Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-13

759 Az Országgyűlés 13. ülése 1960. évi december 1-én, csütörtökön 760 Ennek a törvényhozási aktusnak az időszerűségét és szükségszerűségét számos további tényező is megokolttá teszi. Mindenekelőtt arra kell* utalnom, hogy a most beterjesztett törvényjavaslat elfogadásával hatályát vesztő honvédelmi vonatkozású törvények a letűnt népelnyomó rendszer hagyatékai, sőt, éppen a terror-uralmának csúcspontjára törő Horthy-fasizmus időszakának jellegzetes termékei. Az 1939, illetőleg 1942. évből származó ezen törvények úgyszólván valamennyi rendelkezései világosan tükrözi az akkori uralkodó osztályoknak a totális fasiszta diktatúrára, a dolgozó nép érdekeitől és akaratától idegen rablóháborúban való részvételre és nem utolsó sorban a munkásmozgalom, antifasiszta mozgalom és mindenfajta haladó törekvés teljes eltiprására irányuló célkitűzését. Nyilvánvaló tehát, hogy a letűnt kor uralkodó osztályai által népelnyomó hatalmuk és céljaik szolgálatára életrehívott „honvédelmi törvények" nem lehetnek hivatottak, de alkalmasak sem a szocializmust építő népi államunk békéjének, biztonságának és függetlenségének védelmére. Rá kell mutatnunk továbbá arra is, hogy a régi törvényekben szabályozott, hadkötelezettség és légoltalmi kötelezettségek egész rendszere, terjedelme és tartalma sem felel meg a modern haditechnika követelményeinek és az anyagi szolgáltatásoknak a teljesen magántulajdon viszonyain alapuló szabályozása is túlhaladottá vált a gyökeresen megváltozott gazdasági viszonyok következtében. Végezetül az átfogó új törvényi szabályozást sürgeti az a tény, hogy a felszabadulás óta az 1939/2, illetve az 1942/4-es törvények számos vonatkozásban módosítva lettek, a végrehajtásuk tárgyában kiadott nagyszámú és sokszor elveiben ellentmondó intézkedések rendkívül megnehezítették az eligazodást mind az állampolgárok, mind pedig a hatósági szervek számára. Az országgyűlés elé terjesztett új honvédelmi törvényjavaslat jellegét tehát: — elsősorban a kiépülő új szocialista jogrendszerünkbe való beilleszkedés, — az alapvetően megváltozott gazdasági, politikai és társadalmi viszonyainkhoz való felzárkózás, — és a honvédelem korszerű követelményei szabják meg. A javaslat minden rendelkezése teljes összhangban áll a békeszerződés államunk által mindenkor tiszteletben tartott előírásaival, sőt, azoknak korlátozó kereteit ki sem meríti, például a haderőn kívüli kiképzés vonatkozásában. Az új törvény javaslata pontosan és világosan állapítja meg a hazánk védelmének elengedhetetlen biztosítását szolgáló állampolgári kötelezettségeket, amelyek azok jellegéből folyóan szükségképpen súlyosak és esetenként — különösen háború idején — komoly áldozatok vállalását is jelentik, de a szocialista humanizmus eszméjétől áthatva e kötelezettségek terén is a legmesszebbmenőén méltányolja az állampolgárok személyi, családi, anyagi és egyéb érdekeit. Ugyanebben a szellemben határozza meg az állami szerveknek a honvédelem körébe eső feladatait, jogait és kötelességeit és a törvényesség elve szerint biztosítja az állampolgári jogegyenlőséget, nemkülönben a kötelezettségek teljesítésének a biztosítékait is. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a honvédelmi kötelezettséget négy rész kötelezettségre taglalja, éspedig: — a hadkötelezettségre, — a személyes légoltalmi kötelezettségre, — a honvédelmi munkakötelezettségre, — és az anyagi jellegű szolgáltatás kötelezettségére. A javaslat tartalmazza még a fegyveres erők hivatásos és továbbszolgáló állományára vonatkozó alapvető rendelkezéseket, és megállapítja a háború idején elrendelhető rendkívüli intézkedéseket is. Először az egyes honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos legfontosabb rendelkezésekre kívánok rámutatni. 1. Alkotmányunk szerint a Magyar Népköztársaság polgárainak megtisztelő kötelessége, hogy általános hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítsenek. A hadkötelezettség általában a 18. életévtől az 50. életévig terjed. A hadköteleseket megjelenési, bejelentési és katonai szolgálati kötelezettség terheli. A megjelenési kötelezettség alapján a hadköteles tartozik a tanácsi végrehajtó bizottság, illetőleg a katonai kiegészítő parancsnokság felhívására megjelenni nyilvántartásba vétel végett, sorozáson és szükség esetén — katonai szolgálatra történt bevonulása előtt — gyógykezelésen és szakorvosi vizsgálatokon. A bejelentési kötelezettség alapján a hadköteles csupán a személyi körülményeivel kapcsolatos írásbeli jelentések megtételére kötelezett. A hadkötelezettség legfontosabb része a katonai szolgálati kötelezettség. Ennek jellegéből is következik, hogy a behívott hadköteles a katonai szolgálatot esküjéhez híven, a fegyelmi szabályzatnak és a katonai szolgálat alapvető elveit tartalmazó általános érvényű egyéb szabályzatoknak és utasításoknak, valamint az elöljáró parancsainak megfelelően köteles teljesíteni, békében és — ha a haza fegyveres védelme ezt szükségessé teszi — háború idején egyaránt. A törvényjavaslat szerint a katonai szolgálat sorkatonai és tartalékos katonai szolgálatra tagozódik. A sorkatonai szolgálat legfeljebb három évig tarthat. Egyes fegyvernemeknél és szolgálati ágaknál a honvédelmi miniszter rövidebb kiképzési időt is megállapíthat, de a három év letelte előtt leszerelt hadkötelest a sorkatonai szolgálat folytatására ismét be lehet hívni, feltéve, hogy 23. életévét még nem haladta túl. A javaslat a régi törvénynek a tartalékos katonai szolgálat, vagy más néven — továbbképzés — bonyolult és határozatlan tartalmú rendszerét elveti. Az a tartalékos, aki sorkatonai szolgálatot nem teljesített, hathónapi kiképzésre — aki pedig ilyen szolgálatot már teljesített, továbbképzésre hívható be, éspedig: tartalékos honvédek és tisztesek 3 hónapig, tisztek és tiszthelyettesek pedig 4 hónapig.