Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-14

819 Az Országgyűlés 14. ülése 1960. évi december 7-én, szerdán 820 kaiaké lenne, ez beláthatatlan bajt okozhatna az emberiségnek, mert a rakétákat az imperialisták rögtön világuralmi igényeik fő adujává léptetnék elő. Erre utal az atombomba története is. Amikor az Egyesült Államok imperialistái azt hitték, hogy hosszú időre biztosították a maguk számára az atombomba monopóliumát — azonnal felléptek világuralmi igényeikkel és megindították a „hidegháborút". így járnak el azok, akik a népek leigázására törnek. Amikor az atombomba „titkát" a Szovjetunió is felismerte, s amikor a rakétatechnikában messze megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat, s a katonai erőviszonyok kétségtelenül a Szovjetunió javára változtak meg, a Szovjetunió ezt a helyzetet arra használta fel, hogy megtegye javaslatát az atomfegyver eltiltására, majd javasolta az általános és teljes leszerelést, így járnák el azok, akik az emberiség érdekeit és a béke védelmét tartják szem előtt. Most az imperialista vezérkarok lázas sietséggel dolgoznak az ún. „lokális" vagy kis háborúk tervein, kiskaliberű atomfegyvereket gyártanak, amelyeket a „helyi háborúk" frontvonalain szeretnének alkalmazni. Ámde — most olyan erőviszonyok alakultak ki, hogy ezek az imperialista próbálkozások — mind a „totális", mind a „lokális" háborúk kirobbantására — határozott visszavágásban részesülnének. A nemzetközi erőviszonyok megváltozásának, a szocialista világrendszer megerősödésének, s az imperializmus fokozódó hanyatlásának legfontosabb következménye, hogy a békeszerető erők hatalma és ereié, olyan nagy, hogy megakadályozhatja a háborút. A történelmi tapasztalatok is bizonyítják: a háborúk többé nem elkerülhetetlenek. Ezt a naffv jelentőségű tételt először a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusán Hruscsov elvtárs mondta ki s az 1957-es moszkvai Nyilatkozat az egész nemzetközi kommunista mozgalom egvik alapvető tételévé tette. A háború elkerülhetőségének lehetősége azonban automatikusan nem válik valósággá csak azért, mert ez a lehetőség objektív, s a mai nemzetközi erőviszonyok egvenes következménve. E lehetőség valóraváltásáért, a béke megvédéséért továbbra is szívósan harcolni kell. A béke megvédésének legfontosabb feltétele a tömegek mozgósítása és a nemzetközi békemozgalom nagy antiimperialista akcióinak kibontakoztatása. Soha nem volt olyan széleskörű és szerveze+t a békemozgalom, mint napiainkban. Ez a mozgalom — a múlthoz képest —» igen kedvező lehetőségek közepette tehet eleget magasztos feladatának, mert bizton támaszkodhat a szorin1i7mus ereiére. A nemzetközi békemozgalom célkitűzéseinek realitása elsősorban abban van, hogv a szocialista tábor államai következetes békepolitikát folytatnak, hogy a szocialista társadalmi rend a béke őre. A békéért folyt harcban a szocialista tábor országaival egvüttrrmködnok a semleges államok is: az Európában, Ázsiában Afrikáhan és Latin-Amerikában kialakult a pozitív semlegességet tanúsító államok békeövezete. A béke erői gyarapodnak a tőkés országokban is. Erről tanúskodnak azok a hatalmas tömegmozdulások, amelyek az év folyamán Olaszországban, Törökországban, Japánban, DélKoreában, s a kapitalista világrendszer más országaiban bontakoztak ki az élesedő fasiszta diktatúra, s a háború-párti amerikabarát kormányok ellen. A béke erőinek izmosodását eredményezték a közelmúltban lezajlott olaszországi, finnországi és japán választások is. A tömegek békevágyukat még az Amerikai Egyesült Államokban lezajlott elnökválasztási hadjárat alkalmából is kifejezésre juttatták, amikor nemet mondtak a hidegháború politikáját követő Eisenhower—Nixon-féle vonalnak, s keresik e csődbejutott politikai helyzetből a kivezető utat. A béke megvédéséért a munkásosztály, a kommunisták vezetésével széleskörű antiimperialista front alakítható ki, amely a munkásokon, parasztokon, értelmiségieken, városi kispolgárokon kívül felölelheti a burzsoázia egy részét is, amely felismeri, hogy számukra a háború azonnali pusztulást jelent, míg a békés egymás mellett élés alapján kölcsönös előnyökön nyugvó nemzetközi kereskedelmet bonyolíthatnak le a szocialista tábor országaival. A békéért folytatott harcban egyre többen ismerik fel, hogy a béke legfőbb biztosítéka a szocializmus, s egyre többen ébrednek tudatára annak is, hogy a béke legáldozatkészebb hívei a kommunisták. Tisztelt Országgyűlés! Napjainkban az emberiség két választás előtt áll: a pusztító háború, vagy a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élése. A szocializmus már születése pillanatában Lenin eszméjét, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét tette meg külpolitikájának vezérfonalává, s ehhez tartotta magát az elmúlt 43 esztendő alatt. Az imperialista nagyhatalmak mindeddig nem voltak hajlandók ezt az elvet elfogadni: ma azonban a nemzetközi erőviszonyok olyanok, hogy a békés egymás mellett élés elvét és gyakorlatát rákényszerítheti ük az imperialistákra. A békés egymás mellett élés elve nem az emberi társadalom mai viszonyainak konzerválását, a jelenlegi státus-quo örökös fenntartását jelenti, hanem egyszerűen azt, hogy a két világrendszer, a szocialista világrendszer és a kapitalista világrendszer egymással folytatott küzdelméből kizárjuk a háborút, mint eszközt, s a harcot a politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális fronton vívjuk meg. A szocializmus — mi meg vagyunk győződve erről — a békés versengésben győzelmet arat a kapitalizmus felett. A békés egymás mellett élés politikájának megvalósítása érdekében állhatatos küzdelmet kell folytatni azért, hogy a nemzetközi élet döntősre megérett problémáit tárgyalások útján oldjuk meg. A békéért folytatett harc legfontosabb gyakorlati kérdése ma a leszerelés ügyének elmozdítása arról a holtpontról, ahová a nyugati imperialista hatalmak juttatták. Amikor az imperialista nagyhatalmak népeik életszínvonalának leszorítása árán tovább folytatják a fegyverkezési hajszát, a világ népeinek kényszeríteniük kell a nyugati hatalmakat arra, hogy a leszerelés kérdéséről érdemben'tárgyaljanak. Támogatjuk a Szovjetuniónak az általános, teljes és ellenőrzött leszerelésre előterjesztett ja-