Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-3
83 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február 19-én, csütörtökön 84 csony összegű nyugdíjellátásokat a kormány általában 25 százalékkal emelte. Komoly segítséget jelent a havi 850 forintnál kisebb nyugdíjat élvezőknél a házastársi pótlék bevezetése, ami 100 forinttal emeli az ilyen családok havi jövedelmét. A nyugdíjak emelésére 640 millió forintot irányoztunk elő és ezzel 430 ezer nyugdíjas helyzetén javítottunk. Figyelemreméltó, hogy 1951-ben a nyugdíjakra előirányzott összeg még csak 1,1 milliárd forintot tett ki. 1959-ben pedig ez már három és félszer ennyi, 3,9 milliárd forint. Ez év első felében sor kerül a családi pótlékok részleges felemelésére is. Emelkedik a 3 és ennél több gyermekes családok, továbbá az 1 és 2 gyermekes egyedülálló nők részére járó családi pótlék. Az emelés 220 ezer családot érint. A rendezés után a családi pótlék évi költségkihatása az eddigi 800 millió forintról 1,3 milliárd forintra emelkedik. Az 1959. évi költségvetés 350 millió forintot biztosít az egészségügyi dolgozók és pedagógusok bérének rendezésére. Ennek keretén belül 52 000 szakképzett egészségügyi dolgozó, orvos és gyógyszerész, továbbá 85 000 pedagógus részesül béremelésben. A bérrendezés következtében a fizetések emelkedése az orvosoknál átlagosan 21,3 százalékos, a gyógyszerészeknél 12.8 százalékos, az egészségügyi középkádereknél 10,3 százalékos, a pedagógusoknál pedig átlagosan 13,6 százalékos. A költségvetés előirányzatai a múlt évinél lényegesen nagyobb összegeket biztosítanak a dolgozó nép egészségügyi, szociális és kulturális ellátásának további javítására. Az egészséffüsvi, szociális és kulturális kiadások — a költségvetési összkiadások növekedését jóval meghaladó mértékben — 17,5 száza-t lékkai emelkednek. Lehetőségeink arányában tovább bővítjük az egészségügyi hálózatot. A kórházi ágyak száma — az ez évre előirányzott 500 ágyas fejlesztéssel — eléri a 69 000-et, ami kétszer annyi beteg kórházi kezelésére nyújt lehetőséget, mint a felszabadulás-előtt. A szakorvosi rendelőintézeti és gondozóintézeti napi rendelési órák száma 525tel emelkedik és összesen napi 24 500 lesz. Tovább bővítjük a nevelőotthonok és a szociális otthonok befogadóképességét. Az egészségügyi és szociális intézményeknél a hangsúly most az ellátás minőségének fejlesztésén van. Javítottuk az intézmények textil- és műszerellátását, valamint a betegek gyógyszerellátását. A szociális otthonokban, valamint a kórházak belosztályain emeltük az élelmezési normákat. Emellett javítjuk a kórházaknál és a klinikákon a létszámhelyzetet. Az utolsó három évben az ágyfejlesztés norma szerinti létszámszükségletén felül 4500 fővel növeltük a létszámot, ami már jelentős színvonalemelkedést biztosít. Kulturális intézményekre 420 millió forinttal fordítunk többet, mint 1958-ban. Ez évben 4000 új óvodai férőhely létesül. 1200 úi általános iskolai tanulócsoport és 200 új középiskolai tanulócsoport többletköltségeire nyújt a költségvetés fedezetet. A felsőfokú oktatásban részt vevő hallgatók száma 1200 fővel több lesz, mint az elmúlt évben volt. A költségvetésnek a népműveléssel kapcsolatos előirányzatai segítik a párt művelődéspolitikai irányelveinek a gyakorlatba való átvitelét. Az eddiginél nagyobb mértékben támogatjuk a művelődési otthonokat. Húsz százalékkal nagyobb összeg áll rendelkezésre az országos és a közművelődési könyvtárak könyvállományának gyarapítására. A színházi előadások száma 1000rel több lesz, mint az elmúlt évben. A költségvetés növekvő előirányzatokat tartalmaz a művészeti intézmények és a különböző művelődési feladatok támogatására. A tudományos kutatásra a költségvetés 18 százalékkal nagyobb összeget biztosít, mint az elmúlt évben. Elsősorban az atomfizikai, magkémiai, műszaki-fizikai, valamint az orvostudományi és biológiai kutatással foglalkozó intézetek előirányzatai emelkednek. A növekvő feladatokkal együtt emelkedik a költségvetési szervek és intézmények létszáma is. A létszámtöbblet döntő részét a kulturális szervek 5000 fős — ezen belül 3000 új pedagógus —, valamint az egészségügyi szervek 2800 fős emelkedése teszi ki. Annak a politikának megfelelően, hogy a helyi feladatok minél nagyobb mértékben a helyi tanácsok kezelésébe kerüljenek, 1959-ben is jelentős mértékben emelkedik a tanácsok költségvetése, öt évvel ezelőtt a tanácsok hatáskörében volt intézmények és feladatok pénzügyi kerete még nem érte el az 5 milliárd forintot, ma már megközelíti a 10 milliárd forintot. Kiadásaikat korábban nagyrészt állami hozzájárulásból fedezték. Ebben az évben — eltekintve a beruházásoktól — az átengedett állami bevételek a kiadások 88 százalékára nyújtanak fedezetet és csak a különbözetre biztosítunk állami hozzájárulást. A tanácsok gazdálkodási önállóságát növeli az is, hogy a többletbevételek felett maguk rendelkeznek. Az 1958-ban elért többletbevételeket az év végén nem vontuk el, hanem azokat az 1959. év folyamán felmerülő új költségvetési kiadásokra, illetőleg községfejlesztési célokra engedtük át. A lakosság fokozódó igényeinek kielégítésénél a tanácsok lehetőségeit komoly mértékben bővíti a községfejlesztési alap. A lakosság helyesli ezt a tevékenységet, szívesen támogatja és így a községfejlesztési alap, mint a helyi feladatok megoldásának pénzalapja, erőteljes fejlődést mutat. 1955-ben még csak 300 millió forint volt a községfejlesztési alap összes bevétele, 1959-ben ez az összeg már az 1 milliárd forintot is meghaladja. Hadd említsem meg. oéldának Bács-Kiskun megye 1959. évi községfeilesztési terveit. A megyében az év folyamán 93 km út, 5000 folyóméter csatornaépítés, 6 községben orvoslakás, 20 törpe-vízmű. 39 mélyfúrású kút, 7500 folyóméter vízvezeték létesítését vették tervbe. Emellett 45 tanterem bővítését, 9 művelődési ház és 1 mozi építését irányozták elő. Tisztelt Országgyűlés! Ismeretes, hogy 1959. január elsejével új termelői árak léptek életbe. A költségvetés még a régi árakon készült. Ezért a költségvetési törvényjavaslatban a Forradalmi Munkás-Paraszt
