Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-14

815 Az Országgyűlés 14. ülése 1960. évi december 1-én, szerdán 816 Ezek pedig a következők: 1. még jobban fejleszteni és mélyíteni, még intenzívebbé tenni baráti kapcsolatainkat és együttműködésünket politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt a Szovjetunióval és a testvéri népi demokratikus országokkal, 2. folytatni hagyományos békepolitikánkat, a baráti szocialista országokkal vállvetve harcolni a béke megőrzéséért, az általános és teljes leszerelésért, 3. a békés egymás mellett élés politikáját követve törekedni kapcsolataink normalizálására és javítására a kapitalista országokkal, baráti kapcsolat létesítésére és fejlesztésére az ázsiai, afrikai és élenjáró latinamerikai országokkal. 4. leleplezni az imperialisták agresszív háborús politikáját, visszaverni támadásaikat és provokációikat, elhárítani minden rendű beavatkozási kísérleteiket országunk belügyeibe. 5. kifejteni, megmagyarázni és megvédelmezni Népköztársaságunk külpolitikai céljait és állásfoglalásait és szorgalmazni azok megvalósítását az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben. Tisztelt Országgyűlés! Nemzetközi kapcsolatainknak az ellenforradalom óta elért erősödése, Népköztársaságunk nemzetközi tekintélyének megnövekedése, népünk békés szocialista építő munkájának minden kívülről jövő zavaró körülményeitől való teljes mentessége — mindez arról tanúskodik, hogy kormányunk külpolitikája és külpolitikai tevékenysége az elmúlt négy év alatt helyes volt. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy tájékoztatásomat vegye tudomásul és a beszámolót fogadja el. (Nagy taps.) ELNÖK: Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12,30—12,55. — Elnök: DINNYÉS LAJOS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Bejelentem, hogy a nemzetközi helyzetről szóló beszámolóhoz Barcs Sándor, Gosztonyi János, Kállai Gyula, dr. Molnár Erik, Szakasits Árpád és dr. Wild Frigyes képviselőtársaim jelentkeztek szólásra. Kállai Gyula képviselőtársunkat illeti a szó. KÁLLAI GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Sik Endre külügyminiszter elvtárs beszámolt kormányunk külpolitikai tevékenységéről, a magyar ENSZ-delegáció munkájáról és a mai nemzetközi helyzet fő kérdéseiről. A kormány külpolitikai tevékenységének vezérelve a béke megvédése s a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Ez a külpolitika társadalmunk szocialista jellegéből ered. A mi országunkban nincsenek fegyvergyártó kanitalisták, nálunk minden társadalmi osztály és réteg érdeke a békét követeli. A magyar nép a béke híve és harcosa: a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány külpolitikája a nép érdekeit és vágyait valósítja meg. Ez a külpolitika tisztelt Országgyűlés, teljes összhangban van az egész szocialista tábornak a nemzetközi kérdések megoldására, a béke fenntartására, a háború elkerülésére irányuló erőfeszítéseivel. A szocialista világrendszer nagy erőssége — tagjainak megbonthatatlan egysége. Ez megnyilvánul a világ általános fejlődésének és a nemzetközi helyzet konkrét kérdéseinek egységes megítélésében. Ennek a töretlen egységnek tanújele volt a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak 1957 novemberi Nyilatkozata. Ez a Nyilatkozat korunk fejlődésének marxista—leninista elemzése útján határozta meg a kommunista és munkáspártok nemzetközi tevékenységének fő vonalát, amelynek rendíthetetlen alapelve: a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Az 1957-es Nyilatkozat alapelveit követve a béke, a demokrácia és a szocializmus erői, lankadatlanul küzdve ennek az alapelvnek az érvényre juttatásáért, világszerte újabb, nagyarányú sikereket értek el, s magasztos céljaik megvalósításához még kedvezőbb feltételeket teremtettek. A szocialista tábor —i s ezen túlmenően az egész nemzetközi kommunista mozgalom töretlen egységét mutatta meg a kommunista és munkáspártok napokban befejeződött moszkvai értekezlete. Az értekezlet által kiadott Nyilatkozat és a Békefelhívás, amelyet 81 párt képviselői — 81 nép hivatott vezetői — írtak alá, napjaink történetének legfontosabb harcra hívó dokumentumai. öröm és büszkeség számunkra, hogy a moszkvai értekezleten a dolgozó magyar nép képviseletében Kádár elvtárs vezetésével a mi párt- és kormányküldöttségünk is része vehetett, ott kifejthettük véleményünket és teljes egyetértésünket a testvérpártokkal a nemzetközi kérdések megítélésében, s ezt a Nyilatkozat aláírásával is megpecsételtük. Ügy gondolom, hogy küldetésünk és végzett munkánk eredményével az országgyűlés is teljes mértékben egyetért. Tisztelt Országgyűlés! Bár még csak néhány nap telt el azóta, máris megállapítható, hogy a haladó emberiség örömmel üdvözli a kommunista és munkáspártok értekezletéről kiadott Nyilatkozat megjelenését. Ez a Nyilatkozat nemcsak a kommunisták ügye. Az egész emberiség számára van mondanivalója, mert korunk fő kérd<> seiről, a békéről, a békés egymás mellett élésről, a szocializmusról, a nemzeti függetlenségről, a jobb emberi élet megteremtéséhez vezető útról fejti ki a kommunisták, a társadalmi haladás élharcosainak véleményét. A nyugati körök, amelyek arról ábrándoztak és fecsegtek, hogy a kommunista és munkáspártok között megbomlott az egység, most keserű csalódással kénytelenek tudomásul venni a moszkvai értekezlet dokumentumait, amelyek a nemzetközi kommunista mozgalom töretlen egységéről és harci elszántságáról tanúskodnak. A nemrég véget ért moszkvai értekezlet tovább erősítette a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista tábor országainak egységét és erejét a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban. A békéért folytatott harc vezető osztaga — a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom most újból kiáltvánnyal fordul a világ népeihez: folytassák áldozatos küzdelmüket a háború el-