Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-3

123 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 124 gazdaság nagyüzemi termelésének megvalósítását. Bejelenthetem, hogy a tegnapi adatok alapján 16 000 katasztrális hold föld már megyénkben a termelőszövetkezetek kezében van, és ez a mai napon csak növekedett. Megyénk egyénileg dolgozó parasztsága egyre inkább megérti, hogy a szocializmust csak fejlett termelési módszerek mellett, fejlett mezőgazdaság kialakításával lehet eredményesen építeni. A nemrégen megindult szervező munkán keresztül több falunk szocialista község lett. Ezt a munkát tovább folytatjuk. Tisztelt Országgyűlés! Az 1959. évi költségvetés előttünk álló tervezete újabb bizonyíték arra, hogy népünk saját erejéből megteremtette a népgazdaság egyensúlyát, sőt az ellenforradalom okozta károk elhárítására nyújtott jelentős összegű baráti hitelek törlesztését is el tudtuk kezdeni. Az új költségvetés biztosítja a termelés további tervszerű emelését, újabb jelentős lépéssel járul hozzá 3 éves tervünk teljesítéséhez, illetőleg túlteljesítéséhez. Az állami vállalatok forgalmiadó és nyereségbefizetései tovább emelkednek, számos 1958-ban még veszteséges vállalat erre az évre nyereséget tervezett. A költségvetés bevételeinek mintegy 10 százalékos emelkedése nagyobb lehetőséget nyit meg népgazdaságunk fejlesztése terén. Az elmúlt évinél több mint 20 százalékkal nagyobb beruházási alapot biztosít az ipari és mezőgazdasági termelés korszerűsítésére, műszaki fejlesztésére. A beruházási keretek felemelése lehetővé teszi a nehézipar és ezenbelül a szénbányászat részére nagyobb fejlesztés előirányzását. A megye szénbányászati trösztjei 17 százalékkel többet fordíthatnak ipari beruházásokra

t mint az előző évben. Tatabánya ez évben 69 millió forintot kap, összesen 13 százalékkal többet, mint 1958-^ban. A dorogi szénbányák azonban résziben rekonstrukciós tervük végrehajtására az előző évinél több mint 43 százalékkal többet, .összesen 87 millió forintot fordíthatnak a bányák fejlesztésére. Az állami költségvetés részéről vállalt juttatást, segítséget a megye vállalatai feszítettebb terveikkel, a termelékenység emelésével, az önköltségek alacsonyabb szinten tartásával igyekeznek viszonozni. A népgazdasági tervben előirányzott jelentős ipari termelési felfutás több energiát, tőlünk bányászoktól pedig több szenet kíván. A megye szénbányászati trösztjei közül Tatabánya 3,5 százalékkal, Oroszlány 6,6 százalékkal vállalt többet az előző évben túlteljesített tervéhez képest. A termelésnek ilyen mérvű emelése azt jelenti, hogy az 1958. évi eredeti tervhez képest Tatabánya 6,6 százalékkal, Oroszlány pedig 9 százalékkal fog többet termelni, mint 1957-ben. Bányáink komoly erőfeszítéseket tesznek az önköltség csökkentése terén. Ezáltal is részt kívánnak venni a népgazdaságra háruló feladatok anyagi fedezetének előteremtésében. A szénbányák a már említett jelentős mérték*ű termelési felfutást a költségszint csökkentésével kívánják segíteni. Az 1959. évi költségvetés számai visszatükröződnek a szénbányászati trösztök fejlesztési, beruházási és termelési előirányzataiban. A nagyobb fejlesztési lehetőségek az egész dolgozó nép anyagi és kulturális előrehaladását, a szocializmus gyorsabb ütemű építését szolgálják. Költségvetésünk a béke költségvetése, a békés építést irányozzák elő, nem a tömegpusztító fegyverek előállítása érdekében fokozzák a bevételeket, hanem a nép érdekében, az egész nép anyagi jólétének emelése érdekében. Nagyobb feladatok, nagyobb erőfeszítést és figyelmet kívánnak a dolgozóktól. A munkafegyelem, melyet az ellenforradalom több helyütt erősen fellazított, ma már megyénkben nagyjában helyreállt, bár még van kívánnivaló. Azonban elmondhatom, hogy az öntudatos munkások példamutatásukkal hatnak dolgozó társaikra, s ebben elöljárnak a kommunisták, a KISZ-fiatalok és a becsületes pártonkívüli dolgozók. A megye általános ipari problémáján és fejlesztésén túlmenően, röviden szeretnék foglalkozni megyénk dolgozóit legélénkebben érintő lakásproblémákkal is. Tudom, hogy e tekintetben a lakosság igényei nem mindig számolnak a népgazdaság anyagi lehetőségeivel, mégis szükségesnek tartom olyan kérdésre is rámutatni, amely elsősorban Tatabányán, hazánk legnagyobb bányavárosában a termelés távlatait, a közeljövő problémáit is szorosan érintik. Mint ismeretes, a régi kolóniák és lakótelepek zöme 30—40 esztendővel ezelőtt épült, mellőzve a legelemibb egészségügyi követelményeket, s mint a múlt átkos öröksége maradt ránk. E körülményeket és ezek egészségtelen voltát nem tartom szükségesnek a tisztelt Országgyűlés előtt is részleteiben elemezni, hiszen azok ismertek. Bár provinciális kérdésnek tűnik, azonban ez a probléma — a széntermelés tervezett felfutását is figyelembe véve, s nem utolsó sorban arra való tekintettel, hogy Tatabánya alapszenet termelő bányamedence — nemcsak Tatabánya, de Komárom megye határain is túlnőtt. Miről van szó? A tatabányai szénbányák termelésének jelenlegi szintjét biztosítani, illetve annak kapacitását növelni csak úgy lehet, ha biztosítjuk új aknák időben való megnyitását. Ez azonban nagy költséggel jár. Kiindulva abból, amit Àntos elvtárs, de Fock elvtárs is hozzászólásában kihangsúlyozott: az idő, a pénz, a takarékosság, s a rendeLkezésre álló beruházási keretekkel való ésszerű gazdálkodás — kötelességemnek tartom itt, e helyen felvetni, a már említett okok miatt, Tatabánya égető problémáit. Miről van szó? A lakótelep jelentős része művelés alatt álló területekre épült, sot már a kapitalista rendszerben a telepek felső részét leművelték, s ennek következtében az amúgy is primitív lakások nap mint nap mindjobban tönkremennek. Az alatta elfekvő szénvagyon jelentős, több mint 15 millió tonna, s annak kiművelése észszerű és célszerű. Helyesebb — véleményünk szerint — az itt elfekvő szénvagyon leművelése, és a szénbányák ezt tervbe is vették, annál is inkább, mert a meglévő bányaüzemekből megközelíthető, és ezúton jelentős beruházási összegek megtakarítása érhető el. Míg ha a kapacitás tartásához, sőt növeléséhez szükséges új aknákat telepítik, az jóval nagyobb összegű be-