Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-16

Az Országgyűlés 16. ülése 1960. december 9-én pénteken délelőtt 10 órakor Rónai Sándor elnöklete alatt Jegyzők : Grescsák János és dr. Pesta László Tárgyai : Hasáb Ülés megnyitása 901 A mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatokról szóló beszámoló feletti vita folytatása 901 Felszólaltak : Papp Lajos 901 Boros Gergely 907 Lombos Ferenc 911 Kádár János államminiszter 919 Határozathozatal 946 Ülésszak bezárása 946 Az ülésen jelen voltak : Dr. MÜ NN IC II FERENC, a Minisztertanács elnöke, KÁLLAI GYULA, a Minisztertanács első elnökhelyettese, KÁDÁR JÁNOS államminiszter, BEN KE VALÉRIA művelődésügyi miniszter, B1SZKU BÉLA belügyminiszter, CZ1NEGE LAJOS honvédelmi miniszter, CZOTTNER SÁNDOR nehézipari miniszter, CSERGŐ JÁNOS kohó- és gépipari miniszter, Dr. DOLESCHALL FRIGYES egészségügyi miniszter, KISHÁZI ÖDÖN munkaügyi miniszter, KOSSÁ ISTVÁN közlekedés- és postaügyi miniszter, KOVÁCS IMRE élelmezésügyi miniszter, LOSONCZI PÁL földmüvelésügyi miniszter, Dr. NEZVÁL FERENC igazságügyminiszter, NYERS REZSŐ pénzügyminiszter, Dr. SIK ENDRE külügyminiszter, TAU SZ JÁNOS belkereskedelmi miniszter, TRAUTMANN REZSŐ építésügyi miniszter. (Elnök: RÓNAI SÁNDOR. — 20,00 óra.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. Bejelentem, hogy a mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatokról szóló vitában a már bejelentett szónokokon kívül Lombos Ferenc képviselőtársunk is jelentkezett szólásra. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik a mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatokról szóló vita folytatása. Papp Lajos képviselőtársunkat illeti a szó. PAPP LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Losonczi Pál földművelésügyi miniszter elvtárstól részletes és konkrét beszámolót hallottunk mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének jelenlegi állásáról és a jövő feladatairól. Fehér Lajos elvtárs hozzászólásában kimélyítette ezt a témát és ugyancsak aláhúzta, hogy a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság megszilárdítása és bővítése igen sokrétű feladatot ró ránk. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során nagy feladatot kell elvégezni az építőiparnak is és én erről kívánok a továbbiakban beszélni. A mezőgazdasági épületek egyszeri szemléletre egyszerűnek látszanak, azonban az országnak, a népgazdaságnak igen jelentős tényezői. Jelentőssé teszik ezeket az építkezéseket azok a hatalmas összegek, melyeket népgazdaságunk megvalósításukra fordít. De jelentőségüket még inkább növeli nagy számban való előfordulásuk és az építőipar szempontjából az, hogy jelentős mennyiségű építőanyagot igényelnek. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság nagy beruházást igénylő kérdéseit egyik napról a másikra nem lehet megoldani. A népgazdaság teljesítőképessége a feladat fokozatos elvégzését teszi csak lehetővé. A párt és a kormány a felszabadulás óta minden évben jelentős összegeket bocsátott a termelőszövetkezetek rendelkezésére építkezéseik megvalósításához. Ezt a támogatást természetesen 1959-től, az ugrásszerű fejlődés évétől kezdve megsokszorozta. 1958-ban még csak 300 millió forint volt a termelőszövetkezetek építési munkáinak értéke. 1959-ben már több mint egy és fél milliárd, ebben az évben, 1960-ban ugyancsak egy és fél milliárd értékű munka valósul meg. Az 1961. évi építőipari feladat nagysága előreláthatólag azonos szintet fog elérni. Ehhez a munkához hatalmas tömegű építőanyagra és igen sok munkáskézre van szükség. ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ 42