Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-13

763 Az Országgyűlés 13. ülése 1960. évi december 1-én, csütörtökön 704 löen — a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesítése érdekében — ellentétben a régi törvényekkel — szűk körben határozza meg és pontosan felsorolja, körülírja. Mindenki egyet fog érteni azzal, hogy az országot ért támadás, vagy annak veszélye esetén az állampolgárok életének és vagyonának megóvása érdekében az arra illetékes állami szervek kijárási tilalmat, kiürítést rendelhetnek el, közegészségügyi rendszabályokat léptethetnek életbe, vagy például a vasúti forgalom korlátozását rendelhetik el. Tisztelt Országgyűlés! Amint már említettem, a törvényjavaslat a szocialista humanizmus eszméjétől áthatva, a honvédelmi kötelezettségek terén is a legmeszszebbmenően méltányolja az állampolgárok érdekeit. — A következőkben ezekre kívánok rámutatni. A javaslat a férfiak hadkötelezettségét lényegesen szűkíti azzal, hogy a hadkötelezettség felső korhatárát a betöltött korábbi 60. életévvel szemben a betöltött 50. évben állapítja meg. Az 50. életévet betöltött férfiak tehát katonai szolgálatra nem hívhatók be. A régi törvények a hadköteles fiatalokra nézve hátrányos helyzetet teremtettek azzal, hogy a sorkatonai szolgálatnak a 21. életévükben történt megkezdésével polgári életpályájukat csak késve tudták kialakítani. A törvényjavaslat a sorköteles kor alsó határát két évvel leszállítja és a fiatalok hátrányos helyzetét ezzel megszünteti. A törvényjavaslat messzemenő méltányossággal bővíti a különböző jogcímeken történő szolgálathalasztások körét. A javaslat szerint a sorkatonai szolgálat elhalasztható a katonai szolgálat teljesítését gátló betegség esetén a hadköteles teljes felgyógyulásáig, a tanulmányi okokból való szolgálathalasztás esetén pedig a hadkötelesnek a tanulmányai elvégzéséhez szükséges időtartamra. Jelentősen bővíti a javaslat a családfenntartók körét is és ezt a kedvezményt az élet követelményeit jobban kielégítő formában szabályozza. A régi törvények csupán azt mondták ki, hogy a leszerelt katonát a munkaadó köteles visszavenni, míg a most előterjesztett törvényjavaslat úgy határozza meg, hogy a munkaviszony és a termelőszövetkezeti tagsági viszony a katonai szolgálat ideje alatt sem szűnik meg. A leszerelt katonák érdekét szolgálja az az intézkedés is, amely szerint alkalmazás esetén azonos feltételek mellett, előnyben kell részesíteni a szolgálati idejüket letöltött leszerelt katonákat. Nagy jelentőségűek a törvényjavaslatnak azok a szabályai, amelyek — ellentétben a régi törvényekkel — előírják a hadkötelezettség teljesítéséből kifolyólag megsérült személyekről, illetőleg meghalt személyek hozzátartozóiról való gondoskodást. A hadkötelezettséget teljesítők érdekeinek védelme szempontjából jelentősek azok a rendelkezések is, amelyek a katonai szolgálatot teljesítő hadkötelesek ellátatlan hozzátartozóinak a segélyezésére teremtik meg a törvényi alapot. A javaslat mind a légoltalmi kötelezettség, mind pedig a honvédelmi munkakötelezettség vonatkozásában elveti a régi törvények kíméletlen, az állampolgárok érdekeit semmibevevő szabályait. Mindkét kötelezettség alól mentesíti a terhes nőket és a szoptatós anyákat, valamint azokat az anyákat, akiknek 6 éven aluli gyermekük van, valamint a csökkent munkaképességűeket. Mindkét kötelezettség vonatkozásában állami ellátást ír elő arra az esetre, ha a kötelezett a szolgálat során balesetet szenved, vagy megrokkan, és a hozzátartozó részére, ha a kötelezett a szolgálat teljesítésével összefüggő okból elhalálozik. Ezen túlmenően a javaslat a honvédelmi munkára kötelezett nők és fiatalkorúak foglalkoztatása körében enyhébb feltételek alkalmazását írja elő. Az anyagi jellegű szolgáltatási kötelezettséget illetően első helyen kell említenem, hogy a javaslat mind az ingatlan, mind az ingó dolgok szolgáltatásának körét a lehetőség szerint pontosan meghatározza és — ellentétben a régi törvény szabályozásával — nem ad lehetőséget arra, hogy a szolgáltatási kötelezettséget a javaslatban nem említett dolgokra is kiterjesszék, vagy az állampolgárokat, ott nem említett anyagi javak szolgáltatására kötelezzék. Az állampolgárok érdekeit szolgálja az anyagi jellegű szolgáltatások folytán beállott hátrány kiküszöbölésére, vagy megszüntetésére szolgáló jogi eszközök — a kártalanítás, a térítés és a kártérítés — törvényi biztosítása is. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat — a honvédelem átfogó törvényi szabályozásának jegyében — magában foglalja még a hivatásos állományra vonatkozó alapvető rendelkezéseket is. E szabályok felvételét a teljesség igényén kívül az is indokolja, hogy a hivatásos állomány tagjai a szolgálatukat nem az általános hadkötelezettség alapján, hanem élethivatásszerűen teljesítik és nem munkaviszonyban állanak, melynek szabályai a Munka Törvénykönyvben vannak rögzítve, hanem sajátos szolgálati viszonyban. Szükséges tehát, hogy ennek az alapvető szabályai ugyancsak törvényben nyerjenek a hivatás fontosságához méltó, garanciális lerögzítést. Ennek megfelelően állapítja meg a javaslat a hivatásos állományba való felvétel alapvető feltételeit, továbbá a hivatásos állomány tagjainak szolgálati idejét, a kinevezés szabályait, a hivatásos állományú szolgálati viszony megszüntetésének feltételeit és módját, úgyszintén a fegyelmi felelősségükre vonatkozó alapvető szabályokat. A hivatásos állomány szolgálatára vonatkozó egyéb rendelkezések megállapítását a javaslat külön jogszabályra utalja. Említést tesz továbbá a javaslat a továbbszolgálati jogviszonyról is, amelyre vonatkozó részletes szabályozás jogával a néphadsereg tekintetében a honvédelmi minisztert, illetőleg a fegyveres erők egyéb részei tekintetében a belügyminisztert ruházza fel. Végezetül szólni kívánok még a törvény időbeli hatályáról. A javaslat egyes rendelkezései úgy vannak megfogalmazva, hogy azok alkalmazására csak háború idején kerülhet sor. Ilyen pl. a 18—45. éves nőknek bizonyos szakszolgálatok körében a hadkötelezettség alapján lehetséges igénybevétele, a honvédelmi munkakötelezettség, az anya-