Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-15

895 Az Országgyűlés 15. ülése 1960. évi december 8-án, csütörtökön 896 tén. Egy példa csak, kukoricából: a hagyományos paraszti tőszám 10—12 000. Ha ezt 20—22 000-re emelnénk, akkor megyénkben 125 000 katasztrális hold kukoricavetést figyelembevéve, mintegy 900 000 mázsával termelhetünk többet. Ez 180 ezer sertés meghizlalásához szükséges takarmányt jelent. Nemesített vetőmagvak elterjesztése, kenyérgabona, kukorica, burgonya és egyéb területen. Mindezek nem álmok, több termelőszövetkezet és állami gazdaság már az idén hasznosította és kicsit jobb szervezéssel, szélesebb körben tudná ezeket alkalmazni. Két kérdésben azonban felsőbb támogatás szükséges ehhez: gép és műtrágya segítség. Tudom, hogy a népgazdaság teherbírása véges. Mégis azt javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy ha bevételi tervünket a.munkások, parasztok, értelmiségiek jobb munkája eredményeképpen túlteljesítjük, annak egy részét a mezőgazdaság megsegítésére, elsősorban gép és műtrágya segítségre fordítsuk. A szocialista mezőgazdaság megteremtése, a gazdasági alap megváltozása lehetővé tette, hogy a tsz parasztok gondolkodásában, egymáshoz való viszonyában, a falu életében nagy társadalmi átalakulás menjen végbe. Az átalakulás lényege, hogy megszűnőben van a kapitalizmusból származó, a kisparaszti gazdálkodásból, a gazdasági alapból fakadó farkastörvény, a szegény- és középparaszti ellentét, a felvég-alvég, a bugris-kódis szó használata. Minden községben megtalálható volt, hogy pereskedések folytak közeli rokonok között, egy-két hold földért. A gyermek képes volt apját, testvér a testvérét a földből kiforgatni és embertelen módon még a föld jövedelméből is kizárni. Egy példa csak: a kaposvári járásbíróságnál per folyt. A pert a 80 év körüli apa, Sipos Ádám kisparaszt, kaposgadai lakos indította veje és leánya ellen. A perből a következő tényállás derült ki: az apa minden vagyonát felosztotta gyermekei között. A vagyon nagyobbik részét leányára hagyta, annak kikötése fejében, hogy öregségében eltartja, gondozza. Egy évig rendben is volt minden. Utána azonban a fiatalok panaszossá tették a szerződésben kikötött „panasztalan" kenyeret, szidták, korholták az öreget, elhanyagolták tartását. A legszükségesebb élelmezésről sem gondoskodtak, végül pedig kizárták a lakásból. A birtokkal rendelkező apa így gyermekei könyörtelen eljárása folytán idegenek kegyelemkenyerére szorult. Embertelen sors, emberhez nem illő cselekedetek voltak ezek. Ezek jellemezték a múltat. \ Ma már új, emberibb viszony kezd kialakulni a termelőszövetkezeti parasztok között. Ez nem magától, spontán történik, hanem a helytelen nézetekkel és gyakorlattal szemben vívott harcban. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy új embertípus kezd kialakulni a tsz tagok, tsz vezetők között. Olyan emberek, akik ízlelik, hogy mit jelent tenni a közösség érdekében és már látják, hogy ezen keresztül visz az út az egyéni boldogulás felé. Ma már ezrével és tízezrével vannak ilyen emberek. Egy pár példát szeretnék csak megemlíteni ezzel kapcsolatban: Olyan emberek, akik féltek a szövetkezettől, mint ördög a tömjéntől, mert nem tudták egyszerűen, hogy mi az: a kapospulai Retek, a zimányi Bizderi és még sorolhatnám, pártonkívüli emberek — ezek ma már bátran mondanak véleményt, paraszttársaik nevelésével foglalkoznak, védik a közös vagyont, s akiknek irányításával a gyakorlatban is bebizonyosodott az az igazság, hogy a szövetkezetben jobban, emberibb módon élnek az emberek. Ezekben a szövetkezetekben 40—o0 forintot ér egy munkaegység. Sok olyan paraszt van a mi megyénkben és máshol is, mint Mészáros Ferenc, Csikvári György, Jancsi Jenőné, Kovács Máté és a többiek, akik azt mondják, hogy nemcsak a földjüket, de a szívüket is bevitték a termelőszövetkezetbe és így is dolgoznak. Tapasztalataink bizonyítják, hogy jó úton járunk az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály kialakításában. Ahogy már említettem, csökkent a volt kis- és középparasztok, a régi és új tsz tagok közötti ellentét és nem egy helyen a volt kulák is beleilleszkedik a közös gazdaság rendjébe. A termelőszövetkezeti parasztok egyetértenek vele és annak érdekében dolgoznak is, hogy szűnjék meg az acsarkodás, a gyűlölködés és helyette a megértés, a megbecsülés és az embertársi szeretet jusson előtérbe. A szocialista mezőgazdaság megteremtése jelentős változást hozott nemzetiségi községeinkben is. A délszláv lakosság a Horthy-rendszerben kettős elnyomás alatt volt. A kizsákmányolók elnyomása alatt és Horthy nemzetiségi politikájának elnyomása alatt. Ezek voltak a megye legszegényebb községei. A nyomor, a betegség, a sötétség ezekben a községekben uralkodott. Az analfabétizmustól kezdve a bekötőút-hiány, a villanyhiány elsősorban ezeken a területeken jelentkezett. A délszlávok-lakta falvakban a tsz parasztok ma már példamutatóan dolgoznak. A tótújfalui Határőr, a szentborbási Béke megyeileg is a legjobb szövetkezetek közé tartoznak. Ma ezek az emberek jobban élnek, mint bármikor éltek. De ezt tapasztaljuk a német nemzetiségű községeinkben is. Erősödik a kölcsönös megbecsülés a nemzetiségi községekben egymás és a magyar népi demokrácia iránt. Nagyra értékeljük a falun élő és dolgozó értelmiségiek munkáját. Csak az elismerés hangján tudok beszélni a falusi pedagógusokról, mezőgazdasági szakemberekről, orvosokról. Gondolkodtunk, mi az alapja annak, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével növekedett ezek aktivitása, ök megmondták: ahogy a felszabadulás előtt fel tudták kutatni a falu életét, nyomorát, de megváltoztatni nem — jelen pillanatban pedig módjuk és lehetőségük van arra, hogy megváltoztassák a falu életét, szebbé és embeiibbé tegyék. És ez az alapja annak, hogy így dolgoznak. (Taps.) A gazdasági alap megváltozása lehetővé tette azt a nagy változást, amely ma falvainkban a művelődés, a kultúra területén végbemegy. Egy-két példa: falun az általános iskola VII.— VIII. osztályába csak a mi megyénkben 2851 fő tanul. A kihelyezett mezőgazdasági technikumi osztályokban 300, az ezüstkalászos gazda tanfolyamokra több mint 2000 fő jelentkezett. Száz , tsz elnök vett részt elnökképző tanfolyamon, olyan emberek, akik közül sokan még a faluból sem mozdultak ki a múltban. Falun tsz klubokat nyitnak. Több tsz tag színházi bérletet vált,