Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-15

883 Az Országgyűlés 15. ülése 1960. évi december 8-án, csütörtökön 884 Még általános probléma volt az, hogy a szerződtetéseknél alacsonyabb átlagterméssel számoltak, mint a valóság, pótszerződést nem kötöttek, vagy későn kötöttek. A felvásárló szerv mereven ragaszkodott a szerződésben rögzített mennyiséghez. Vitatkoztak, az idő húzódott, s végül felsőbb utasításra átvették az árut, de közben az áru ment tönkre. Ugyanakkor a fordítotja is előfordult: a termelőszövetkezetek a szerződésben lekötött árut nem adták át, hanem akadályközlést jelentve magasabb áron szabadpiacon hozták forgalomba. Ez például, különösen a Gülbaba és a rózsa burgonyánál fordult elő. Ezek után azonban szeretném leszögezni, tisztelt képviselőtársak, hogy a jellemző nem ez volt, hanem az, hogy ez évben tovább szélesedett és javult a szerződéses kapcsolat a termelés és értékesítés között. Sok tízezer tételből fordult elő néhány száz esetben a szerződési fegyelem kölcsönös megsértése. Milyen következtetéseket vontunk le a jövőre vonatkozóan? Erről néhány szót. A Minisztertanács, a Gazdasági Bizottság, de a SZÖVOSZ igazgatósága is ez évben többször foglalkozott a lakosság zöldség-gyümölcs ellátása körüli problémákkal. A hozott határozatok már ez évben is, de különösen a jövőre vonatkozóan kedvezően éreztetik hatásukat. A november elején hozott kormányhatározat alapul szolgál a felvásárlási, a zöldség-gyümölcs értékesítési munka megjavítására. A kormányhatározat felhívja az illetékes szerveket, hogy vizsgálják meg az eddiginél szorosabb együttműködés lehetőségét, a munka egyszerűsítését, a széttagoltság csökkentését, az áruérkeztetés és elosztás, lebonyolítás szervezett ésszerűsítésének lehetőségeit, a felvásárolt árumennyiség rendeltetésszerű gyors elhelyezését, hogy az áruromlás a minimálisra legyen csökkenthető. Az említett kormányhatározatok, gazdasági bizottsági határozatok és a felvásárló szervek tapasztalatai alapján is a SZÖVOSZ igazgatósága egész sor kérdésben konkrét határozatot hozott, állást foglalt. Például ilyenekben, hogy a nagyobb árubiztonság, a jobb áruellátás érdekében szerződtető, felvásárló szerveinknek arra kell törekedniük, hogy az előirányzott termelési szerződéseket 1961-re túlteljesítsék, s a szerződtetésekkel kapcsolatban ez évben előfordult hibákat előzzék meg, illetőleg küszöböljék ki. Jövőre a lehetőségek szerint biztosítani kell, hogy termelőszövetkezeteinknek a zöldségre kötött termői ősi -: szerződései összhangban legyenek a termelőszövetkezetek munkaerő-helyzetével. A felvásárlás- { nak is elő kell segítenie — ahol erre szükség van —, hogy alkalmazzák, azokat a jövedelem elosztási módszereket, amelyek az ez évi tapasztalatok alapján jól elősegítették a zöldségfélék betakarítását. Következetesen érvényt kell szerezni annak az alapelvnek és az ebben a kérdésben kiadott rendelkezéseknek, hogy a felvásárló szer- j vek minden étkezésre alkalmas árut minőségé- j nek megfelelő áron átvegyenek. Ezzel kapcsolatban az értékesítési terveket úgy kell összeállítani, hogy azok necsak a szerződéssel lekötött árumennyiséget, hanem a mezőgazdaságban termelt, a népgazdaságnak szükséges összes árumennyiséget vegyék figyelembe. Ugyanakkor elő kell segítenünk, hogy termelőszövetkezeteink a mennyiségi termelés mellett a megfelelő, időben történt szedéssel és válogatással a minőségi követelményeknek is eleget tegyenek. A termelőszövetkezetek közös gazdaságában termelt áru átvétele mellett földművesszövetkezeteinknek továbbra is nagy gondot kell fordítaniuk a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában és egyéb szektorokban termelt áruk átvételére is. Feltétlenül tovább kell javítani az átvétel és az értékesítés munkáját. El kell érni, hogy a mezőgazdaságban termelt áru minél rövidebb úton, minél jobb minőségben, minél kevesebb költséggel és a termelt minőségnek megfelelő áron kerüljön a fogyasztóhoz. Befejezésül, tisztelt képviselőtársak, szeretném még egyszer aláhúzni, hogy ez évben a kisebb és a nagyobb hibák mellett is a jellemző az volt, hogy termelőszövetkezeteinkben, különösen az alapvető zöldségfélékben, a burgonyában, a paradicsomban, a paprikában, a káposztafélékben igen gyors volt az árutermelés fejlődése. Termelőszövetkezeti parasztjaink, tsz. asszonyaink felelősséget éreztek az ellátásért, rengeteget fáradoztak a palántázással, a növényápolással, és sokszor bizony egyéb, sürgős mezőgazdasági munkák idején a betakarítással, azért, hogy legyen áru az üzletekben, a piacon. Azok a nehézségek, amelyek a termelés és a felvásárlás összhangjában ez évben tapasztalhatóak voltak, átmeneti jellegűek, kiküszöbölhetők. Mind a termelőszövetkezetek, mind a felvásárló és a felvásárlást irányító szervek ez évben sokat tanultak. Ezeket a hibákat, vagy legalább is túlnyomó többségüket a jövőben feltétlenül ki fogjuk küszöbölni. Ezeket szerettem volna elmondani. Befejezésül szeretném leszögezni, hogy a földművelésügyi miniszter elvtárs beszámolójával teljes egészében egyetértek és képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Oláh György képviselőtársunk. OLÁH GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! A földművelésügyi miniszter elvtárs ismertette a mezőgazdaság helyzetét. Szóvá tette a kedvezőtlen időjárást, amely a nyári aszály formájában kedvezőtlenül befolyásolta növényeink terméseredményeit, majd az őszi túlzott mértékű esőzés révén szinte mérhetetlenül megnehezítette a betakarítást. Az ez évi meglehetősen szeszélyes időjárás nem egyedülálló ugyan, mégis újból figyelmeztet bennünket arra, hogy a mezőgazdaságban az időjárást mint tényezőt — és sajnos, mint bizonytalansági tényezőt — nem szabad figyelmen kívül hagyni. Különösen így áll ez az alföldi megyékben, amelyekben az évi csapadékmennyiség az országos átlagnál kevesebb, a csapadék eloszlása rendszerint kedvezőtlen s emellett nagy területek szikesek, rossz vízgazdálkodásúak, gyenge termékenységűek a talajok. A nagyüzemi gazdálkodás csökkenteni tudja az aszály által okozott károkat, mivel lehetősége van a fejlettebb agrotechnika alkalmazására. De ha csökkenti is a károkat, az időjárás szeszélyeit kiküszöbölni természetesen nem képes. Ezért az