Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-13

V 757 Az Országgyűlés J3. ülése 1960 békeszerető államokkal együtt — lépnek fel a háború erői ellen. A béke erői olyan erővé fej­lődtek, mint még soha a történelemben. Bár az emberi haladás, a béke és a szocia­lizmus erői az elmúlt másfél évtizedben nagy­mértékben megnövekedtek, azonban, sajnos, van még nagyon sok sötét erő a világon. A nemzet­közi monopoltőke mérhetetlen profitéhségében újabb világháborút akar kirobbantani, sötét ter­veket sző a már szabaddá lett népek leigázására és kirablására. A nemzetközi monopoltőke a profit érdeké­ben az elmúlt félévszázad alatt kétszer sodorta pusztító világháborúba az emberiséget. Emberi életek tízmilliói, mérhetetlen anyagi és kulturá­lis értékek pusztultak a tőke érdekében. A mi népünknek is sok szenvedést okozott a két imperialista világháború. Nekünk külön is számadásunk van a nemzetközi reakció sö­tét erőivel. Mi, magyar dolgozók, az elmúlt négy évtized alatt kétszer is véres leckét kaptunk és megtanultuk, hogy a szabadság, a béke, a szo­cializmus szeretetének párosulnia kell azzal a készséggel, hogy képesek is legyünk megvédel­mezni. 1919-ben kaptuk az első leckét, amikor a fiatal Magyar Tanácsköztársaságot a hazai és nemzetközi reakció kíméletlenül vérbe fojtotta. 1956-ban ismét veszélyben forgott szabadsá­gunk, szocialista rendünk. Azonban ekkor már a nemzetközi és a hazai reakció terve nem si­került. Hála a Magyar Szocialista Munkáspárt­nak, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány­nak, a forradalom ügyéhez hű munkásosztá­lyunknak, dolgozó népünknek és igaz barátaink­nak — elsősorban a nagy Szovjetuniónak és a többi testvéri szocialista ország segítségének —, megvédtük népi államunk függetlenségét, a szo­cializmus ügyét. — A nemzetközi reakció súlyos kudarcot szenvedett az utóbbi években, de tervéről még ma sem mondott le és önként soha nem is fog lemondani. Az amerikai monopoltőkések ma is több tízmilliárd dollárt fordítanak az agresszív terveik megvalósításához szükséges fegyverke­zésre és kémkedésre. — Ismeretes mindenki előtt az a szégyen­teljes huzavona, amellyel a nyugati hatalmak a leszerelés ügyét az általános fecsegés mocsarába igyekeznek fojtani. A leszerelés helyett ők a kémkedés szabadságát szeretnék szentesíteni. A leszerelés jelszava az ő szájukban a népek be­csapását, a népek éberségének elaltatását, a fék­telen fegyverkezési hajsza leplezését szolgálja. — Joggal nyugtalanítja népünket — a bé­keszerető emberek százmillióival együtt —, hogy 15 évvel a második világháború befejezése után a legreakciósabb burzsoá körök ismét pénzzel, hadianyaggal segítik a revansra készülő agresz­szív német militarizmus újjáélesztését, felfegy­verzését. Azt a német militarizmust, amely már kétszer borította lángba a világot, s amely az Egyesült Államoktól kapott rakéták és egyéb korszerű eszközök birtokában egyre agresszí­vebb követelésekkel lép fel, kiképző központ­jait, bázisait egyre szélesebb körben igyekszik különböző országok területére kihelyezni. — A mi népünk békében kíván élni és a szocialista haza szeretetétől áthatva biztosítva ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ évi december 1-én, csütörtökön 758 akarja látni szocialista államhatalmát és függet­lenségét. Ezért a magyar nép akaratából meg­választott országgyűlésnek a nép iránti szent kötelessége, hogy: — országunk társadalmi és államrendjének megfelelő jogszabályba rögzítse a honvédelem­mel kapcsolatos alapelveket, feladatokat, köte­lezettségeket; ezek a kötelezettségek dolgozó népünk jogait is jelentik. Jogot arra, hogy az ország védelméből tevőlegesen, ha kell fegyver­rel is kivegyék részüket, védjék országunkat, egyre szépülő életünket, vívmányainkat, a szo­cializmust, — az országgyűlés feladata, hogy biztosít­sa a testvéri szocialista országokkal összefogva, erőnkhöz képest mi is becsülettel kivegyük ré­szünket az emberiség nagy ügyének, a világ bé­kéjének, a szocializmus ügyének védelmezésé­ből, — és biztosítsa, hogy mi is hozzájáruljunk a szocialista tábor erejének állandó fokozásához, amely a legfőbb biztosítéka annak, hogy a hábo­rút szervező imperialista kalandorokat meghát­rálásra kényszerítse. Tisztelt Országgyűlés! Még egy kérdésre kell válaszoljak. Miért kell új törvény? A Magyar Népköztársaság Alkotmánya, amelyet országgyűlésünk immár tizenegy évvel ezelőtt fogadott el népi államunk alaptörvénye­ként, az egész felépülő szocialista jogrend elvi alapjait is átfogóan lefektette. Az állampolgá­rok jogai és kötelességei sorában lerögzítette az általános védkötelezettség elvét, kimondotta to­vábbá, hogy a haza védelme a Magyar Népköz­társaság minden polgárának szent kötelessége. Alkotmányunk keletkezése óta, a benne le­fektetett alapelveknek megfelelően — a szocia­lizmus építése sor4n — gyökeres átalakuláson ment át és mélyrehatóan megváltozott államunk egész rendje, gazdasági, társadalmi és politikai szerkezete, kialakult tehát az új alap, amely szükségszerűen maga után vonja a felépítmény megváltoztatását is. Az új jogi felépítmény en­nek a fejlődésnek a menetében nem egy csapás­ra, hanem a jogi szabályozás különböző terüle­teinek fokozatos átalakítását célzó új szocialista jellegű törvények megalkotása útján jön létre. Az egységes és teljes szocialista jogrendszer ki­építésének jegyében születtek meg a korábbi években az alkotmány elvi tételeit részletes jo­gi szabályozásban realizáló legfontosabb törvé­nyeink, ennek a tervszerű folyamatában alkotta meg országgyűlésünk a Tanács-törvényt, a Mun­ka Törvénykönyvét, a Családjogi törvényt, a Polgári Törvénykönyvet és számos, egyéb ki­emelkedő fontosságú szocialista jogszabályt. Ké­szülőben van más fontos jogterületek újszerű szabályozása is, így került ma országgyűlésünk elé a bányászatról szóló törvényjavaslat is. A szocializmus építése során kialakult új gazdasági és társadalmi viszonyok így érlelték törvényhozásunk időszerű feladatával az alkot­mányos honvédelmi kötelezettség tartalmának és a honvédelmi igazgatás rendjének szabályo­zásáról szóló új honvédelmi törvény megalko­tását is. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom