Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-3
79 Az Országgyűlés 3. ülése 1959. február lÚ-en, csütörtökön 80 lyát. Az aktív nemzetközi fizetési mérleg mutatja, hogy ezt a fő célkitűzést sikerült elérni ós emellett — mint már említettem — a népgazdaság állóalapjait is, forgóalapjait is a tervezettnél nagyobb mértékben tudtuk növelni. Ezek az eredmények a lakosság ellátásának legkisebb sérelme nélkül jöttek létre, amiről a fogyasztási cikkek bővülő választéka, az áruval telt kereskedelmi raktárak és üzletek tanúskodnak. Az 1958. évi tervteljesítés tapasztalatai azt mutatják, hogy a hároméves terv helyes feladatokra mozgósít és a gazdaságpolitikának az az alapelve, hogy a terv célkitűzéseit az ország reális lehetőségeire alapozva, a gazdaságosság fokozott érvényesítésével és a dolgozók anyagi érdekeltségének biztosításával kell megszabni, eredményesnek bizonyult a népgazdaság tartalékainak feltárására. A gazdasági vezetés a mennyiségi eredmények túlhajtása helyett a szükségleteknek megfelelő gyártmányösszetétel kialakítását, a gyártmány és gyártáskorszerűsítést, a helyes termelési szerkezet kialakítását, a termelési költségek csökkentését helyezte előtérbe. Eredményeseknek bizonyultak a bérgazdálkodásban, a beruházások tervezésében végrehajtott intézkedések. A felvásárlási árpolitika és a termelőszövetkezetek támogatásának új rendszere előnyösen befolyásolta a mezőgazdaság eredményeit. A helyes vezetés, a dolgozók áldozatkész munkája meghozta a kedvező eredményeket. A hároméves terv első esztendejének mérlege komoly gazdasági sikerekről tanúskodik. Ma már meg lehet állapítani, hogy az ellenforradalmi károk helyreállításának időszaka lényegében lezárult, a bővített újratermelés folyamata hazánkban teljesen normális, minden feltételünk megvan ahhoz, hogy most már erőinket döntően az előrehaladásra, a népgazdaság fejlesztésére, a szocialista építés meggyorsítására összpontosítsuk. Ezeknek a céloknak a szolgálatában áll az előterjesztett 1959. évi költségvetés. Tisztelt Országgyűlés! Az 1959. évi költségvetés teljes összhangban van a folyó évre jóváhagyott népgazdasági tervvel. A költségvetés bevételei 52 896 millió forintot, kiadásai 52 059 millió forintot tesznek ki és ennek megfelelően a költségvetési mérleg 837 millió forint bevételi többletet mutat. A költségvetés bevételei 5,6 milliárd forinttal — 11,9 százalékkal — magasabbak az elmúlt évhez képest. A bevételi többlet döntő része az állami vállalatok befizetéseiből származik. A népgazdasági terv az állami iparban a termelés 5,4 százalékos emelkedését, a költségek színvonalának 1,2 százalékos csökkentését irányozza elő. Az állami vállalatoktól származó forgalmiadó-bevétel 1,5 milliárd forinttal haladja meg az 1953. évit, a vállalatok gazdálkodásának összevont eredménye pedig 1,9 milliárd forinttal kedvezőbb az elmúlt évinél. A termelés gazdaságossága egészséges fejlődését mutatja, hogy 1959-ben az állami vállalatok összevont eredménye — az ellenforradalom óta első ízben — nyereséges. A lakosság adófizetése az előző évi szinten mozog. Bizonyos adóbevételek növekednek, ugyanakkor csökkenéssel is kell számolni, minthogy számításba vettük a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előrehaladását; a termelőszövetkezetek pedig kedvezményesen, adóznak. A kormány szerény mértékű adóemelést hajtott végre á 8 holdon felüli, módosabb, nagyobb jövedelemmel rendelkező paraszt gazdaságoknál. Az adótételek 12-től 18 százalékig terjedő mértékben emelkednek. Abba a csoportba, melyre az adóemelés vonatkozik, a paraszti gazdaságok mindössze 15 százaléka tartozik. Az emelés mértéke szerény, a termelési érdekeltsé\ get nem sérti, a jövedelemből nehézség nélkül fizethető; ugyanakkor indokolt, hogy ezek a gazdaságok az eddiginél nagyobb mértékben járuljanak hozzá az állami kiadások fedezéséhez. Ugyancsak magasabb adóbevételre számítunk a magánkisiparosok szűk, nagy jövedelmű felső rétegétől, a jövedelmek gondosabb számbavétele útján. Ugyanakkor a kormány 50 százalékos kedvezményt biztosít az évi 18 ezer forintot meg nem haladó jövedelmű, helyi szükségletre termelő falusi kisiparosok számára. Ez a kedvezmény a falusi kisiparosság számára az eddigieken felül 8 millió forintot jelent és hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a községekben a kovács, bognár és más — a lakosság ellátása szempontjából fontos — kisipari tevékenység. Indokolt volt továbbá változtatást végrehajtani egyes nagyjövedelmű szabadfoglalkozást folytató kategóriák jövedelmeinek, valamint az állami alkalmazásban levő művészek, tudományos és más dolgozók különjövedelmeinek megadóztatásánál. Itt az eddig érvényben volt 6-tól 25 százalékig terjedő adókulcsokat 3-tól 50 százalékig terjedő adókulcsokra változtattuk, fenntartva továbbra is a munkaviszonyból származó jövedelmek teljes adómentességét. A forgalom és a jövedelem emelkedésével összhangban kis mértekben növekednek a szövetkezetek forgalmi és jövedelemadó befizetései. Végül a költségvetés számol az állami vállalatok 1958-ban elért többleteredményének még be nem fizetett részével. Ezekben ismertettem a bevételek növekedésének legfontosabb forrásait,. Az 1959. évi állami költségvetés kiadásai kereken 5,5 milliárd forinttal — 11,8 százalékkal — haladják meg az 1958. évi teljesítést. Az 1959. évi költségvetés kiadásainak fő összegei és arányai a következőképpen alakulnak: a népgazdaság fejlesztésére és pénzellátására 28,9 milliárd forint, az összes kiadások 55,5 százaléka, szociális és kulturális célokra 16,3 milliárd forint, a kiadások 31,3 százaléka; a fegyveres testületek fenntartására, valamint a rend- és jogbiztonsági feladatokra 4,9 milliárd forint, a kiadások 9,4 százaléka; végül az igazgatási feladatokra 2 milliárd forint, a kiadások 3,8 százaléka. Az elmúlt évhez képest azok az állami kiadások emelkednek, amelyek a termelőerők fejlesztésével —• tehát a beruházási tevékenységgel — kapcsolatosak, valamint azok, amelyek
