Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-14

803 Az Országgyűlés 14. ülése 1960. évi december 7-én, szerdán 804 kísérlet volt. Az ellenforradalmárokat elsöpörte a történelem, a Varsói Szövetség pedig ma erő­sebb, mint valaha, s élni és erősödni fog mind­addig, amíg a támadó imperialista Atlanti Szö­vetség létezése ezt szükségessé teszi. Az imperialisták és a hazai reakció me­rénylő fegyvere visszafelé sült el: a szocialista táborhoz fűződő kapcsolataink az ellenforrada­lom következtében nemhogy meglazultak volna, de a réginél jóval erősebbek lettek. Mindenekelőtt ki kell emelnünk a szocia­lista országokkal való gazdasági és műszaki együttműködésünknek ez alatt a négy év alatt elért hatalmas fejlődését. A KGST vonalán végbement, előbb már említett, kedvező fejlő­dés meghozta gyümölcsét az egyes szocialista országokkal folytatott együttműködésünk maga­sabb szintre emelése formájában. Nagy jelentősége van a baráti szocialista or­szágokkal fennálló kapcsolataink állandó javí­tása és fejlődése szempontjából kulturális kap­csolataink fejlődésének. A kulturális cserét va­lamennyi baráti szocialista országgal kulturális egyezmény szabályozza, amelynek alapján köl­csönös megegyezéssel, kétoldalú kulturális mun­kaprogramot dolgozunk ki. A kulturális egyez­mények létezése azonban az ellenforradalom előtt egymagában nem biztosította a kulturális csere kielégítő alakulását. Az elmúlt négy év alatt e téren is lényeges javulást értünk el. Az elmúlt évek alatt a baráti országokból behozott és oda kivitt kulturális értékek gondos megvá­logatásával sikerült úgy saját közönségünknek, mint a baráti országok közönségének érdeklő­dését és megbecsülését a testvéri szocialista né­pek kultúrája iránt felébresztenünk. Ennek kö­szönhető, hogy kulturális cserénk a Szovjetunió­val is. a többi baráti országgal is a múlthoz ké­pest mennyiségileg is jelentékenyen megnöve­kedett. A szó szoros értelmében nem múlik el hét anélkül, hogy legalább egy valamelyik ba­ráti ország kulturális kincsesházából ízelítőt ne kapnánk. Nagyban elősegítették és intenzívebbé, ben­sőségesebbé tették kapcsolatainkat az országaink között az utóbbi években rendszeressé vált part­es kormányküldöttség-cserék, valamint párt- és kormányvezetőink egymás országában tett köl­csönös látogatásai. De nemcsak a vezető látogatások száma sza­porodott, többszörösére nőtt a baráti országokba kiutazó, illetve baráti országokból hazánkba ér­kező turisták és magánlátogatók száma is. A Szovjetunióba és a szocialista tábor többi orszá­gaiba történt kiutazások száma 1955-ben 58 834 volt, 1959-ben 166 654, ez év első tíz hónapjában 103 058. A baráti országokból Magvarorszásra történt beutazások száma 1955-ben 33 354 1959­ben 182 660, ez év első tíz hónapjában 171 486. Igen jelentős változások mentek végbe az utolsó négy év alatt a szocialista országokkal való nemzetközi együttműködésünk vonalán. Ez az együttműködésünk aktívabbá, intenzívebbé és sokoldalúbbá vált. Nem kis mértékben hozzá­járult ehhez az a körülmény, hogy tagjai lettünk az ENSZ-nek, amelynek évenkénti közgyűlésein, úgyszintén különböző bizottságaiban és szervei­ben évente többször is alkalmunk van a Szov­jetunió és a többi baráti ország képviselőivel rendszeresen összejönni és az összes aktuális nemzetközi kérdésekről alapos véleménycserét, folytatni. A mondottakat összefoglalva megállapíthat­juk: az imperialisták és reakciós szekértolóik rossz prófétáknak, országunknak a szocialista táborból való kiszakadására irányuló reményeik hiú reményeknek bizonyultak. Mi jól érezzük magunkat a szocialista országok családjában, s a velük kötött frigyünk örök időkre szól: szent és felbonthatatlan. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! A kapitalista országokkal való kapcsola­tainkban a békés egymás mellett élés politiká­ját követtük. Mindenekelőtt mindent megtet­tünk, hogy a kapitalista országok budapesti kö­vetségeinek az ellenforradalom által megzavart normális működését biztosítsuk. Ez — az egy amerikai követség kivételével — valamennyi vi­szonylatban sikerült is. A Budapesten működő kapitalista követségek száma eggyel még meg is szaporodott, mert az elmúlt évben diplomáciai kapcsolatot létesítettünk és követeket cseréltünk Japánnal. A békés egymás mellett élés politiká­ját követve, a diplomáciai kapcsolatok mellett mindent megtettünk gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlesztésére a kapitalista orszá­gokkal. Kereskedelmi tárgyalásokat folytattunk és árucsereforgalmi megállapodásokat kötöt­tünk csaknem valamennyi, velünk diplomáciai kapcsolatban álló európai kapitalista országgal. Ausztriával hosszúlejáratú kereskedelmi megál­lapodást kötöttünk. Légügyi egyezményeket kö­töttünk: Angliával, Franciaországgal, Olaszor­szággal, Svájccal, Ausztriával, Hollandiával, Belgiummal, Svédországgal, Dániával és Norvé­giával. Jelentékenyen megnőtt az ellenforradalom után a turistaforgalom és általában a ki- és be­utazások száma a kapitalista országok viszony­latában is. Az ellenforradalom előtti utolsó év­ben, 1955-ben, a kapitalista országokból történt beutazások száma 17 354 volt, 1959-ben ennek több mint kétszerese: 37 740, ez év első tíz hó­napjában viszont majdnem háromszorosa az 1955-ös egész évi számnak: 48 136. A Magyaror­szágról az európai és amerikai kapitalista orszá­gokba történt kiutazások száma 1955-ben mind­össze 8527 volt, 1959-ben 28 267-re — 1955-höz viszonyítva több mint háromszorosára — emel­kedett. A mondottakat összefoglalva megállapít­hatjuk, hogy kapcsolataink az európai és ameri­kai kapitalista országokkal általában normális mederben folynak és teljesen meg is felelnének a békés egymás mellett élés elvének, ha egy körülmény nem lenne, mégpedig az, hogy ezek az országok az Egyesült Államok állandó nyo­mása alatt egyrészt az ENSZ-ben és más nem­zetközi szervezetekben rendszeresen részt vesz­nek az Egyesült Államok által kezdeményezett és szervezett. Népköztársaságunk ellen irányuló rágalomhadjáratban és egyéb manőverekben, másrészt — sokszor saját gazdasági érdekeik ro­vására — a velünk folytatott kereskedelmi kap­csolatot gátló, illetve korlátozó intézkedéseket léptetnek életbe és tartanak fenn. Mi ezt a ma­gatartásukat elítéljük és igyekszünk annak hely­telenségét velük is megértetni. De ez a maga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom