nagy mennyiségű állatállománnyal gyarapodtak, számos olyan dolgozó paraszt van, aki 10—12 szarvasmarhát vitt a közösbe. Megítélésünk szerint a termelőszövetkezeti helyzet megyénkben kedvező és további nagy sikerekre van kilátás. A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága az elért eredmények és sikerek okait abban látja, hogy az elmúlt két év alatt elmélyült és megszilárdult a dolgozók bizalma a párt és a kormány politikája iránt, helyeselték és helyeslik a kiadott intézkedéseket. Véleményünk szerint, döntő szerepe volt a mozgalom kiszélesítésében a decemberi párthatározatnak. Ezt bizonyítja, hogy amikor a Központi Bizottság határozatát taggyűléseken tárgyaltuk, több községi pártszervezet tagjai és a taggyűlésre meghívott pártonkívüli dolgozó parasztok nem egy helyen egységesen aláírták a belépési nyilatkozatokat és előkészítő bizottságokat alakítottak.
