Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-3
93 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 94 Országgyűlést, elfogadja-e a javaslatot? Akik elfogadják, kérem kézfeltartással jelezzék azt. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a javaslatot elfogadta. Az ülést 15 percre telfüggesztem. (Szünet: 11.38—12.03.) (Az elnöki széket Dinnyés Lajos foglalja el.) ELNÖK: Az ülést újból megnyitom. Bejelentem, hogy a költségvetési vitában a mai napra *pck Jenő, Veres József, Prieszol József, Brutyó •Janas, Zábráczky Géza, Benkei András, Krizsanyik Jánosné, Bakos István, Szobek András és ttarta András képviselőtársaink jelentkeztek szólasna. Fock Jenő képviselőtársunkat illeti a szó. , FOCK JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés tárgyalása jó alkalmat biztosít arra. n °gy megtárgyaljuk a népgazdaság elmúlt évi ^unkáját, szóljunk az eredményekről és hibákr °l, valamint kijelöljük a legközelebbi feladatainkat. A költségvetés tárgyalása egyúttal értékelése az 1958. évi terv és költségvetés végrehajtásának, továbbá útmutatás az 1959. évi népgazdasági tervekben megszabott feladatok megvalósításához. Az Országgyűlés elé terjesztett költségvetés arról adott számot, hogy az elmúlt esztendőben a Part Központi Bizottsága által kidolgozott politikát, kormányunk irányításával, sikerre vitte Golgozó népünk. Hazánk helyzete mind politikai, l^nd gazdasági tekintetben megszilárdult. , obbre haladtunk a szocializmus építésében, °|gozó népünk életszínvonalának emeléséből, édesítettük, sőt túlteljesítettük a népgazdasági ervet és jó eredménnyel zárult az 1958. évi alarm költségvetés végrehajtása is. . 1958-ban célul tűztük ki, hogy saját erőforasainkból szilárdítsuk meg népgazdaságunk elyzetét és a termelés bővítésével, a termeléenység emelésével, az önköltség csökkentésée r a műszaki színvonal fejlesztésével biztosít^ k . népgazdaságunk egyensúlyát. Mindezek apján terveztük megalapozni, szilárd bázisra yezni az életszínvonal emelésében már elért rábK^&ny^k^' sőt ezen túlmenően, bár a kor, D . la knál szerényebb mértékben, tovább nöeini az életszínvonalat. tíi , olgozóink magukévá tették ezeket a célkidn] 68 ^ ^ s az e #ész év folyamán szorgalmasan ho ^ 02 ^ a k megvalósításukért. így vált lehetővé, gy iparunk termelése magasabbra emelkedett, ^nt azt terveztük. von "I^^^J^ítettük a termelékenység emelésére ban« 6 tervünket is- Az állami iparban 1958k£. sz azalékkal volt magasabb az egy munban a 2 Ut ^ teljes termelés, mint egy évvel korábr A * Az ipari termelés növekedésének kétharmad e a termelékenység emelkedéséből adódott. t kedvezően alakult az elmúlt évben az ipari t > me lés önköltsége is. Az előirányzatokat e m , en is túlteljesítettük. Ennek közvetlen eredutl nye a közeljövőben, az évi mérlegek lezárása <,_ ,*}' a dolgozóknak kifizetendő nyereségrésze^aesben is kifejezésre jut. szín erea-mények kedvezően hatottak az életv , , Von al emelésére vonatkozó terveink meglátására. A munkások és alkalmazottak egy e jutó reáljövedelme emelésének tervét nemcsak megvalósítottuk, hanem némileg túl is teljesítettük. A munkások és alkalmazottak részére folyósított munkabérek és személyi jellegű kifizetések összege 8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés részben a nyereségrészesedésből — ez önmagában körülbelül 900 millió forint — részben a foglalkoztatottak számának növekedéséből, valamint az átlagkeresetek emelkedéséből adódott. Előbbre haladtunk a műszaki színvonal fejlesztésében is. Az egész év folyamán törekvés volt tapasztalható új gyártmányok, új technológiák és eljárások bevezetésére és alkalmazására, a minőség javítására és a választék bővítésére. Számos új gyártmány készült el és sok új termék sorozatgyártása is megkezdődött. Az ipar vezetői, mérnökei, technikusai és ipari dolgozóiak joggal lehetnek büszkék az e téren elért, az elmúlt éveket messze meghaladó méretű fejlődésre. Bár a műszaki színvonal emelésében voltak megbecsülendő törekvések és igen komoly eredménvek, ezek nem takarhatják el. hogv a fejlődés üteme még korántsem kielégítő. Világszerte rohamos tempóban fejlődik a technika és ha meg akarjuk állni helyünket a világpiacon —* már pedig ezt akariuk — akkor alapvető feladatnak kell tekinteni a műszaki ' színvonal még gyorsabb fejlesztését. Népünk igényei az~eletszínvonal emelése nyomán egyre nőnek, külkereskedelmi forgalmunk is egyre bővül. Mindez azt követeli, hogy maximális erőfeszítéseket tegyünk a termékek korszerűsítésérc, a gyártási technológiák fejlesztésére. Ehhez megvan minden lehetőségünk. Van magas képzettségű, szakmáját szerető munkásgárdánk, vannak kitűnő mérnökeink és kiváló tudósaink, össze kell fognunk ezeket az erőket és az eredmény nem maradhat el. Gazdasági vezetőink, pártszerveink, társadalmi szervezeteink és különösen a szakszervezet, tartsák elsőrendű kötelességüknek a műszaki fejlesztés területén mutatkozó viszonylagos elmaradás megszüntetését. Szocialista fejlődésünk meggyorsítása szempontjából igen fontos kérdés, hogyan használjuk fel a rendelkezésünkre álló beruházási összegeket. Az elmúlt évben értünk el némi javulást " ebben a vonatkozásban is. Ez elsősorban abban mutatkozott meg, hogy évek óta először, csökkent a befejezetlen beruházások állománya. Ez arra is utal, hogy nőtt a koncentráció, helyesebben használjuk fel a rendelkezésre álló erőforrásokat. A jellemző azonban nem ez. őszintén meg kell mondani, hogy a beruházásoknál fennálló régi betegség, — az erők szétforgácsolása -— még egyáltalán nem szűnt meg. Még mindig túl sok objektumot építünk egyszerre. Nem megfelelő még a beruházások előkészítése. Az építkezések tovább tartanak, mint az műszakilag indokolt volna. Többe kerülnek, mint amennyit az előzetes költségvetések előirányoznak. Véleményünk szerint itt a legfőbb ideje rendet teremteni a beruházások területén. Annál is inkább meg kell ezt tennünk, mert beruházási feladataink állandóan nőnek és semmiképpen sem engedhetjük meg, hogy szűkös erőforrásaink hasznosítása korlátozódjék a beruházások megvalósításának nem kielégítő szervezettsége miatt. Az Országos Tervhivatalnak, a Beruházási Bankríak, a mi-