Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-3
121 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 122 jólétének állandó emelkedéséhez. Ma már világosan látják dolgozóink, hogy mit jelentett volna az ellenforradalom győzelme, mivé lettek volna eddigi eredményeink, és hogyan fosztotta volna meg az ellenforradalom a munkásosztályt vezető szerepétől. A politikai tisztánlátásnak egyre nagyobb térhódítása, az ellenforradalom eszméinek, az emberek fejében még meglevő maradványainak felvilágosító munka révén való tisztázódása, pártunknak és kormányunknak a gazdasági élet megszilárdítására tett intézkedései tükröződnek vissza azokban a gazdasági mutatószámokban is, amelyeket Komárom megyével kapcsolatban szeretnék közölni. A megye minisztériumi ipara 1958. évi teljes termelési tervét 103.3 százalékra teljesítette.' Ezen belül a megye szénbányászata 5,9 százalékkal téliesítetté túl teljes termelési értéktervét. Az 1958. évi mennyiségi tervet a tatabányai bányászok 2,9 százalékkal, az oroszlányi bányászok 2,3 százalékkal, a dorogi bányászok 0,7 százalékkal teljesítették túl, A mennyiségi termelésnek ez a növekedése lehetővé tette az ipar számos ágában a tervek túlteljesítését és így megyénk bányászai — tekintve, hogy az országos széntermelésnek körülbelül 30 százalékát szolgáltatják — jelentős segítséget nyújtottak abban ^ munkában, amely a hároméves terv első évére kitűzött célok túlszárnyalását tette lehetővé. Bányászaink a mennyiségi terv túlteljesítése mellett, mintegy 2 százalékkal emelték a munka termelékenységét és 1 százalékkal csökkentették a ^ termelési költségeket. Ezen eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárult a verseny, amely az egyes trösztök bányaüzemei között az élüzem-cím eléréséért folyik. Az elmúlt évben megvénk szénbánya üzemei közül 17 téliesítetté a z élüzem-cím elnyerésére kiírt feltételeket. 1958-ban a megye szénbányászata 275 miihó 'forintot kapott a népgazdaságtól az üzemek kapacitásának fenntartására, illetve bővítésére, valamint a lakásépítési és kommunális beruházásokra. Ennek a keretnek 70 százalékát it>an beruházásokra, 30 százalékát oedig lakáséoítesre és kommunális létesítménvek éoítésére or ,dítottuk. E számok nagyságrendileg is bizonvi tják, hogy kormányunk a helyes termelési arányok kialakítását szemelőtt tartva, a népgazdaság teherbíró képességének figyelembevételével a bányászat fejlesztését súlyponti kérgesként kezeli. E számok ugyanakkor tanúsít^ a k a dolgozókról való fokozottabb gondoskoas t is, amennyiben a lakásépítésre és egyéb Kulturális, szociális szükségletek kielégítését szolgáló kommunális építkezésekre évről évre agyobb összegeket biztosít a kormány, mint aft °gy ez íaz 1959-es költségvetésből is kiderül. .Ez a néhány kiragadott számadat, amelyet ^unént a Komárom megyei dolgozók elmúlt se '^^Kájával kapcsolatban ismertettem, ékemu i* 1 ? onv * t J a ' hogy megyénk dolgozói, íaz ipari sáffi 'T Ság 0tt állt a kormány mögött a gazdarnecr e l e ! un ^ megszilárdításáért, annak további term r SÍtéséért folyó nenéz munkában. Ezek a dázzálr erec * m ények ugyanakkor azt is pélill^+^T' k 0 Sy Pártunk és kormányunk a jövőt illetően ls bizton számíthat megyénk dolgozóira, ipari munkásaira, valamint a megye minden egyes dolgozójának támogatására. Engedjék meg, hogy bár mint képviselő, egész megyénk minden dolgozóját képviseljem, mégis mint szűkebb otthonom, Tatabánya szülötte és dolgozója röviden megemlékezzek a tatai szénmedence ellenforradalom utáni fejlődéséről és az elmúlt év eredményeiről. Szeretném ezt megtenni egyrészt azért, hogy a gyakorlati élet adataival igazoljam, hogy bányászaink, dolgozóink bíznak pártunkban, kormányunk politikájában és azt támogatják a jövőben is, másrészt azért, hogy e számokon keresztül azok a kishitűek is meggyőződhessenek dolgozóink nagyszerű munkalendületéről, a szocializmus jövőbe vetett hitéről, és ezzel természetesen politikai állásfoglalásukról, akik az ellenforradalom alatt és az lazt követő időkben nem hittek dolgozóink alkotó készségében, lebecsülték erejüket, politikai fejlettségüket. A tatabányai szénbányászati tröszt 1958-as termelési tervfeladatát — mint már említettem — 2,9 százalékkal túlteljesítette, mégpedig minőségi szénben, amelyből 97 100 tonnával termelt többet tervénél, annak egyidejű minőségjavításával az átlagos fűtőértéket a túlteljesítéssel párhuzamosan növelte. E körülmény annál inkább figyelemre méltó, mivel a dorogi szénmedencében bekövetkezett objektív nehézségek számos fogyasztónak minőségi szénnel való kielégítését veszélyeztették. A tröszt napi termelése 1956 első háromnegyed évéhez viszonyítva 10,4 százalékkal emelkedett. A produktív teljesítmény ugyanezen idő alatt 7,8, az üzemi teljesítmény pedig 5,1 százalókkal haladta meg a bázis-időszak tényszámait. A termelés felfutásával, valamint a termelékenység emelkedésével egyidejűleg állandó javulás tapasztalható az önköltség csökkentése terén iis. Bár 1958-ban még 1 százalékkal magasabb volt a megye bányáiból kikerülő szén egy tonnájára jutó forintköltség, mint 1956 első háromnegyed évében, ennek ellenére a fejlődés jónak mondható, mivel 1958ban az 1957-es évhez viszonyítva az önköltséget kerek 10 százalékkal csökkentették. Az elmúlt évben a tatabányai szénbánvászati tröszt kapacitást tartó, illetve növelő beruházások céljára 89 millió forintot kapott a népgazdaságtól. E keret nem elégítette ki teljes mértékben a tröszt szükségletét, ezért 12 millió forint középlejáratú hitelt vettek fel. Ezzel lehetővé vált egy újonnan felismert szén telep művelési fejlesztése, és eddig nehezen művelhető teleprészek gyors megfogása. Ugyancsak hasonló eredményekről számolhatnak be az oroszlányi és dorogi bányászok. Az oroszlányiak a termelékenységet 2,8 százalékkal, a dorogiak pedig 1 százalékkal emelték ate előirányzott tervhez viszonyítva. A költségek csökkentése terén az oroszlányiak 2,4 százalékkal olcsóbban termeltek az előirányzottnál, míg a dorogiak ugyanezen mutatót, ha kisebb mértékben is, de 0,4 százalékkal megjavították. A megye ipari termelő erőinek komoly fejlődésével lépést kell tartania a mezőgazdaság fejlődésének is. Az MSZMP-nek a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozata gyorsan előre viszi a mezőgazdaság szocializálását, a mező-
