Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-15

887 Az Országgyűlés 15. ülése 1960 A kunhegyesi Lenin termelőszövetkezet 45 katasztrális hold lucernát öntözött. Kétszeri kaszálással holdanként 43 métermázsa száraz lucernaszénát takarított be, a harmadik kaszálást magnak hagyták. Ugyanez a termelőszövetkezet 25 katasztrális holdon átlagban 300 métermázsa cukorrépát termelt egyszeri öntözéssel, míg a terület egy részén kétszeri öntözéssel 400 métermázsa volt a holdankénti termésátlag. Ezek az eredmények a megye mezőgazdasági termelésének történetében mind ez ideig ismeretlenek voltak. Az öntözés terjedésével azonban egyre gyakoriabbakká és megszokottabbakká, sőt reméljük, hogy néhány éven belül már jellemzőkké válnak. Igen nagy szükség is van rá, hiszen megyénk — hogy csak egy területet emeljek ki — minden évben nagy takarmánygondokkal küzdött, A takarmányellátás igaz, még ma sem véglegesen megoldott, bár az őszinteség kedvéért azt is meg kell mondanom; ebben jelentős szerepe van annak, hogy állatállományunk lényegesen magasabb, mint bármikor, de az előrehaladás a takarmány területén igen jelentős és bizonyosak vagyunk benne, hogy a következő években az öntözés segítségével mind szálas, mind pedig szemestakarmányból nemcsak a nekünk szükséges mennyiséget leszünk képesek megtermelni — bár már annak is óriási jelentősége lesz —, hanem azon felül még értékesíteni is tudunk. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az állatállomány fejlesztése terén az eddiginél gyorsabb ütemben haladjunk előre. Az öntözött területek nagyságának és az öntözés iránti igényeknek a növekedése fokozta korábbi nehézségeink egy részét és új nehézségeket is felszínre hozott. így például a csatornahálózat egyre inkább kevésnek bizonyul és miután előreláthatóan a közeli években az új csatornák építésére felhasználható összeg eléggé korlátozott lesz, egyértelműen rendezni kellene a belvízcsatornák öntözési célokra történő további hasznosítását. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, amely egyébként messzemenő segítséget nyújt számunkra az öntözésben, érthető okokból szeretné, ha a belvízlevezető csatornák öntözési célokra történő hasznosítása mielőbb teljesen megszűnne, hogy e csatornák mindig készen álljanak az esetleges belvízkár elhárítására. Véleményünk szerint e csatornák kettős hasznosítása igen jól megoldható. Először azért, mert a tavasszal keletkező belvizek levezetése idején öntözésre még nem szükségesek, másodszor pedig azért, mert nálunk az öntözési időszakban rendszerint száraz időjárás van, amikor belvizet elvezetni egyáltalán nem kell. Amennyiben esős nyár van, szintén nincs probléma, mert akkor az öntözés mellőzhető, vagy nagymértékben csökkenthető, a belvízlevezető csatornák eredeti rendeltetésükre hasznosíthatók. Még gyakran jelentkező hiba állami gazdaságainkban is, de különösen termelőszövetkezeteinkben, hogy a termelési ráfordítások csökkentése céljából túlságosan sokáig várják az esőt. Későn kezdik meg az öntözést, olyankor, amikor már a párnapos vagy éppen párhetes szárazság jelentősen csökkenti a termést. Számos tennivaló jelentkezik még az öntözéses gazdálkodás anyagi ösztönzésében. Ki kell évi december 8-án, csütörtökön 888 munkálnunk azokat a feltételeket, amelyek közvetlenül érdekeltté teszik a szövetkezetek tagjait, nemcsak az öntözésben, hanem az öntözés feltételeinek a megteremtésében is, mint például a mellékcsatornák építésében. Ha sikerül ezeket a feltételeket megfelelően kidolgozni, nem kétséges, hogy az öntözés olyan természetessé és általánossá válik, mint p milyen manapság a kapálás — bár reméljük, hogy a kapálás egyre inkább kimegy a divatból a vegyszeres gyomirtás alkalmazása révén. Szükségesnek tartjuk az öntözésre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálását és a jelenlegi követelményeknek megfelelő módosítását is. Az idevonatkozó 1086-os határozatnak, bár nem nagyon régi a határozat, már számos pontja elavult, nem elősegíti, hanem gátolja, az öntözés nagyobb mértékű elterjedését. Javasolom e jogszabálynak a jelenlegi követelményeknek megfelelő kiegészítését, átdolgozását. Ugyancsak a földművelésügyi miniszter elvtárs figyelmébe ajánlom, hogy az öntözés céljára rendelkezésre bocsátott állami hitelek felhasználásában változatlanul tapasztalható a merevség. A Földművelésügyi Minisztérium ugyanis nemcsak a hitel nagyságát állapítja meg, hanem az összegből beépítendő terület nagyságát is; ez önmagában természetesen helyes, a hiba ott van, hogy a területet nemcsak minimumként, hanem egyúttal maximumként is állapítják meg, tehát nem adnak lehetőséget, hogy a rendelkezésre bocsátott összegből az előirányzottnál nagyobb területet építsünk be. Egyre égetőbben jelentkező nehézség, hogy nagyon kevés az öntözéses szakemberek száma. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a Földművelésügyi Minisztérium az elkövetkező években további erőfeszítéseket tegyen — hangsúlyozom a továbbit, mert már van erőfeszítés a minisztérium részéről — speciális öntözési szakembereket és öntözési szakmunkásokat képző iskolák létrehozására. A tudományos dolgozókhoz is van kérésünk, mégpedig az, hogy fokozottabban tanulmányozzák az öntözésnek a talaj szerkezetére és a talajban végbemenő biológiai folyamatokra gyakorolt hatását, az öntözés módszereit és adjanak minél több konkrét, könnyen érthető és főleg egyszerűen, olcsón megvalósítható tanácsokat a gyakorlat embereinek. Feltétlenül szükséges szóvátenni, hogy az öntözési célokat szolgáló gépek és felszerelések gyártása terén sincs minden rendben. Azt megértjük, hogy a különböző nehézségek következtében nem tudjuk a szükséges mennyiségben gyártani őket, de az már őszintén szólva érthetetlen számunkra, hogy amit gyártunk, az miért nem komplett? Miért kell például különböző berendezéseket alkatrészek hiányában leszállítanunk, amelyeket így egész éven át nem lehet üzemeltetni,, a befektetett pénz és munka holt tőkeként jelentkezik, és segítség helyett csak bosszantják az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek dolgozóit, tagjait. Tisztelt Országgyűlés! A földművelésügyi miniszter elvtárs által előterjesztett beszámolót reálisnak tartom, ezért — bízva abban, hogy a szóvátett hiányosságok felszámolására mindanynyian megtesszük a szükséges intézkedéseket —