Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-14

801 Az Országgyűlés 14. ülése 1960. évi december 7-én, szerdán 802 rendszerű országok békés egymás mellett élé­sének és békés versenyének realizálását. Az imperializmusnak lényegéhez tartozik a háború. Amíg az imperializmus az egész föl­det átfogó világrendszer volt, illetve amíg az imperialista világrendszerrel csak egyetlen szo­cialista ország állt szemben, a háború nem volt elkerülhető. Ma, amikor az imperialista rend­szer mellett hatalmas szocialista világrendszer létezik, amelynek ereje méghozzá egyre jobban felülmúlja az imperialista rendszer erejét, a há­ború már nem szükségképpen elkerülhetetlen. Az imperialisták maguk is jól tudják — ha nem is ismerik be —, hogy ha ma kirobbantanák a világháborút, ez saját pusztulásukat jelentené. Ezért, bár a világközvélemény nyomása alatt kénytelenek az általános és teljes leszerelés és a békés egymás mellett élés eszméjét szóban ma­gukévá tenni, a gyakorlatban nem mondanak le arról, hogy a jelenlegi helyzet javukra való meg­változtatását meg ne kíséreljék. E cél érdekében egyik agressziót és provo­kációt a másik után hajtják végre még meglevő gyarmataik, valamint a gyarmati sorból nemrég kiszabadult fiatal független országok ellen. Ugyanezt a célt szolgálják a gyarmati és volt gyarmati országok megtévesztésére szánt manő­vereik, gazdasági és politikai pozíciók biztosí­tása a maguk számára „segélyezés" és „tanács­adás" ürügye alatt. Ugyancsak a gyarmati kizsákmányolás új formák között való fenntartását célozza az ame­rikai imperialistáknak az az erőfeszítése, melyet a japán imperializmus járma alól felszabadult és felszabadulás után mesterségesen kettészakí­tott Korea, úgyszintén Vietnam egyesítésének megakadályozása érdekében kifejtenek, sem­mibe véve és megszegve az arra vonatkozó nem­zetközi megállapodásokat. Itt kívánom leszö­gezni, hogy a Magyar Népköztársaság Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormánya az egész ma­gyar nép akaratát tolmácsolva üdvözli és teljes szívvel támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának Korea békés egyesí­tésére nemrég tett javaslatait. A Szovjetunió és a szocialista országok gyengítése, az erőviszonyok mérlegének javukra való visszabillentése érdekében az amerikai im­perialisták kém- és diverzáns tevékenységet folytatnak és szerveznek, agressziós cselekmé­nyeket, provokációkat hajtanak végre a Szov­jetunió és a szocialista országok ellen. Ugyanez a cél vezeti őket, amikor a leszerelés kérdésé­ben leszerelés helyett a fegyverkezést ellenőrző intézkedéseket javasolnak, amelyeknek egyet­len célja: a Szovjetunió fegyveres erejének fel­derítése s ezzel saját számukra katonai fölény biztosítása. Az imperializmus valamennyi provokáció­ját felülmúlja méreteiben és kihatásaiban egy­aránt az imperialistáknak az a megbocsáthatat­lan történelmi bűncselekménye, amelyet az ag­resszív német imperializmus és militarizmus fel­támasztásával, Nyugat-Németország felfegyver­zésével és a támadó Atlanti Szövetségbe való bevonásával követtek el. Mi magyarok különös aggodalommal figyel­jük Nyugat-Németország agresszív készülődését. Az imperialisták támadó atomfegyverekkel so­rakoznak fel azon a területen, ahonnan már az elmúlt két világháború kíméletlen és embertelen támadásai indultak. Csak a napokban felhábo­rodással és aggodalommal voltunk tanúi annak, hogy az egykori német militarizmus, a hitleri agresszív világhatalmi téboly mai örökösei is­mét megjelentek francia földön, amelyet keve­sebb mint egy évszázad alatt három ízben özön­löttek el. Nincs biztosítva a béke, amíg a német kér­dés és azon belül a berlini kérdés, az elmúlt há­borúnak e maradványa nem rendeződik, amíg a háború következtében beállott ideiglenes és veszélyes állapotot nem váltja fel a német nép igazi érdekeit figyelembevevő békeszerződés. Tisztelt Országgyűlés! A mondottakból szükségképpen következik, hogy a háború elke­rülhetősége nemcsak hogy nem teszi feleslegessé, de ellenkezőleg feltétlenül megköveteli az impe­rialista agressziós próbálkozások, provokációk, háborús készülődések és megtévesztő manőve­rek elleni állandó és kérlelhetetlen harcot. Az imperialista agresszió veszélye fennáll és fenn fog állni mindaddig, amíg imperializmus léte­zik. A béke megőrzéséért és a békés egymás mellett élésért folytatott harc tehát ugyanakkor harc az agresszió és annak minden formája el­len. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban nép­köztársaságunk külpolitikájáról kívánok rövid beszámolót adni. Mikor Forradalmi Munkás-Paraszt Kormá­nyunk négy évvel ezelőtt átvette az ország veze­tését, nemcsak belpolitikai téren tűzött maga elé határozott célok.at és feladatokat, de külpo­litikai vonalon is határozott programot adott. E program pontjai világosak és félreérthetetlenek voltak: 1. MegvédenFa békét, szocialista építőmun­kánk e legfontosabb előfeltételét. 2. Leleplezni és visszaverni országunk füg­getlensége és szuverenitása ellen irányuló min­den imperialista kísérletet, visszautasítani min­den beavatkozást vagy beavatkozási kísérletet országunk belügyeibe. 3. Szoros együttműködést kialakítani és fej­leszteni kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. 4. A békés egymás mellett élés politikáját folytatni minden más társadalmi berendezésű országgal és végül 5. baráti kapcsolatokat kiépíteni az impe­rialista járom alól nemrég kiszabadult ázsiai és afrikai országokkal. Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormány a vállalt kül­politikai feladatok teljesítését, a hozzá fűzött várakozásokat, a külpolitika terén éppen úgy, mint belpolitikai téren, becsülettel beváltotta. Ma már semmi kétség nem lehet aziránt, hogy az amerikai imperialistáknak az 1956-os ellenforradalom kirobbantásával és támogatásá­val fő céljuk az volt, hogy hazánkat a szocialista táborból kiszakítsák. Nem lehet véletlennek te­kinteni azt, hogy az imperialisták segítségére orientálódó ellenforradalmárok első és legsürgő­sebb dolga a Varsói Szerződés felnaondására tett

Next

/
Oldalképek
Tartalom